Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Vácduka | |||
.jpg) | |||
| A Latinovits-Bottlik-kúria | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Váci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Makkos László Tamás (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2167 | ||
| Körzethívószám | 27 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1816 fő(2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 175,12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,4 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 44′ 48″,k. h. 19° 12′ 36″47.74658,19.2099247.746580°N 19.209920°EKoordináták:é. sz. 47° 44′ 48″,k. h. 19° 12′ 36″47.74658,19.2099247.746580°N 19.209920°E | |||
  Vácduka Pozíció Pest vármegye térképén | |||
| Vácduka weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazVácduka témájú médiaállományokat. | |||
VácdukaközségPest vármegyében, aVáci járásban.
Pest vármegyében, azAlföld egyik öblözetének tekinthetőVeresegyházi medencében fekszik,Váctól 7 km-re délkeletre. Főutcája a 21 113-as számú mellékút, azon érhető el Vác (a2106-os út) ésVácrátót (a2104-es út) felől is. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget aBudapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal és azAszód–Vácrátót-vasútvonalVácrátót vasútállomása kínálja, a község legdélebbi házaitól alig több mint fél kilométerre.
VácdukaÁrpád-kori település. Nevét (Duka formában)1295-ben említették először, ekkor adta el aZáh nemzetségbeliZaah fia Mihály az itteni birtokát aRátót nemzetséghez tartozó István fia Kokas mesternek, hatvan márkáért.
1332-1337 között neve szerepelt apápai tizedjegyzékben is. Ekkor a váci egyházmegye szolnoki főesperességi kerületéhez tartozott, melynek „Tuca” nevű plébániáját egyes történészek Dukával azonosítják.
1334-ben Péter fia László dukai birtokrészét leányának adta azzal, hogy az elzálogosított birtokrészt is kiváltja. Atörök hódoltság alatt adefterben –1559-ben – Dutka néven 9 házzal adózott, majd1627-1628-ban Alsó-Duka 10, Felső-Duka pedig 4 ház után adózott a budai szandzsákban. Ugyanakkor a püspöki tizedjegyzékből hiányzik, illetve csak Pongrácz püspök1676. évi tized árenda jegyzékében található: Duka, melyCsörög közelében aDuna lábánálVác fölött van, elhagyott. Így pusztulását a hosszú hadjárat rovására kell írni, ha később volt is néha néhány lakosa.
Az1728. évi országos összeírás azt jegyzi meg, hogy egy éve kezdett benépesednisvábokkal, akik azonban majdnem mind koldusok. Később a szlovák betelepülők megváltoztatták nemzetiségi jellegét, és az1773. évi lexikonban már „slavica”, akik azonban teljesen elmagyarosodtak.
1736-ig aGrassalkovich család birtokolta, majd eladták Rudnyánszky Józsefnek. A település1789-ből való pecsétnyomója a20. század elején még ismert volt.
1848-ban Forray Andrásnéhoz (születettBrunszvik Júlia) került a birtok, majd a19. század végén Latinovits Albinhoz.1945-ig aSerényi családhoz tartozott.
A20. század elejénPest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váci járásához tartozott.1910-ben 647 lakosából 614 magyar, 32 szlovák volt. Ebből 617 római katolikus, 7 református, 17 evangélikus volt.
Jelenlegi temploma a Canonica Visitatio szerint1738-ban vagy1739-ben épült. ÉpíttetőjeRudnyánszky József földesúr.1825-ben renoválták,2005-2006-ban EU-támogatással, helyi vállalkozók segítségével ismét felújították.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1360 | 1400 | 1578 | 1715 | 1749 | 1770 | 1816 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 1,7% németnek, 1,1% románnak mondta magát (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,6%, református 8,2%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 17,9% (21,6% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,5% cigánynak, 0,4% görögnek, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% szlováknak, szlovénnek és örménynek, 4,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,2% volt római katolikus, 7,5% református, 1,1% görög katolikus, 1% evangélikus, 0,1% ortodox, 6,1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 14,9% felekezeten kívüli (39,1% nem válaszolt).[12]
Védőszentjét,Szent Annát ábrázoló főoltárképe18. századi kvalitásos művészi alkotás. A templomcibóriumarokokó munka. Kiváló művészi alkotásúúrmutatója és kelyhe szintén a 18. századból származik. A szentélytől jobbra Rudnyánszky Natalis klasszicista síremléke látható.
1856-tól itt éltBrunszvik Teréz, az első magyarországi óvodák alapítója.1957-től nevelőotthon,2004-ben magántulajdonba kerülve felújították.
