Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Vásárosdombó | |
 | |
| kálvária | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Baranya |
| Járás | Hegyháti |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Szajki Lajosné (független)[1] |
| Irányítószám | 7362 |
| Körzethívószám | 72 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 989 fő(2025. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 91,91 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 11,74 km² |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 18′ 21″,k. h. 18° 07′ 53″46.30591,18.1313346.305910°N 18.131330°EKoordináták:é. sz. 46° 18′ 21″,k. h. 18° 07′ 53″46.30591,18.1313346.305910°N 18.131330°E | |
  Vásárosdombó Pozíció Baranya vármegye térképén | |
| Vásárosdombó weboldala | |
 AWikimédia Commons tartalmazVásárosdombó témájú médiaállományokat. | |
Vásárosdombó (horvátul:Dubovac[3])községBaranya vármegyében, aHegyháti járásban.
A vármegye északi szélén, aBaranya-csatorna mellett helyezkedik el; a település nagyobb része a csatorna bal oldalán fekszik, egy kisebb, Ódombó nevű része a jobb oldalon terül el. Külterületi településrésze Melegoldal, mely a központtól mintegy 2 kilométerre fekszik északkeleti irányban. A2011-es adatok szerint Melegoldal lakatlan, 12 nem lakott üdülő alkotja.[4] Melegoldalra egy földút vezet Vásárosdombóról.
A település aDombóvár-Sásd közti611-es főút mentén fekszik, ezen érhető el a61-es és66-os főutak felől is. Elérhető a községKomló irányából is, a6546-os úton, amely a központban csatlakozik bele a 611-es főútba, mintegy 16 kilométer megtétele után. A környező kisebb települések közül Vásárosdombó déli széle felől érhető elTarrós, a 65 178-as számú mellékúton.
Ugyancsak áthalad a településen aBudapest–Pécs-vasútvonal és aGodisa–Komló-vasútvonal közös szakasza, amelynek egy megállási pontja van itt,Vásárosdombó vasútállomás, a település keleti szélén, a vasút és a 6546-os út keresztezésének északi oldalán.[5]
AzÁrpád-korban már lakott települést1313-ban említették először az oklevelek, mely ekkor János mester birtoka volt, akiTolna ésSomogy vármegyefőispánja is volt.
A15. században a Dombói (Dombay) család. Dombay Miklós birtoka, és vásártartási joggal is rendelkezőmezőváros volt.
Atörök időkben végzett népszámlálás1554-es adatai szerint csak 10 ház állt a településen.
A település csak a két világháború közötti időkben kezdett fejlődésnek indulni.
Vásárosdombó a20. század elejénBaranya vármegye Hegyháti járásához tartozott.
Az1910-esnépszámláláskor 834 lakosa volt, ebből 825magyar, 6német, melyből 823 római katolikus, 6 evangélikus volt.
A2001-es népszámláláskor 1151 lakosa volt,2008. január 1-jén pedig 1159-en éltek a településen.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1120 | 1107 | 1123 | 1048 | 995 | 1021 | 1010 | 1004 | 989 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,8%-a magyarnak, 6,8% cigánynak, 1,8% németnek mondta magát (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,6%, református 2,8%, evangélikus 2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 13,4% (10% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 12,8% cigánynak, 0,3% németnek, 1,9% románnak, 0,3% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1% lengyelnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,3% volt római katolikus, 1,9% református, 1,8% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 10,3% felekezeten kívüli (25,3% nem válaszolt).[15]
AHegyháti járás települései | ||
|---|---|---|
| Városok |  | |
| Községek | ||
