| Királyegyháza | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Szentlőrinci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nagy Beáta (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7953 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 809 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 35,36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,88 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 00′ 00″,k. h. 17° 58′ 00″46,17.96666746.000000°N 17.966667°EKoordináták:é. sz. 46° 00′ 00″,k. h. 17° 58′ 00″46,17.96666746.000000°N 17.966667°E | |||
  Királyegyháza Pozíció Baranya vármegye térképén | |||
| Királyegyháza weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazKirályegyháza témájú médiaállományokat. | |||
KirályegyházaközségBaranya vármegyében, aSzentlőrinci járásban. A település 1940. május 31-én, Szentgálosiván ideiglenes néven jött létre Magyarszentiván, Vásárosszentgál és Gusztávműve puszta egyesülésével. Jelenlegi nevét 1941. március 13-án vette fel.
AMecsek és aDráva közötti sík területen fekszik, közvetlenülSzentlőrinc délnyugati szomszédságában.
A további szomszédos települések: észak felőlKacsóta, kelet felőlSzabadszentkirály ésGerde, dél felőlMagyartelek ésMagyarmecske, délnyugat felőlGyöngyfa ésSumony, nyugat felől pedigSzentdénes.
Közúton a legegyszerűbben a6-os főútról dél felé letérve érhető el, aSzentlőrinctőlSellye térségéig (Csányoszróig) húzódó5805-ös úton. Sumonnyal az5806-os út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a települést aSzentlőrinc–Sellye-vasútvonal érinti; érdekesség, hogy a vonatnak két megállóhelye is van a falu területén: aKirályegyháza-Rigópuszta megállóhely a belterület délkeleti csücskén (a Felszabadulás utca végén),Gyöngyfa-Magyarmecske megállóhely pedig, mely a nevével ellentétben szintén Királyegyháza területen fekszik, néhány száz méterre található a délnyugati településrész utolsó házaitól, az 5806-os út vasúti keresztezése mellett.
Régészeti leletek szerint már akőrézkor késői szakaszában lakott hely volt. A mai település1940-ben jött létre Vásárosszentgál és Magyarszentiván egyesítésével. A két falu összevonását 1938-ban rendelte el a belügyminiszter.[3][4] Az egyesülésGyalay MihályMagyar igazgatástörténeti helységnévlexikon című könyve szerint 1940. május 21-én vált hivatalossá. Ezt követően néhány hónapig Szentgálosivánnak hívták a települést, a végleges Királyegyháza nevet – szintén Gyalay szerint – ugyanezen év december 21-én vette fel, ugyanakkor az erről szóló belügyminiszteri rendeletet december 29-én tette közzé aBudapesti Közlöny.[5][6] Az új név Nagy György plébános javaslata volt.[7]
Magyarszentiván első írásos említése1274-ből származik(S. Johannis), később,1283-ban(Scenth Iwan). Nevét valószínűleg a falu templomának védőszentjéről,Keresztelő Szent Jánosról kapta, amagyar előtag a lakosságanyanyelvére utalt. A település a14. században vásártartó hely volt. Atörök hódoltság ideje alatt sem néptelenedett el, folyamatosan magyar nemzetiségűek lakták.
E település első írásos említése1292-ből való,(Zenthgal) formában; e név is a falu templomának védőszentjéhez, SzentGálhoz kapcsolódik, avásáros előtag pedig a település vásártartó jogára utal. A14. században bizonyosan tartottak itt vásárokat. A török hódoltság alatt a település lakott hely volt, de atörökök elleni felszabadító harcok idején a lakossága elpusztult, illetve elmenekült, és az újabb lakosok csak a18. század elején kezdtek visszaköltözni. A16. század folyamán mindkét település aPálffy család birtoka volt.
A 2019-es polgármester-választás érdekessége volt a településen, hogy a posztért meglehetősen sok, összesen nyolc jelölt indult, ilyen nagy számú jelöltre az egész országban csak néhány helyen szavazhattak a lakosok. A nagy számú jelölt ellenére a végső győztes egymaga a szavazatok csaknem 40 százalékát tudta megszerezni.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 956 | 969 | 909 | 874 | 860 | 839 | 814 | 827 | 809 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 74,7%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,6% németnek mondta magát (25,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,8%, református 2,4%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 17% (35,5% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,6% románnak, 0,6% németnek, 0,5% ruszinnak, 0,2% horvátnak, 0,1% bolgárnak, 0,1% szerbnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,6% volt római katolikus, 3,1% református, 0,1% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 15,1% felekezeten kívüli (44% nem válaszolt).[17]
Királyegyháza határában a2000-es évekbencementgyár építésébe fogtak, húszhektáros területen.[18] A beruházó Strabag cég2007-ben hozta létre a Nostra Cement Kft-t a munkálatok lebonyolítására. Az építkezéssel párhuzamosan közúti és vasútiinfrastrukturális fejlesztések is zajlottak. A beruházás teljes költsége eléri az ötven milliárd forintot.[18] A cementgyárat abükkösdibánya látja el alapanyaggal. A gyárban az eredeti tervek szerint2010 júniusában kezdődött meg a próbatermelés, hivatalos átadása 2011. szeptember 15-én volt.[19] Az üzem teljes kibocsátása 900 ezer tonna, amit a beruházók2011-re kívántak elérni.[20] A gyárban több nagy volumenű létesítmény kialakítására került sor:klinkertároló, hőcserélő torony,kemencesor és egy nyersanyagtároló.[21] A gyár területén 8 siló működik.[19]
