Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk a Pest vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még:Rátót (egyértelműsítő lap). |
| Vácrátót | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Váci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Spiegelhalter László (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 2163 | ||
| Körzethívószám | 28 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2625 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 104,26 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,09 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 42′ 39″,k. h. 19° 14′ 07″47.7109,19.235347.710900°N 19.235300°EKoordináták:é. sz. 47° 42′ 39″,k. h. 19° 14′ 07″47.7109,19.235347.710900°N 19.235300°E | |||
  Vácrátót Pozíció Pest vármegye térképén | |||
| Vácrátót weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazVácrátót témájú médiaállományokat. | |||
VácrátótközségPest vármegyében, aVáci járásban, abudapesti agglomerációban.
VácrátótSződ–Rákos-patak sekély és széles völgyében helyezkedik el. Keleten aGödöllői-dombság, délen afótiSomlyó-hegy és a Kő-hegy, északon aCserhát peremén húzódó Kígyós-dombsor, végül nyugat felől aVác–Pesti-Duna-völgy határolja. Vácrátót határának északi része a Gödöllői-dombsághoz, déli része pedig aPesti-hordalékkúpsíkság keskeny északi nyúlványához tartozik.
Az alacsonynak mondható dombos vidék széles medencéjében a középkorban lesüllyedtmészkőrögöket homok, az északi peremvidéki Kígyós-dombsort pedig lösz fedte be. A folyami eredetűhomokot még a jégkorszak idején szállította ide azős-Duna, valamint aBörzsöny illetve a Cserhát felől érkező vízfolyások, majd a jégkorszak utáni száraz felmelegedés idején a hordalék nagyrésztfutóhomokká alakult. A későbbi, csapadékosabb időszakban a homokbuckákat jórészt megkötötte a növénytakaró, azonban a kopárabb területeken a homok mozgása még napjainkban is tart. Az ősi növényzetet legnagyobb részben a tölgyesek alkották: alöszös helyekentatár juharos lösztölgyesek nyomai lelhetők fel, a magasabb ártereken pedig a tölgy-kőris-szil ligeterdő nyomait találhatjuk meg. A dús cserjeszinten jellemzőek voltak a különböző galagonyafélék, a gyepszinten pedig a boglárkák és a keltikék.
KözútonVác ésGödöllő felől is a2104-es úton érhető el, ez képezi a település főutcáját is. Északkeleti szomszédjával,Váchartyánnak és azon keresztülGalgamácsa térségével a2105-ös út,Vácdukával pedig a 21 113-as számú mellékút kapcsolja össze.
A hazai vasútvonalak közül aBudapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal és azAszód–Vácrátót-vasútvonal érinti, melyeknek egy közös megállási pontjuk van itt.Vácrátót vasútállomás a belterület északi szélétől bő egy kilométerre helyezkedik el, közvetlenül a 2104-es út mellett, közúti elérését az abból kiágazó 21 323-as számú mellékút teszi lehetővé.
| Időszak | Név | Jelölő szervezet | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 1990–1991 | Papp István | független | |
| 1991–1994 | Horváth Ferenc | független | |
| 1994–1998 | KDNP[3] | ||
| 1998–1999 | független | a képviselő-testület feloszlatta magát | |
| 1999–2002 | Garamszegi Géza | független[4] | |
| 2002–2006 | független[5] | ||
| 2006–2010 | független[6] | ||
| 2010–2014 | független[7] | ||
| 2014–2019 | Spiegelhalter László | független[8] | |
| 2019–2024 | Fidesz-KDNP[9] | ||
| 2024– | Fidesz-KDNP[1] |
 | Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Vácrátóton a mai napig élnek a temetéssel kapcsolatos helyinépszokások. Míg régen a halottak mellett tartottak siratást és virrasztást a hozzátartozók, mára a közös imádkozás vált általánossá, melyet télen a halottak lakásán, nyáron kint a temetőben tartanak meg.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1869 | 1864 | 1924 | 2038 | 2207 | 2324 | 2476 | 2625 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 1% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58%, református 5,8%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 7,1% (27% nem nyilatkozott).[10]
2022-ben a lakosság 88,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% szlováknak, 0,4% románnak, 0,2% ukránnak, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40% volt római katolikus, 6,7% református, 0,8% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,5% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 10,6% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).[11]
