Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Uruguay

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. augusztus 3.

Pontosságellenőrzött

Uruguayi Keleti Köztársaság
República Oriental del Uruguay
Uruguay zászlaja
Uruguay zászlaja
Uruguay címere
Uruguay címere
Nemzeti mottó:spanyol: "Libertad o Muerte"
Szabadság vagy halál
Nemzeti himnusz:Orientales la Patria o la Tumba!

FővárosaMontevideo
d. sz. 34° 53′,ny. h. 56° 10′-34.883333333333,-56.16666666666734.883333°S 56.166667°WKoordináták:d. sz. 34° 53′,ny. h. 56° 10′-34.883333333333,-56.16666666666734.883333°S 56.166667°W
Államformaköztársaság
Vezetők
ElnökLuis Lacalle Pou
AlelnökBeatriz Argimón
Hivatalos nyelvspanyol (Rioplatense)
Beszélt nyelvekspanyol,angol,francia,
olasz,portugál
FüggetlenségBrazíliától
Kikiáltása1825.augusztus 25.
Elismerése1828.augusztus 28.
Tagság
Népesség
Népesség3 444 263(2023, 2023 Uruguayan census)[1]
Becsült3 500 000[2] fő (2022)
Népsűrűség20 fő/km²[3]
GDP2023 (nominális)
Összes77 milliárdUSD[4]
Egy főre jutó22 798 USD[4]
HDI (2023)0,862[5] (48.) – magas
Földrajzi adatok
Terület176 215 km²
Rangsorban90
Víz1,5%
IdőzónaUYT (UTC-3)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
PénznemUruguayi peso (UYU)
Nemzetközi gépkocsijelROU
Hívószám598
Segélyhívó telefonszám911
Internet TLD.uy
Villamos hálózat220 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Schuko
  • AS/NZS 3112
  • Type L
Közlekedés irányajobb
AWikimédia Commons tartalmazUruguayi Keleti Köztársaság témájú médiaállományokat.

Uruguay (Uruguayi Keleti Köztársaság, magyar jogszabályokban:Uruguay Keleti Köztársaság; (spanyol: República Oriental del Uruguay)dél-amerikai ország. Észak-északkeletenBrazíliával, nyugatonArgentínával, délen-délkeleten azAtlanti-óceánnal, illetve annakLa Plata nevű öblével határos. FővárosaMontevideo, hivatalos nyelve aspanyol. A második legkisebb ország Dél-Amerikában,Suriname után.

A jelenlegi uruguayi terület a gyarmati időkbenBanda Oriental (keleti sáv) néven volt ismert és magába foglalta az úgynevezett keleti missziók területét is, amelyeket későbbBrazília kormánya foglalt el, és a jelenlegi brazilRio Grande do Sul állam részévé vált.[6] 1811 és 1828 között nyerte el függetlenségét, Portugália és Spanyolország, majd később Argentína és Brazília közötti harcokat követően.

Magas jövedelmű gazdasággal rendelkezőfejlődő ország ésLatin-Amerikában élen áll ademokrácia, az alacsonykorrupció[7] és aze-kormányzat tekintetében.[8][9] "Teljes demokráciának" nevezik, és nagyon előkelő helyen szerepel a kormányzati átláthatóság, a gazdasági szabadság, a társadalmi haladás, a jövedelmi egyenlőség, az egy főre jutó jövedelem, azinnováció és azinfrastruktúra nemzetközi méréseiben. A 2010-es évek végén Dél-Amerikában az első asajtószabadság, a középosztály nagysága és ajólét tekintetében.[7] Teljesen legalizálta akannabiszt (2013-ban, elsőként a világon),[10] továbbá azazonos neműek házasságát, aprostitúciót és azabortuszt.

Etimológia

[szerkesztés]

Neveguarani nyelven azt jelenti: „a festett madarak folyója”.

Földrajz

[szerkesztés]

Domborzat

[szerkesztés]
Az ország domborzati térképe
Uruguay műholdképe

Uruguay Dél-Amerika második legkisebb országaSuriname mögött. Kisebb nálaFrancia Guyana is, de az nem független állam, hanemFranciaország tengerentúli megyéje. Az alacsonyan fekvő ország földrajzát – a termékeny tengerparti síkság mellett – hullámos dombságok jellemzik, melyeknek két fő vonulata az észak–déli irányba húzódóCuchilla de Haedo (az ország középső részén) és aCuchilla de Grande (keleten). Uruguay legmagasabb pontja az 514 méter magasCerro Catedral. Északon alacsony hegyek sora fut aBrazil-felföldbe.

Vízrajz

[szerkesztés]

Délen-délkeleten a 300 km hosszú és helyenként 210 km-es szélességet is elérőRío de la Plata – La Plata-folyó, amely valójában azUruguay és aParaná folyó közös, Atlanti-óceánba futó tölcsértorkolata – határolja. Másik nagy folyója aRío Negro, amely Brazíliából ered és fut keresztül az ország közepén, majd az Uruguay folyóba torkollik.

Az egész atlanti-óceáni partvidéket homokos tengerpart jellemzi, tele kisebb öblökkel éslagúnákkal. Ezt a szakasztUruguayi Riviérának nevezik.

Éghajlata

[szerkesztés]

Uruguay éghajlata nedvesszubtrópusi, nyáron a mérsékelten meleg hőmérséklet jellemzi, télen hűvös, de a fagypont alatti hőmérséklet szinte ismeretlen. Az alacsony fekvés miatt az ország érzékeny az időjárási frontok által okozott hirtelen időjárás változásokra – így például alkalmanként ki van téve apamperónak, az argentinpampák felől fújó viharos erejű, hideg szélnek.

Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés]
Dél-amerikai medvefóka
Vízidisznó

Uruguay jellemző növényzete a füves puszta (pampa), néhol pálmaligetekkel (palmar) tarkítva – bár ezek a ligetek az intenzív mezőgazdasági tevékenység miatt manapság már csakCastillos,Chuy és a Río Negro mentén,Paso de los Toros térségében lelhetők fel. A pálmaligetek fő növénye a 10-12 méter magasra is megnövőbutipálma(Sygarus yatay), melynek fáját és gyümölcsét is hasznosítják. Utóbbiból alkoholtartalmú italt és pálmamézet készítenek, magját ízesítőként használják fel az uruguayi nemzeti italnak számítómatéteához.

Uruguay területének alig 3%-át borítja összefüggő erdő. Ahol megmaradtak a fás vegetációk, ott sűrű szubtrópusi erdők a jellemzőek, melyeknek gyakori fái – a butipálma mellett – aceibo és azombú.

Uruguay legjellegzetesebb őshonos emlősei apampaszarvas(Ozotoceros bezoarticus), aGuazauvirá-szarvas(Mazama gouazoubira) és a capybara vagyvízidisznó(Hydrochoerus hydrochaeris). Az emlősök zöme a nagy folyók mentén él, akárcsak a gazdag madárvilág képviselőinek jelentős része.

Lásd még:Kategória:Uruguay állatvilága

Nemzeti parkjai

[szerkesztés]

A természetvédelmi területek hálózatát megteremtették. Nemzeti park kevés van, de több, aRamsari egyezmény hatálya alá tartozó területet jelöltek ki a folyók mentén és a tengerpartilagúnákban.


Történelem

[szerkesztés]
Indiánok aRío de la Plata vidékéről. Rajz1603-ból

Az elsőeurópaiak a16. század elején érkeztek a mai Uruguay területére. A spanyolok és aportugálok is igyekezték gyarmatosítani, végül a spanyolok kerekedtek felül. A későbbi főváros, Montevideo a18. században alakult ki egy spanyol katonai erődítmény körül, amelyetMauricio de Zabala,Buenos Aires kormányzójának parancsára kezdtek el építeni1724-ben. A települést1730-ban várossá nyilvánították, és az Uruguay folyótól keletre eső területek közigazgatási központjává tették (innen a Keleti Köztársaság elnevezés).

A19. század elején függetlenségi mozgalmak söpörtek végig Dél-Amerikán, amelyek Uruguayt is elérték.1811-ben a felkelőkJosé Gervasio Artigas tábornok vezetésével döntő csapást mértek a spanyolokra.1817-ben azonban a portugálok szállták meg Montevideót, majd az önállósodó Brazília és Argentína vetélkedett Uruguayért –1821-ben Brazília meg is szállta a területet ésCisplatina néven provinciájává tette. A brazil uralom azonban nem sokáig tartott:1825-ben a függetlenségért harcoló csapatok végleg kiűzték a megszállókat, ígyaugusztus 25-én Uruguay önálló állam lett.

Uruguay őslakosságát, aCharrúa indiánokat három évszázad alatt gyakorlatilag teljesen kiirtották, illetveasszimilálták. A népirtás csúcspontja1831.április 11. voltSalsipuedesben, amikor Uruguay első elnöke,Fructuoso Rivera tábornok seregével rajtaütött az indiánokon. Ezzel a Charrúa kultúra és nép megsemmisült – noha sok uruguayi mondhatja magát Charrúa származásúnak a spanyolok és az indiánok keveredésének köszönhetően.

A 19. század második felébena hármas szövetség háborúja nyomta rá bélyegét Uruguay életére, amely egy belső konfliktusból indult aliberálisColorados (Vörösök) párt vezetője,Venancio Flores tábornok és akonzervatívBlancos (Fehérek) vezetője,Bernardo Prudencio Berro elnök között, s végül háborúba torkolltParaguay és az Argentína–Brazília–Uruguay hármas szövetség között. A háború egy olyan megegyezéssel ért véget1870-ben, amelynek értelmében Montevideo és az óceánparti terület a Colorados irányítása alá került, amezőgazdasági hátország pedig a Blancos felügyelete alá.

A 19. század végén nagy bevándorlási hullám kezdődött Európából – elsősorbanSpanyolországból ésOlaszországból –, és fellendült a gazdaság is. Montevideo természeteskikötőjének köszönhetően Argentína, Brazília és Paraguay számára is árulerakatot biztosított. Uruguay maga elsősorban élőállattal – azon belül is juhval – kereskedett.

A20. század elején – előbb1903 és1911 között, majd1911 és1915 között – az országot irányítóJosé Batlle y Ordóñez elnök politikai, szociális és gazdasági reformjai tették Uruguayt jóléti állammá, amelynek fejlettségi szintje elérte az európai államok szintjét. Politikai és gazdasági stabilitása miatt ebben az időszakban kezdték Uruguayt „Dél-AmerikaSvájcaként” emlegetni – sőt lakói ma is szívesen büszkélkednek ezzel a titulussal.

A világháborúk további gazdasági fellendülést hoztak a főleg mezőgazdasági termeléssel foglalkozó Uruguaynak, mivel termékeit nagy mennyiségben tudta értékesíteni a lángokban álló Európában. Amásodik világháború után az élelmiszerárak csökkenése visszavetette az uruguayi gazdaságot, az1960-as évekre pedig a szociális rendszer is meggyengült. Ezt kihasználva aTupamaros nevűgerillacsoport erőszakkal próbálta átvenni a hatalmat, amire válaszulJorge Pacheco Areco elnök, majd utódjaJuan María Bordaberry felfüggesztette az egyéni szabadságjogok gyakorlását. A gerillákkal való harcok megerősítették a hadsereget, amely1973-ban átvette a hatalmat, és így az egykor demokratikus Uruguaybólkatonai diktatúra lett – egészen1984-ig, amikorJulio María Sanguinettit választották elnökké.

Sanguinetti1990-ig volt hatalmon, majd1995 és2000 között. 2005-benTabaré Vázquezt választották elnökké,2010-ben pedigJosé Mujicát, a balközépFrente Amplio párt jelöltjét.

Politika és közigazgatás

[szerkesztés]
Palacio Legislativo, a nemzetgyűlés épülete
Az ország közigazgatási felosztása

Uruguay egyképviseleti demokratikusköztársaság,elnöki rendszerrel.[11] A kormány tagjait a választójogi rendszer öt évre választja.[11] A végrehajtó hatalmat az elnök és a 14 miniszterből álló kabinet gyakorolja.[11]

Lásd még:Uruguay elnökeinek listája

A törvényhozó hatalmat a parlament (nemzetgyűlés) alkotja, amely két kamarából áll.

Közigazgatási beosztás

[szerkesztés]

Uruguaynak 19 megyéje van. Ezek a következők:

MegyeTerület (km²)Népesség (2011)Székhely
Artigas1192873 378Artigas
Canelones4536520 187Canelones
Cerro Largo megye1364884 698Melo
Colonia6106123 203Colonia del Sacramento
Durazno1164357 088Durazno
Flores514425 050Trinidad
Florida1041767 048Florida
Lavalleja1001658 815Minas
Maldonado4793164 300Maldonado
Montevideo5301 319 108Montevideo
Paysandú13922113 124Paysandú
Río Negro928254 765Fray Bentos
Rivera9370103 493Rivera
Rocha1055168 088Rocha
Salto14163124 878Salto
San José4992108 309San José
Soriano900882 595Mercedes
Tacuarembó1543890 053Tacuarembó
Treinta y Tres967648 134Treinta y Tres

Védelmi rendszer

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

Népességének változása

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1960 és 2023 között:
Lakosok száma
2 538 779
2 723 055
2 821 645
2 876 019
2 992 644
3 131 936
3 270 549
3 325 411
3 360 431
3 444 263
1960196619721978198419911997200320092023
Adatok:Wikidata

Általános adatok

[szerkesztés]
Montevideo, az ország fővárosa

Az uruguayiak túlnyomórészt európai származásúak, a 2011-es népszámlálás során a lakosság több mint 87,7%-a vallotta magát európai származásúnak.

Uruguayban az írástudók aránya magas (98%), a munkaerő jól képzett. Erős a városi középosztály, viszonylag kiegyenlítettek a jövedelmi szintek. Az 1970–1980-as években – a katonai diktatúra idején – a becslések szerint körülbelül félmillió uruguayi vándorolt ki Európába, emiatt – és mert Amerikában itt a legkisebb a születési ráta – a társadalom elöregedőben van.

Az európai (főleg spanyol) kultúrán kívül Uruguayt értékafrikai és ősi indián kulturális hatások is

Etnikai megoszlás

[szerkesztés]

Latin-Amerika legtöbb országához hasonlóan Uruguay kulturális hagyatékára is a spanyol kultúra nyomta rá a bélyegét – noha az ország lakosságának körülbelül fele olasz származású. A lakosság legnagyobb része európai ősökkel rendelkezik, ezen felül jelentős számúmesztic és afro-uruguayi él az országban. A 2011-es népszámlálás szerint (3,28 millió) Uruguay lakosságának 87,7%-a fehér, 7,8%-a afro-uruguayi, 2,35%-a mesztic és 0,23%-a ázsiai.

Nyelvi megoszlás

[szerkesztés]

Aspanyol az ország hivatalos nyelve és mint ilyet csaknem mindenki beszéli.

Bővebben:argentínai és uruguayi spanyol nyelvjárás

Az üzleti életben gyakran használják azangol nyelvet – csakúgy, mint a franciát és az olaszt. Az északi régiókban, a brazil határ környékén elterjedt a portugál nyelv, valamint aportuñol, amely a spanyol és a portugál sajátos keveredése.

Vallási megoszlás

[szerkesztés]

A lakosság 66%-arómai katolikus vallású, 2%-aprotestáns, 1%-azsidó, míg 31% vallását nem gyakorlónak mondja magát.[mikor?][forrás?]

Uruguay alegszekulárisabb Dél-Amerikai állam. Azegyház és azállam szigorúan különválasztott, a vallásszabadság mindenki számára biztosított.

Legnépesebb települések

[szerkesztés]
Bővebben:Uruguay városai

Szociális rendszer

[szerkesztés]

Gazdaság

[szerkesztés]
Az ANTELtelekommunikációs cég épülete a fővárosban
Montevideo kereskedelmi kikötője
A világkereskedelmi épületcsoport Montevideoban

Uruguay korábban mezőgazdasági jellegű ország volt, mára a mezőgazdaság aránya jelentősen csökkent az országGDP-jében, de a mezőgazdasági termékek még mindig fő exportcikknek számítanak.

Azipar is fejlett, az utóbbi időben különösen azelektronika és aszoftverfejlesztés terén vált jelentős exportőrré, de fontosélelmiszeripara, közlekedési eszköz gyártása,olajfeldolgozása éstextilipara is.

2015-ben a munkanélküliség 7,5%-os.[12]

Mezőgazdaság

[szerkesztés]

Fő terményei[12]:szójabab,búza,rizs,kukorica, dohány.

Jelentősebb a borászat és a tejtermelő állattenyésztés.

Ipar

[szerkesztés]

Fő ágazatok[12]: élelmiszer-feldolgozás, elektromos gépek és közlekedési eszközök gyártása, kőolajtermékek, textilipar, vegyipar, italgyártás.

Külkereskedelem

[szerkesztés]

Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés]
  • Halászat.
  • Nőtt aturizmus jelentősége is, amelynek egyik fő ága az úgynevezettgaucsó-kultúra megismerése(gaucsó (gaucho) = szarvasmarha pásztor a pampákon).

Közlekedés

[szerkesztés]
A 101-es jelű főút

Vasút

[szerkesztés]
Bővebben:Uruguay vasúti közlekedése

Telekommunikáció

[szerkesztés]
Hívójel prefixC[V..X]
ITU zóna14
CQ zóna13
Lásd még:Uruguay hívójelkörzetei

Kultúra

[szerkesztés]

Oktatási rendszer

[szerkesztés]

Kulturális intézmények

[szerkesztés]

Kulturális világörökség

[szerkesztés]
Bővebben:Uruguay világörökségi helyszínei

Uruguay hozzájárulása avilág kulturális örökségéhezColonia del Sacramento városának történelmi negyede.

Tudomány

[szerkesztés]

Művészetek

[szerkesztés]

Zene

[szerkesztés]
Candombe-dobok
Murga, karneváli zenészek

Jellegzetes uruguayi népzenei stílusok acandombe (afro-uruguayi eredetű, ütős hangszerek által meghatározott zene), amilonga (spanyol eredetű gitárzene) és amurga (színházi eredetű karnevál zene).

Szintén népszerű atangó, amelynek nemcsak Argentína, hanem Uruguay is őshazája. A világ egyik legismertebb tangója, a "La Cumparsita" szerzője az uruguayiGerardo Matos Rodríguez.

Arock, ajazz, apopzene és más euro-amerikai stílusok is nagy népszerűségnek örvendenek Uruguayban.

Irodalom

[szerkesztés]

A legismertebb uruguayi irodalmi alkotásJosé Enrique Rodó (1871-1917)Ariel című műve, amelyet a szerző1900-ban írt a szellemi értékek megőrzésének fontosságáról az anyagi javak hajszolása és a gyors technikai fejlődés mellett.

További ismert uruguayi szerzők:

Képzőművészet

[szerkesztés]

Jelentős uruguayi festők:

A leghíresebb uruguayi szobrászJosé Belloni (1880-1965) volt, akinek alkotásai ma is megtalálhatók számos montevideói parkban és bevásárlóközpontban.

Hagyományok, néprajz

[szerkesztés]
Amatétea nemzeti ital és a mindennapok része

Gasztronómia

[szerkesztés]

Az uruguayiak sok húst esznek. Nemzeti ételeik aparrillada (marhahús-tál), achivito (tápláló marhahúsos szendvics) és a tésztafélék. Utóbbi a 19. század végi – 20. század eleji jelentős olasz bevándorlásnak köszönhető.

További uruguayi ételek:morcilla dulce,dulce de leche,olímpicos,húngaras,masas surtidas.

Uruguayi nemzeti italok amatétea, aclérico és amedio y medio.

Turizmus

[szerkesztés]
  • Montevideo belvárosa
    Montevideo belvárosa
  • Montevideo tengerpartja
    Montevideo tengerpartja
  • Punta del Este, az ország egyik turisztikai központja
    Punta del Este, az ország egyik turisztikai központja
  • Colonia del Sacramento óvárosa
    Colonia del Sacramento óvárosa

Sport

[szerkesztés]

Labdarúgás

[szerkesztés]

Akárcsak Dél-Amerika nagy részén, Uruguayban is alabdarúgás a legnépszerűbb sport. Ebben igazi nagyhatalom, hiszen két alkalommal nyert futball világbajnokságot, először1930-ban, hazai pályán, majd1950-ben Brazíliában.1924-ben és1928-ban azolimpiát is megnyerték, ezért azuruguayi válogatott mezén négy csillag látható. Később az uruguayi futball erősen meggyengült az eluralkodókorrupció miatt.2010-ben Uruguay nemzeti válogatottja a dél-afrikai világbajnokságon a 4. helyet szerezte meg, ezzel az eredménnyel új, sikeres korszak kezdődött, a2014-es labdarúgó-világbajnokságon a nyolcaddöntőig jutott.

Lásd még:Uruguayi labdarúgó-válogatott

Egyéb

[szerkesztés]

A labdarúgáson kívül arögbi, akosárlabda és akerékpározás örvend nagy népszerűségnek.

Olimpia

[szerkesztés]
Lásd még:Uruguay az olimpiai játékokon

Ünnepek

[szerkesztés]
dátumnévspanyol névmegjegyzés
Jan 1ÚjévAño Nuevo
Jan 6GyereknapDía de los Niños (Día de Reyes)
változó: Feb-Márc.KarneválCarnaval
változó: Márc-Ápr.Semana de Turismo (formerly Semana Santa)keresztény szent hét
Ápr 19Desembarco de los 33 Orientales
Máj 1A munka ünnepeDía de los Trabajadores
Máj 18Batalla de las PiedrasLas Piedras-i csata emléknapja
Jún. 19Natalicio de Artigas y Día del Nunca MásA nemzeti hős,José Gervasio Artigas születésnapja
Júl 18Az alkotmány napjaJura de la Constitución1830
Aug 25Függetlenség napjaDía de la IndependenciaBrazíliától - 1825
Okt 12Kolumbusz-napDía de la Raza
Nov 2Halottak napjaDía de los Difuntos
Dec 25A család napja (Karácsony )Día de la Familia (Navidad)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Instituto Nacional de Estadística, 2023. november 27. (Hozzáférés: 2024. január 18.)
  2. Worldometers
  3. Worldometers 2020
  4. abhttps://www.worldometers.info/gdp/gdp-by-country/
  5. https://hdr.undp.org/data-center/country-insights#/ranks
  6. [https://web.archive.org/web/20040903103234/https://www.chasque.net/frontpage/relacion/0405/orientales.html�ORIENTALES O URUGUAYOS?]. web.archive.org, 2004. szeptember 3. [2004. szeptember 3-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  7. abUruguay Rankings. [2017. február 1-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 21.)
  8. Data Center. United Nations. [2014. augusztus 11-i dátummal azeredetiből archiválva].
  9. Overview (angol nyelven). World Bank. (Hozzáférés: 2021. november 24.)
  10. Countries where you can legally consume cannabis - Uruguay. The Economic Times. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  11. abcBusiness Guide. Uruguay XXI. [2011. május 1-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 25.)
  12. abcdehttps://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/uy.html

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  Észak-Amerika
  Közép-Amerika
  Karib-térség
  Dél-Amerika
Függő területek
  • 1 Az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka   2 Az Egyesült Királyság külbirtoka   3 Franciaország külbirtoka   4 Hollandia külbirtoka   5 Dánia külbirtoka
* tagsági viszonya felfüggesztve
UNASUR
Tagországok
Megfigyelők
AFrankofónia (La Francophonie)
Tagok
 Albánia ·  Andorra ·  Belgium ·  Benin ·  Bissau-Guinea ·  Bulgária ·  Burkina Faso ·  Burundi ·  Comore-szigetek ·  Csád ·  Dominikai Közösség ·  Dzsibuti ·  Egyenlítői-Guinea ·  Egyiptom ·  Elefántcsontpart ·  Észak-Macedónia ·  Franciaország ·  Gabon ·  Ghána ·  Görögország ·  Guinea ·  Haiti ·  Kambodzsa ·  Kamerun ·  Kanada ·  Kongói Demokratikus Köztársaság ·  Kongói Köztársaság ·  Közép-afrikai Köztársaság ·  Laosz ·  Libanon ·  Luxemburg ·  Madagaszkár ·  Mali ·  Marokkó ·  Mauritánia ·  Mauritius ·  Moldova ·  Monaco ·  Niger ·  Örményország ·  Románia ·  Ruanda ·  Saint Lucia ·  São Tomé és Príncipe ·  Szenegál ·  Seychelle-szigetek ·  Svájc ·  Togo ·  Tunézia ·  Vanuatu ·  Vietnám ·  Zöld-foki Köztársaság
Részt vevő államok
Megfigyelők
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Uruguay&oldid=28304939
Kategóriák:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp