Movatterモバイル変換

[0]ホーム

Ugrás a tartalomhoz

Városi gyorsvasutak Kínában

Hivatkozások szerkesztése

Ellenőrzött

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. november 14.

Pontosság

ellenőrzött

Ez a szócikk vagy szakaszlektorálásra, tartalmi javításokra szorul.A felmerült kifogásokata szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek).Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

Kína térképe a városi vasútrendszerekkel

Ez a szócikk aKínában található városi gyorsvasúti rendszereket sorolja fel. A gyorsvasút rendszerbe beletartoznak a városi és elővárosi vasutak, ametró, avillamos és aSanghaji lebegő mágnesvasút is. Néhány helyen még a városiBus Rapid Transit (BRT) rendszerek is.

Néhány kínai város már a19. század elején is üzemeltetett villamos városi vasutakat, de ezeket az1950-es évekre bezárták.Nanking 1907 és1958 között üzemeltetett városi vasutat. Ma Kína büszkélkedhet a világ leghosszabb és a második leghosszabb metró rendszerével. Az első metró KínábanPekingben épült1969-ben. Ezt követte aTiencsini metró 1984-ben. ASanghaji metró, annak ellenére, hogy a világ második leghosszabb metrója, csak1995-ben kezdte meg működését.^[1]

2009 és2015 között Kína azt tervezi, hogy 25 nagyvárosban 87 új vonal épül, összesen 2495 km hosszan. Ez várhatóan 988,6 milliárdRMB-be fog kerülni.^[2] 2012-től Kína átlagosan 270 km új vonalat fog építeni.^[3] Ezek a városi vonalak befektetések a jövőbe, mivel Kína rendkívül gyorsan városiasodik, a megnövekedett forgalmat pedig nem bírják el a közutak. A lakosság részéről egyre nagyobb az igény, hogy a gyaloglást és a kerékpározást kényelmesebb eszközre cseréljék.

Városi vasútrendszerek (MRT)

[szerkesztés]

Jelenleg üzemelő

[szerkesztés]

A lista nem teljes

Rendszer	Információk		Jelenleg üzemelő	Építés alatt	Jegyzetek
Csengtui metró 成都地铁	Hely	Csengtu	Line 1 Line 2	Line 1 (második szakasz) Line 2 (második szakasz) Line 3 Line 4
	Üzemkezdet	2010
	Üzemelő vonalak	1
	Állomások száma	36
	Hálózat hossza	40
	Utasok száma

Csungkingi metró CRT 重庆轨道交通	Hely	Csungking	Line 1 Line 2 Line 3 Line 6	Line 3 (harmadik szakasz) Line 6 (második és harmadik szakasz)	^[4]
	Üzemkezdet	2005
	Üzemelő vonalak	4
	Állomások száma	77
	Hálózat hossza	130.25
	Utasok száma	860,000 (avg. 2012)^[5] 45 millió (2010 évi, csak 2-es vonal)

Hangcsoui metró 杭州地铁	Hely	Hangcsou	1-es vonal	2-es vonal
	Üzemkezdet	2012
	Üzemelő vonalak	1
	Állomások száma	8
	Hálózat hossza	48
	Utasok száma

Hong Kong Mass Transit Railway MTR 港鐵 / 港铁 Tartalmazza aKowloon–Canton-vasútvonalat is	Hely	Hongkong	█Kwun Tong vonal█Tsuen Wan vonal █Island vonal█Tung Chung vonal █Airport Express█Disneyland Resort vonal █Tseung Kwan O vonal █East Rail vonal█West Rail vonal █Ma On Shan vonal	West Island vonal South Island vonal Shatin to Central Link	^{[Note 1]}
	Üzemkezdet	2007 1979 (régi MTR) 1910 (KCR)
	Üzemelő vonalak	11
	Állomások száma	93
	Hálózat hossza	175 km (109 mi)
	Utasok száma	4,064 millió (napi rekord) 1,482 milliárd (2011 évi)

Hsziani metró 西安地铁	Hely	Hszian	2-es vonal	1-es vonal 3-as vonal	^[6]
	Üzemkezdet	2011
	Üzemelő vonalak	1
	Állomások száma	17
	Hálózat hossza	21
	Utasok száma	150,000 (napi rekord)

Kantoni metró 广州地铁	Hely	Kanton	1-es vonal 2-es vonal 3-as vonal 4-es vonal 5-ös vonal 8-as vonal *Kuangfo (Guǎngfó)* vonal Csujiang (Zhūjiāng) APM**	6-os vonal(első és második szakasz) 9-es vonal(első szakasz) 8-as vonal	^{[Note 2]} ^[7]
	Üzemkezdet	1997
	Üzemelő vonalak	10
	Állomások száma	192
	Hálózat hossza	306,8
	Utasok száma	7.844 millió (5 Nov 2010 record)^[8] 1,64 milliárd (2011 évi)^[9]

Kunmingi metró KRT 昆明轨道交通	Hely	Kunming	1-es vonal 2-es vonal 3-as vonal 6-os vonal
	Üzemkezdet	2012
	Üzemelő vonalak	6
	Állomások száma	115
	Hálózat hossza	164,3
	Utasok száma

Nankingi metró 南京地铁	Hely	Nanking	1-es vonal 2-es vonal 3-as vonal 4-es vonal 10-es vonal S1-es vonal S8-as vonal	1-es vonal(északi szakasz) 5-ös vonal 7-es vonal S3-as vonal S7-es vonal S9-es vonal	^[10]
	Üzemkezdet	2005
	Üzemelő vonalak	7
	Állomások száma	139
	Hálózat hossza	260,5
	Utasok száma	1,96 millió (2015, napi)^[11] 2,99 millió (2016-os napi rekord)^[11]

Pekingi metró 北京地铁	Hely	Peking	1-es vonal2-es vonal 4-es vonal5-ös vonal 6-os vonal7-es vonal 8-as vonal9-es vonal 10-es vonal13-as vonal 14-es vonal15-ös vonal Airport ExpressBatong vonal Changping vonalDaxing vonal Fangshan vonalYizhuang vonal	6-os vonalharmadik nyugati meghosszabbítás 8-as vonalmásodik északi meghosszabbítás és első déli meghosszabbítás 14-es vonalközépső szakasz 16-os vonal Fangshan vonalészaki és déli meghosszabbítás	^{[Note 3]} ^[12]
	Üzemkezdet	1969
	Üzemelő vonalak	19
	Állomások száma	345
	Hálózat hossza	574 km (357 mi)
	Utasok száma	12,69 millió (2016-os napi rekord)^[13] 3,66 milliárd (2016)^[13]

Sanghaji metró 上海轨道交通（上海地铁）	Hely	Sanghaj	Line 1 Line 2 Line 3 Line 4 Line 5 Line 6 Line 7 Line 8 Line 9 Line 10 Line 11 Line 12 Line 13 Line 16	Line 5 (déli szakasz) Line 8 (déli szakasz) Line 9 (harmadik szakasz) Line 10 (második szakasz) Line 13 (harmadik szakasz) Line 17	^{[Note 4]} ^[14]
	Üzemkezdet	1995
	Üzemelő vonalak	14
	Állomások száma	364
	Hálózat hossza	588 km (365,4 mi)^[15]
	Utasok száma	11.867 million (napi rekord)^[16] 3,401 milliárd (2016)^[17]

Sanghaji lebegő mágnesvasút SMT / Shanghai Transrapid 上海磁浮示范运营线	Hely	Sanghaj	Maglev	Hongqiao International Airport extension
	Üzemkezdet	2004
	Üzemelő vonalak	1
	Állomások száma	2
	Hálózat hossza	30.5
	Utasok száma

Sencseni metró 深圳地铁	Hely	Sencsen	█Luobao Line █Shekou Line █Longgang Line █Longhua Line █Huanzhong Line	█Xili Line █Meilin Line █Airport Line	^[18]
	Üzemkezdet	2004
	Üzemelő vonalak	5
	Állomások száma	137
	Hálózat hossza	178
	Utasok száma	781 millió (2012 évi)^[19] 2,89 millió (April 30 - May 1, 2012 record)^[20]

Senjangi metró 沈阳地铁	Hely	Senjang	1-es vonal 2-es vonal	1-es vonal(keleti szakasz) 2-es vonal(északi szakasz)
	Üzemkezdet	2010
	Üzemelő vonalak	2
	Állomások száma	40
	Hálózat hossza	50
	Utasok száma

Szucsoui metró SRT 苏州轨道交通	Hely	Szucsou	Line 1	Line 2 Line 4 Line 7
	Üzemkezdet	2012
	Üzemelő vonalak	1
	Állomások száma	24
	Hálózat hossza	25
	Utasok száma

Talieni metró Dalian Rapid Transit / DRT 大连地铁（大连轨道交通）大连快轨	Hely	Talien	3-as vonal 7-es vonal	1-es vonal 2-es vonal 8-as vonal 10-es vonal
	Üzemkezdet	2003
	Üzemelő vonalak	2
	Állomások száma	20
	Hálózat hossza	63
	Utasok száma	120,000 (Avg. Daily)^[21] 200,000 (Peak Record)^[21]

Tiencsini metró 天津地铁	Hely	Tiencsin	Line 1 Line 2 Line 3 Line 6 Line 9 TEDA Tram	Line 2 Jianguodao Sta. Line 5 Line 6	^{[Note 5]}
	Üzemkezdet	2003 1984 (régi rendszer)
	Üzemelő vonalak	6
	Állomások száma	127
	Hálózat hossza	170,7 km (106 mi)
	Utasok száma	64,3 millió (2010 évi)

Vuhani metró 武汉地铁（武汉轨道交通）	Hely	Vuhan	Line 1 Line 2	Line 3 Line 4	^[22]
	Üzemkezdet	2004
	Üzemelő vonalak	2
	Állomások száma	46
	Hálózat hossza	57
	Utasok száma	73 millió (2011 évi, csak 1-es vonal)

Jegyzetek

↑TheHong Kong Mass Transit Railway (MTR) consists of the main MTR subway system, which opened in 1979, and theKowloon-Canton Railway (KCR), which opened in 1910 and was electrified in 1983. The two systems merged in 2007. Data no countslight rail lines. The ridership figures for the MTR does not include cross-border train service riders and includes only ridership on the MTR lines, airport express and light rail and certain MTR bus lines. The MTR compiles light rail and MTR bus line riders in one category so it is not possible to separate MTR bus riders from light rail riders. See[1]
↑The Guangzhou Metro Annual ridership data is combined with Guangfo Metro.
↑The first of the Beijing Subway was completed in 1969 but did not open for trial operation until 1971 and it was restricted to riders with credential letters. The subway was fully opened to the public without credential letters in 1981.
↑The Shanghai Metro is thelongest network in the world.See David Barboza. „Expo Offers Shanghai a New Turn in the Spotlight”,The New York Times, 2010. április 29. (Hozzáférés: 2010. április 29.)
↑The Tianjin Metro closed down for upgrades in 2001 and reopened in 2006.

Forráshivatkozás-hiba: a<references> címkében definiált „GFM” nevű<ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.

Light Rail/villamos rendszerek

[szerkesztés]

Jelenleg üzemelő

[szerkesztés]

Rendszer	Információk		Jelenleg üzemelő	Jelenleg építés alatt
Dalian villamos 大连有轨电车	Hely	Dalian	201 202
	Üzemkezdet	1909
	Üzemelő vonalak	2
	Állomások száma
	Hálózat hossza	23,4
	Utasok száma

Hong Kong Light Rail 香港輕鐵	Hely	Hongkong	505 507 610 614 614P 615 615P 705 706 751 751P 761P
	Üzemkezdet	1988
	Üzemelő vonalak	12
	Állomások száma	68
	Hálózat hossza	36,2
	Utasok száma	430,000^[23]

Changchun Light Rail Transit 长春轨道交通（长春轻轨）	Hely	Changchun	Line 3 Line 4	Line 1 Line 2
	Üzemkezdet	2002
	Üzemelő vonalak	2
	Állomások száma	49
	Hálózat hossza	51
	Utasok száma	0,27 millió (napi rekord) 33,34 millió (2010 évi)

TEDA Modern Guided Rail Tram 天津开发区导轨电车	Hely	Tianjin	TEDA Modern Guided Rail villamos
	Üzemkezdet	2007
	Üzemelő vonalak	1
	Állomások száma	14
	Hálózat hossza	7,86
	Utasok száma

Zhangjiang villamos 张江有轨电车	Hely	Shanghai	Zhangjiang villamos
	Üzemkezdet	2010
	Üzemelő vonalak	1
	Állomások száma	15
	Hálózat hossza	10
	Utasok száma

Építés alatt

[szerkesztés]

Shenyang Tram (沈阳有轨电车) operational by 2013^[24]
Foshan Tram (佛山有轨电车) operational by 2014^[25]
Suzhou Tram (苏州高新区有轨电车) operational by 2015^[26]

Városi vasútrendszerek?

[szerkesztés]

Rendszer	Információk		Jelenleg üzemelő	Építés alatt
Pekingi metró BCR / Beijing City Railways 北京市郊铁路	Hely	Peking	S2-es vonal	S1-es (Mentougou) vonal
	Üzemkezdet	2008
	Üzemelő vonalak	1
	Állomások száma	6
	Hálózat hossza	77
	Utasok száma	57 800 (napi rekord)

Jinshan Railway Shanghai Metro Line 22 金山铁路／二十二号线	Hely	Shanghai	Line 22
	Üzemkezdet	2012
	Üzemelő vonalak	1
	Állomások száma	2
	Hálózat hossza	56
	Utasok száma

Bus rapid transit rendszerek (BRT)

[szerkesztés]

Több mint 30 projektet hajtanak végre, illetve vizsgálják Kína egyes nagyvárosaiban.Avilágoskék hátterű BRT rendszereket még vizsgálják vagy építés alatt állnak.

**List of Bus systems (BRT) in the People's Republic of China by Network length**
Rendszer	Kínai név	Rövidítés	Város	Üzemkezdet	Megnyitott vonalak ^{[Note 1]}	Állomások száma ^{[Note 2]}	Hálózat hossza (km) ^{[Note 3]}	Jegyzetek
Hangzhou BRT	杭州BRT	HZBRT	Hangcsou	2006	2	50	55,4
Beijing BRT	北京BRT	BJBRT	Peking	2004	4	60	54	^{[Note 4]}
Kunming BRT	昆明BRT	KMBRT	Kunming	1999	5	63	46
Changzhou BRT	常州BRT	CZBRT	Csangcsou	2008	2	51	44
Xiamen BRT	厦门BRT	XMBRT	Hsziamen	2008	3	31	40	^{[Note 5]}
Jinan BRT	济南BRT	JNBRT	Csinan	2008	2	46	34
Zaozhuang BRT	枣庄BRT	ZZBRT	Zaozhuang	2010	2	49	62
Zhengzhou BRT	郑州BRT	ZZBRT	Csengcsou	2009	8	38	30
Guangzhou BRT	广州BRT	GBRT	Kanton	2010	1	26	22
Dalian BRT	大连BRT	DLBRT	Dalian	2008	1	13	13
Chongqing BRT	重庆BRT	CQBRT	Csungking	2008	1	9	11
Hefei BRT	合肥BRT	HFBRT	Hefei	2010	2	9	7
Yancheng BRT	盐城BRT		Yancheng	2010	2	24	16
Ürümqi BRT	乌鲁木齐BRT		Ürümcsi	2011	3	55	42
Lanzhou BRT	兰州BRT	LZBRT	Lanzhou	2012	1	15	9,1
Shanghai BRT	上海BRT	SHBRT	Sanghaj	20XX
Shenzhen BRT	深圳BRT	SZBRT	Sencsen	20XX
Wuxi BRT	无锡BRT	WXBRT	Vuhszi	20XX
Xi'an BRT	西安BRT	XABRT	Xi'an	20XX
Shenyang BRT	沈阳BRT	SYBRT	Senjang	20XX
Chengdu BRT	成都BRT	CDBRT	Csengtu	20XX
Wuhan BRT	武汉BRT	WHBRT	Vuhan	20XX
Shijiazhuang BRT	石家庄BRT	SJZBRT	Shijiazhuang	20XX
Suzhou BRT	苏州BRT		Suzhou	20XX
Harbin BRT	哈尔滨BRT	HBBRT	Harbin	20XX

Megjegyzések

[szerkesztés]

↑Lines in operation counts the number of main lines only.
↑Stations connected by transfers are counted as one station, unless otherwise noted.
↑Network length refers to track length and lines that share track are counted only once.
↑running on theNan Zhongzhouxian(South Central Axis Line), The line terminates atQianmen and Demaozhuang
↑There are significant sections that are on dedicated elevated roads. BRT one 33.4 km, BRT 1 Interchange 18.7 km, BRT 2 15.3 km.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

↑David Barboza. „Expo Offers Shanghai a New Turn in the Spotlight”,The New York Times, 2010. április 29. (Hozzáférés: 2010. április 29.)
↑(kínai)"谁的地铁，谁做主？"财经文摘 Mar. 23, 2010
↑„China to restore confidence in high-speed trains”,Xinhua, 2012. május 9. (Hozzáférés: 2012. május 21.)
↑2010重庆市主城区交通发展年度报告解读. Cq.cqnews.net. [2012. március 24-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 26.)
↑Daily Ridership. Chongqing News. [2013. szeptember 21-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 6.)
↑西安地铁日均客流量15万人次的情况也好于预期. [2014. május 5-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 17.)
↑„2011广州地铁运客16.4亿人次行车里程达19308万车公里”, 'Guangzhou Metro Daily', 2012. január 18.. [2013. december 15-i dátummal azeredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. január 24.) (kínai nyelvű)
↑„第二届地铁春联今起征集”, 'Guangzhou Metro Daily', 2011. január 10.. [2012. március 17-i dátummal azeredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. január 23.) (kínai nyelvű)
↑„行车里程达19308万车公里 2011广州地铁运客16.4亿人次”, 'Guangzhou Metro Daily', 2012. január 17.. [2013. december 19-i dátummal azeredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. január 17.) (kínai nyelvű)
↑Ditiezu Archive » 2011年南京地铁客流量34370.10万人次. [2019. január 6-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 17.)
↑^a ^bEz a szócikk részben vagy egészben aNanjing Metro című angol Wikipédia-szócikkezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
↑北京公交出行再增两个百分点. Qianlong, 2012. február 10. [2012. január 30-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 29.)
↑^a ^bhttps://www.chinanews.com/sh/2017/01-20/8130230.shtml
↑2011年上海市国民经济和社会发展统计公报. Shanghai Bureau of Statistics and Shanghai Survey Corps, National Bureau of Statistics of China, 2012. február 23. [2014. február 1-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 24.)
↑a Maglev és a 22-es vonal nélkül
↑Metro breaks records (kínai nyelven). News Sina, 2017. április 30. (Hozzáférés: 2017. május 1.)
↑zh:2016年上海市国民经济和社会发展统计公报 (kínai nyelven). shanghai.gov.cn, 2017. március 2. [2017. november 1-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 13.)
↑(kínai)"深圳市统计局2011年度12月份深圳统计月报 Archiválva2012. március 17-i dátummal aWayback Machine-ben 运输邮电,地铁客流量1-12月累计. Hozzáférés ideje: 2012-03-17.
↑(kínai)"深圳地铁客流量去年猛增近七成. Hozzáférés ideje: 2013-01-10.
↑Ridership. Shenzhen Metropolis. [2014. május 21-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 27.)
↑^a ^b[议案之一]轨道交通不载客试运行三个月. 大连天健网, 2012. január 8. [2012. április 2-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 12.)
↑轻轨高峰发车间隔缩短半分钟. Cjmp.cnhan.com, 2011. október 26. [2011. december 30-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 26.)
↑http://www.gov.hk/en/about/abouthk/factsheets/docs/transport.pdf
↑万家祥. „浑南新城车辆段及正线开工建设”,沈阳网, 2012. május 13.. [2012. május 14-i dátummal azeredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. május 14.)
↑佛山南海有轨电车试验段建设启动. 南方日报. [2012. április 2-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 17.)
↑有轨电车1号线高新区开建预计2015年投运. [2014. február 1-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 17.)

Egyéb források

[szerkesztés]

中国城市轨道交通 China Urban Mass Transit

További információk

[szerkesztés]

China Urban Mass Transit Network(angolul)
Urban Mass Transit Industry Net(angolul)
Urban Mass Transportation Research(angolul)
chinametro.org(angolul)
China Bus Rapid Transit Network(angolul)

Sablon:Kína vasúti közlekedése m v sz Kína vasúti közlekedése
Hagyományos vasutak	China Railway Kínai Vasútügyi Minisztérium Kínai vonatnemek Városi gyorsvasutak Kínában
Nagysebességű vasúti közlekedés	Kína nagysebességű vasúti közlekedése China Railway High-speed Kína leggyorsabb vonatai Sanghaji lebegő mágnesvasút
Balesetek	2011-es vencsoui vasúti baleset

Vasútportál
Kelet-Ázsiaportál

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Városi_gyorsvasutak_Kínában&oldid=28534759”

Kategória:

Kína gyorsvasútjai

Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭