Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Váncsod | |||
 | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Berettyóújfalui | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szalay Csaba (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4119 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1005 fő(2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 35,03 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 34,43 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 12′,k. h. 21° 38′47.2,21.63333333333347.200000°N 21.633333°EKoordináták:é. sz. 47° 12′,k. h. 21° 38′47.2,21.63333333333347.200000°N 21.633333°E | |||
  Váncsod Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén | |||
| Váncsod weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazVáncsod témájú médiaállományokat. | |||
VáncsodközségHajdú-Bihar vármegyében, aBerettyóújfalui járásban.
Berettyóújfalutól keletre fekszik, természetföldrajzi szempontból aBihari-sík északi vidékén, aBerettyó–Kálló köze szomszédságában.[3]
A szomszédos települések: észak felőlGáborján, kelet felőlBojt, délkelet felőlBiharkeresztes, dél felőlMezőpeterd, nyugat felől Berettyóújfalu, északnyugat felől pedigSzentpéterszeg.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a4815-ös út, ezen érhető el a42-es főút mezőpeterdi szakasza, illetve Gáborján és azM4-es autóút ottani csomópontja felől is.
A hazai vasútvonalak közül a települést aPüspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal érinti, de megállási pontja nincs a területén, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőségetMezőpeterd vasútállomás kínálja, mintegy 4 kilométerre délre.
A13. század elején már említik a település nevétIváncsod néven, egy perrel kapcsolatban, amikor egy András nevű lakosa lett gyujtogatás vádja miatt aváradiistenítéletiszék elé idézve.
A község régen nem a mai helyén állt, hanem az ún.egyházasszigeten.
A15. századtól ismerjük birtokosait is. Az1400-as években aVáncsodi Horváth család, az1500-as években pedig a Váncsodi, Dombrádi, Vajas, Vajay családok, majd aFodor és Pallagi családok voltak a település birtokosai.
Az1800-as évek első felében pedig már 17 családnak volt itt birtoka: aCsapó, Gazdagh, Szilágyi, Lányi, Vajda, Beliczay, Olasz, Sághó, Balogh, Géczi, Török, Tóth, Zilahy, Budaházy, Farkas, Lovassy, Miskolczy családoknak.
Az1900-as évek elején Vécsey Arnold örököseinek voltak itt nagyobb birtokai.
A településhez tartoztak:Gyopáros, Ölyvös, Rekettyés, Berettyómellék és Szík puszták is.
Borovszky a község érdekesebb dűlőneveit is feljegyezte:Telek dűlő, mely elpusztult falu helye volt.Guszár dűlő pedig ugyancsak az elpusztultGuszár község emlékét őrzi. ANemes,Seres,Tomajd sziget helynevek mindegyike egykori tulajdonosának nevét örökítette meg.
A település református temploma2015-ben 27 millió forintból újult meg.[4] A templom felújítása márciusban kezdődött, a felújítás során szellőző vakolattal látták el a lábazatot, kicserélték a nyílászárókat, megoldották a csapadékvíz elvezetését és elbontották a templomot körülvevő kerítést.[5]
| Időszak | Név | Jelölő szervezet |
|---|---|---|
| 1990–1994 | Bogáti Károly | független[6] |
| 1994–1998 | független[7] | |
| 1998–2002 | független[8] | |
| 2002–2006 | független[9] | |
| 2006–2010 | független[10] | |
| 2010–2014 | Szalay Csaba | Fidesz-KDNP[11] |
| 2014–2019 | Fidesz-KDNP[12] | |
| 2019–2024 | Fidesz-KDNP[13] | |
| 2024– | Fidesz-KDNP[1] |
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1203 | 1215 | 1223 | 1097 | 1013 | 1040 | 1005 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-amagyar nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 3,1% románnak mondta magát (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,5%, református 66,4%, görögkatolikus 0,6%, izraelita 0,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 9,5% (18,4% nem válaszolt).[15]
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 3,7% románnak, 0,8% cigánynak, 0,1-0,1% görögnek, németnek, bolgárnak és ukránnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,5% volt református, 3,5% római katolikus, 0,9% görög katolikus, 0,9% ortodox, 1% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 13,8% felekezeten kívüli (28,7% nem válaszolt).[16]
