Avásárlóerő-paritás (angolul:purchasing power parity, rövidítve PPP)közgazdasági módszer egy alternatív árfolyam kiszámítására kétvaluta között. A vásárlóerő-paritás méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérőárakat. Az említett javak (termékek és szolgáltatások) úgynevezett kosarat alkotnak, amelynek a tartalmát megfontoltan kell összeválogatni.
A referenciavaluta általában azamerikai dollár egy adott évre.
Ezzel a módszerrel két problémán lehet felülkerekedni:
A valutaárfolyamok finom és durva ingadozáson eshetnek át anélkül, hogy változnának a gazdasági körülmények. Egy rövid távú nemzetközi összehasonlítás hamis eredményre jutna a piaci árfolyam használatával.
A vásárlóerő-paritás árfolyamát mindenekelőtt nemzetköziéletszínvonal-összehasonlításokra használják. A nemzetköziGDP-összehasonlítás nem veszi figyelembe, hogy egyes országokban különböznek az árak (például 2006 januárjában egyBig MacetKínában 1,30 dollárnak megfelelőjüanért lehetett venni, mígDániában 4,49 dollárnak megfelelőkoronáért[1]). A piaci árfolyam és a PPP-árfolyam közti különbség jelentős eltérést is mutathat. PéldáulMexikóban a piaci árfolyamon számolt GDP 6100 amerikai dollár/fő, míg a vásárlóerő-paritás árfolyamon számolt GDP 9000 dollár/fő.
Indikátornak is használható a PPP, hogy a kérdéses valuta mennyire túl-, illetve alulértékelt egy másik valutához képest aForex devizapiacon.
Az abszolút PPP összeköti az árfolyamokat a termékkosár árával. Így egy egységnyi valutáért, átváltás után, ugyanazt a termékkosarat lehet megvenni mindkét országban.
, ahol a PPP-árfolyam és a kosár ára a időszakban (csillag jelöli a kosár árát a másik országban).A PPP árfolyama a kosarak árának arányát jelenti.
