Európa egyik legszegényebb országa, amely nagyon magas szegénységi rátával és súlyoskorrupcióval küzd,[8][9] azonban hatalmas termékenymezőgazdasági területeinek köszönhetően a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre.[10][11]
Az ország növényvilága változatos, 25 ezer vadon növő és több mint 400 kultúrnövény fajjal. A természetes növényzet csaknem 19 millió hektáron maradt meg. A főbb élőhelytípusok az erdők, erdős sztyeppek, sztyeppek, rétek és mocsarak. A folyókban, a tavakban és a tengerekben vízi növények élnek.
Apleisztocén eljegesedés ezeket a társulásokat eltüntette. A jég elolvadása után az északi területekentundra és erdők borították be. Nyugat felől idetelepedtek a lomblevelű és elegyes erdők – délen, ahol kevesebb volt a csapadék,sztyepp alakult ki. A növényzet jelenlegi képét aholocénben érte el.
Jelenleg a Krím növényzete a legváltozatosabb – ez a terület a paleogénig szoros kapcsolatban állt aFöldközi-tenger vidékével, és az eljegesedés idején is a melegkedvelő növényzetmenedéke maradt.
Az ember gazdasági tevékenysége csökkentette az erdővel borított területeket, megváltoztatta az erdők fajösszetételét. A természetes sztyeppnövényzet majdnem teljesen eltűnt.
Javorivi Nemzeti Park(Національний природний парк «Яворівський»): kolostorok tölgyerdőben.
Tovtri Nemzeti Park Podóliában(Національний природний парк «Подільські Товтри»): Különleges geológiai alakzatok. Ásványvíz-forrás körül kulturális, történelmi emlékek.
A mai Ukrajna területén azókorbanszkíták éltek. Azi. e. 7. században érkeztek meg aKrímbe agörög gyarmatosítók. A görögök által alapított nagyobb városok: adórKherszonészosz (a maiSzevasztopol ésJalta közötti tengerparton), illetve aziónPantikapaion (a maiKercs környékén) voltak. Az első időkben jellemző komolyabb kereskedelmi kapcsolatok az anyaország és a gyarmatok között hamarosan lazulni kezdtek. ANagy Sándori időkben már mint függetlenBoszporoszi Királyság létezett, későbbPontosztól, majdRómától függő terület. Agótok236-os, majd ahunok kb.375-ös betörése pár tengerparti kikötővároson kívül szinte mindent elpusztított. Az ókorban a Krím és környéke nagy mennyiségű gabonát, mézet és kendert exportált a fejlett államok felé, cserébe főként iparcikkeket és textíliákat kapott. Ukrajna északi részén feltételezhetően már az1. században megjelentek aszláv néptörzsek, őket a 3–4. századbangermán törzsek, köztük anyugati gótok követték.
Ukrajna területére feltehetően a 7. század körül érkeztek amagyarok.Etelköz ésLevédia is a különböző tudományos elképzelések szerint Dél-Ukrajna területén található, ám pontos helyükről a történészek vitatkoznak. A magyarokat893 körül abesenyők követték. A9. századbanvarég törzsek vonultak végig északról aDnyeper folyó mentén új kereskedelmi telepeket alapítva.860-ban így jött létreKijev, amely később a keleti szlávok központi városává vált. A10. századtól kezdve egyre erősödött a szlávok hatalma. Egy943-ban indított kalandozás során aKubányi-síkság kazár területeit sikerült meghódítani, és végül965-ben asarkeli csatában megdöntötték aKazár Kaganátust.
Klavgyij Lebegyev (1852–1916) festménye: A kijeviek megkeresztelése
1019-benNovgorod ésKijev egyesülésével létrejött aKijevi Nagyfejedelemség, amely aKárpátoktól egészen aLadoga-tó partjáig terült el.Bölcs Jaroszláv nagyfejedelem felvette a kereszténységet. Egyéb keresztény jellegű építkezések mellett, ő alapította a Kijev mellettiPecserszka lavra barlangkolostort is. PolitikájávalRóma helyett a görögkeletiBizánc felé fordult.1054-es halálával a birodalom fénykorának is vége szakadt, és1125-ben az állam kis fejedelemségekre (Novgorod,Szuzdal,Lodoméria,Halics,Vlagyimir) esett szét. A legsúlyosabb csapást1238 és1240 között aBatu kán által vezetett mongol seregek mérték a keleti szlávokra: a későbbi ukrán területek – köztük Kijev is – azArany Horda fennhatósága alá kerültek.
A20. században mint minden iparosodott vidéken, Ukrajnában is megindulnak kisebb-nagyobb tüntetések, sztrájkok, amelyek közül az1905-ösodesszai a szovjet történelemszemléletben nagy hangsúlyt kapott.
Egy kiéhezett ember fekszik Harkov utcáján, 1933-ban. A terményekkollektivizálása és a szovjet hatóságok általi elkobzása hatalmas éhínséghez vezetett Szovjet-Ukrajnában, amelyetholodomor néven ismernekHarkivi utcakép 1981-ből
Akollektivizálás csúcsán, az elsőötéves terv idejében (1928 és1933 között) egyes becslések szerint mintegy 6–7 millió ember halt meg az éhínség, aholodomor miatt abban az Ukrajnában, ahol a19. században a világon a legtöbb gabonát termelték.
Amásodik világháború kitörésekor,1939-ben aSzovjetunió megszálltaLengyelország keleti részét, nagyjából Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát.1941-től aBarbarossa hadművelet szerint támadó németek egész Ukrajnát elfoglalták, ott rablógazdálkodást folytattak, egészen aszovjet csapatok1942–1944 között tartó támadásáig.1945.február 4–11. között az akkor Oroszországhoz tartozó, ma vitatott hovatartozású Krímben került megrendezésre a szövetséges nagyhatalmak vezetői között amásodik világháború utáni rendezés egyik találkozója, ajaltai konferencia. A háború lezártávalLengyelország keleti része, ésKárpátalja is azUkrán SZSZK-hoz került, illetve1954-ben az Oroszországi SZSZK-tól Hruscsov egy bürokratikus döntéssel az Ukrán SZSZK-hoz csatolta a Krímet.
Ukrajna1991.augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egydecember 1-jén megtartott választáson az ukránok többsége támogatott. Az országban azóta többpártrendszer működik. Még ugyanebben az évben kisebb konfliktus alakult ki Ukrajna ésOroszország között aKrím hovatartozásáról.1994-benBill Clintonamerikai ésLeonyid Kravcsuk ukrán elnök egyezményt kötött Ukrajnanukleáris fegyvereinek leszereléséről. Ugyanebben az évben Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia aláírták abudapesti egyezményt az ország területi integritásának védelméről.
2004-benLeonyid Kucsma elnök bejelentette, hogy nem indul azelnökválasztásokon. Két jelölt mérkőzött meg,Viktor Janukovics, aki mind Kucsma, mindOroszország támogatását maga mögött tudhatta, illetveViktor Juscsenko, aki a nyugatra nyitás politikáját tartotta szem előtt. A lezajlott választásokon a hivatalos eredmények szerint parányi többséggel Viktor Janukovics győzött, ám az ellenzék hívei tüntetésekbe kezdtekKijev utcáin, új választásokat követelve, a keleti régiókban történt választási csalások és megfélemlítésekre hivatkozva. Ez volt anarancsos forradalom. Azalkotmánybíróság végül megsemmisítette a választási eredményeket. A győztes forradalmat követően a nyugati orientáltságú Viktor Juscsenko vált Ukrajna elnökévé.
Viktor Janukovics2006-ban, négy hónapos politikai válság után lett Ukrajna miniszterelnöke, de csak rövid ideig maradt a posztján, miután a 2007-es választásokat ismét a narancsos forradalmat vezető pártok nyerték, és ígyJulija Timosenko alakíthatott kormányt. Viktor Janukovics aRégiók Pártjának színeiben2010-ben a szavazatok több mint 48 százalékával megnyerte azukrán elnökválasztást.
2013 novemberében tüntetések kezdődtek Kijev főterén, a Majdanon, azEuromajdan ellenzéki társulás szervezésében. A tüntetések kiváltó oka az volt, hogy az euro-atlanti integrációból, konkrétan azEU társulási szerződéstől az elnök, Janukovics visszalépett, miután kedvező ajánlatot kapottPutyintól. A tüntetés kitartóan folyt tovább, amíg2014. február közepén a tüntetők és a rendfenntartó erők közötti véres összecsapásokká nem eszkalálódott. A tüntetések Nyugat-Ukrajna több városára is átterjedtek. Több városban, köztük a kárpátaljai Ungváron is békés hatalomátvétel történt. Az erőszak nemzetközi visszhangot váltott ki és három EU-s külügyminiszter érkezett Kijevbe, hogy közvetítsenek azEuromajdan ellenzéki vezetők és Janukovics között. Ennek eredménye egy egyezmény lett, melyet február 21-én péntek délután írtak alá. Ennek értelmében többek között előrehozott elnökválasztást kellett tartsanak még 2014-ben, és 48 órán belül vissza kellett állítani anarancsos forradalom után született 2004-es, az elnöki jogköröket korlátozó alkotmányt. A megállapodást mind Janukovics, mind az ellenzéki vezetők, mind a három EU-s külügyminiszter aláírta. A tárgyalásokon részt vevő orosz küldött azonban nem írta alá.
Ugyanakkor az Euromajdan tüntetői továbbra is a téren maradtak, és nem fogadták el az egyezményt. Janukovics azonnali lemondását és a halálos áldozatokkal járó összecsapások felelőseinek törvény elé állítását követelték. 2014. február 22-én a parlament bizalmatlansági szavazás után felmentette Janukovicsot, majd elfogadott egy új törvényt, melynek értelmében kiengedték a börtönébőlJulija Timosenkót is.
Oroszpárti tüntetés kezdődöttDoneckben 2014. március 9-én
2014. február 26-án Putyin rendkívüli katonai gyakorlatot rendelt el az orosz hadsereg harckészültségének ellenőrzésére az Ukrajnával határos területeken.[19] Majd Oroszország megindította a Krím megszállását az ott élő orosz kisebbség érdekeinek biztosítása ürügyén (a Krím népességének többsége orosz nemzetiségű, sokuk orosz állampolgársággal is rendelkezett). Március 18-án bejelentették a Krím egyesülését Oroszországgal[20] és március 21-ig Oroszországannektálta a félszigetet.
Ezzel egyidőben, illetve ezt követően 2014 márciusában már felfegyverzett félkatonai alakulatok kezdtek a központi hatalomtól függetlenül önkényes „rendfenntartó” tevékenységekbe az ország délkeleti térségében, orosz (és ukrán) eredetű fegyverzetben. Rendőrőrsöket vettek ellenőrzésük alá és ukrán laktanyákat vettek blokád alá, majd foglaltak el és jutottak katonai felszerelésekhez. Április 7-én önhatalmúlag kikiáltották aDonyecki Népköztársaság függetlenségét, majd a hónap végén, 27-én pedig megalakult aLuganszki Népköztársaság is, konföderált uniójuk egy hónappal később jött létreNovorosszija („Új-Oroszország”) néven. A kijevi kormányzat megpróbált kellő mértékű erőszakszervezeti fellépéssel élni (Kijev tavasszaláltalános mozgósítást rendelt el asorköteles lakosság köreiben), azonban ez kevésnek bizonyult, a katonai összetűzések végülNATO ésEBESZ nyomásra nem szélesedtek ki, ettől függetlenül a civil lakosságot érő konfrontáció folyamatos, a polgári lakosság jelentős számban, százezres nagyságrendben menekült Nyugat-Ukrajna felé. Mindkét fél részén történtek erőszakos túlkapások,háborús bűncselekményekre utaló események. Egyik ilyen vitatott esemény során, július 17-én tisztázatlan okokból lelőtték aMalaysia Airways egyik utasszállító repülőgépét. A Donyecki területen történt baleset (vagy merénylet) nyomozását a szeparatisták igyekeztek hátráltatni. Az áldozatok száma a 2014-es évben több ezerre tehető, a menekültek száma fél-egymillió közötti, közülük 5-600 ezren Oroszországba menekültek át. Oroszország nem ismerte el a felkelők aktív támogatását (a diplomáciait igen), azonban több forrásból következtethető orosz eredetű fegyverzet az Ukrajnából kiszakadni vágyó csapatok soraiban. Az ENSZ, és egyes tagállamai, nyomására végülMinszkben több békéltető egyezmény született. Oroszország intervenciós törekvéseinek mérséklésére nemzetközi gazdasági szereplők, többek között az EU is, gazdasági szankciókat léptettek életbe Moszkvával szemben, illetve azNemzetközi Valutaalap pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának a kilátástalan állapotok kezelésére.
A2014-es előrehozott elnökválasztás eredményekéntPetro Porosenkot választották meg Ukrajna elnökévé. Az eredetileg 2015-ben esedékes választást a 2014-es ukrán forradalom következtében változtatták meg. Porosenko a szavazatok 54,7%-ával nyerte meg a választást.[21]
A2019-es elnökválasztáson az ország addigi elnöke, Petro Porosenko elvesztette a választást. Egy tv-film sorozat főszereplőjeként a nézők által korábban is jól ismert, de a politikában és a közigazgatásban teljesen járatlan színész és producer,Volodimir Zelenszkij nagy fölénnyel nyert. Május 20-ai beiktatását követően július 21-éreelőrehozott parlamenti választást írt ki és kezdeményezte a választási rendszer módosítását. Az indítvány napirendre tűzését azonban a Porosenkót támogató többségű parlament elutasította.[22]
Azorosz–ukrán krízis eszkalálódása során 2022. február 21-énOroszország hivatalosan elismerte a kelet-ukrajnai szakadárdonyecki ésluganszki „népköztársaságokat” és „békefenntartónak” nevezett csapatokat küldött a területre.[23]
2018-ban azEconomist Intelligence Unit Ukrajnát hibrid rezsimnek minősítette ademokráciaindexen, és e besorolásban Kelet-Közép-Európa 29 országa közül a 17. helyen állt.[26]
Az állam élén az elnök áll, az ő feladata kinevezni aminiszterelnököt is, akit aLegfelsőbb Tanács(Verhovna Rada) fogad el. Az államelnök továbbá az egyes miniszterek kinevezéséért is felelős.
Az ország valamennyi településén működikönkormányzat, ám hatáskörük igencsak korlátozott.
Ukrajna egy autonóm köztársaságra (Krími Autonóm Köztársaság), 24 területre (oblaszty), és két önálló, a központi szerveknek közvetlenül alárendelt városra (Kijev ésSzevasztopol, hivatalos elnevezésselköztársasági jelentőségű városok) oszlik. E 27 területi egységet összefoglalóanrégióknak nevezik. A Krími Autonóm Köztársaság népképviseleti testületétLegfelsőbb Tanácsnak hívják, a többi régióbanterületi illetvevárosi tanács működik.
A területi beosztás második szintjén a Krími Autonóm Köztársaság és a 24 terület összesen 490járásra(rajon) és 178járási jogú városra (hivatalos elnevezésselautonóm köztársasági illetveterületi jelentőségű városok) oszlik, Kijevben és Szevasztopolban pedig 10 illetve 4 kerület van. A járásokban kettő kivételével, és a járási jogú városokban egy kivételéveljárási illetvevárosi tanács működik. A két járásban, melyeknek nincs tanácsuk, a járásszékhely város tanácsa látja el a közigazgatási feladatokat. Az egyetlenterületi jelentőségű város, amelyben nem működik városi tanács, acsernobili atomkatasztrófa miatt 1986 óta lakatlanPripjaty. A két nagyváros 14 kerületében kerületi tanácsok működnek.
A járási jogú városok közül 24 van összesen 104 kerületre felosztva, ezek közül azonban csak 66-ban működik kerületi tanács.
A települések száma jóval nagyobb a helyi tanácsokénál. A városok mindegyikében, kettő kivételével (a már említett Pripjaty és az ugyanazon okból lakatlanCsernobil) működik helyi tanács, a városi jellegű települések némelyike és a falvak nagy többsége azonban közös tanácsokhoz tartozik vagy városi tanácsokhoz van beosztva. A 459 városon kívül Ukrajnában 885városi jellegű település van, ez a településkategória leginkább az egykori magyarországimezővárosoknak felel meg. A falusias lakotthelyek száma 28 460, ezen belül különbséget tesznek az 1279falusias telep és 27 181falu között. A települések összes száma 29 804.[27]
2021-ben 365 politikai párt van hivatalosan bejegyezve Ukrajnában.[28] A 2019. július 21-én megtartott országgyűlési választáson közülük 22 párt vett részt, és öt párt lépte át a szavazatok 5 százalékos küszöbét.
AzIMF becslése alapján 2024 táján Ukrajnának 33,7 millió lakosa van.[31]2023 júliusában aReuters arról számolt be, hogy a Nyugat-Európába menekülő tömegek miatt a kijevi kormány által ellenőrzött ukrán területek lakossága akár 28 millió főre is csökkenhetett.[32]
Ukrajna népességének változása 1950-2022 közöttUkrajna népsűrűsége 2020-banAzukrán etnikum aránya a 2001-es népszámlálás alapján, területi szinten
Az ukrán tannyelvű iskolák tanulóinak százalékos aránya az 1991/92-es tanévben.
Az 1991/92-es tanévben az ukrán tannyelvű iskolákban tanulók százalékos aránya osztva az 1989-es népszámlálás során az ukrán nyelvet anyanyelvként megjelölő lakosság arányával.
Ukrajna oroszosítása, amely az ukrán etnikumú területek Orosz Birodalomba való beolvasztásával kezdődött, és a második világháború vége után különösen erőteljesen terjedt el a Szovjetunióban, az ukrán nyelvű lakosság arányának jelentős csökkenéséhez vezetett Ukrajnában, különösen az urbanizált déli és keleti régiókban, és kisebb mértékben az ország központi régióiban. Csak néhány nyugati régióban nőtt az ukrán nyelvű lakosság aránya.[37][38]
Többségi nyelvek az országbanUkrán nyelv Ukrajnában a 2001-es népszámlálás szerintAzoroszanyanyelvűek aránya a 2001-es népszámlálás alapján
Ukrajna hivatalos nyelve azukrán mint államnyelv. A használt írásrendszer acirill ábécének az ukrán változata. A legutóbbi, 2001-es népszámlálás szerint az ukrán a lakosság 67,5 százalékának volt az anyanyelve. Ukrajna nyugati, északi és középső részein, valamint a déli és keleti falvakban és kisvárosokban (a Krím és Donbász egyes részeinek kivételével) ez volt a domináns nyelv. Az orosz a második legelterjedtebb nyelv, a népszámlálás szerint a lakosság 29,6 százaléka beszéli anyanyelvként. Szinte az egész Krím-félszigeten, Donbászban (kivéve a régió ritkán urbanizált északnyugati részét), valamint Ukrajna déli és keleti részén található nagyvárosokban uralkodik.
Kárpátalja nyelvei a 2001-es népszámlálás szerint. Az ukrán-magyar határ mentén számos helyi tanácsban a magyar nyelv volt az uralkodó.
A 2001-es népszámlálás szerint Kárpátalja lakosságának 12,65%-a vallotta anyanyelvének amagyart.[40] Az Ukrán Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint a 2023/24-es tanévben Kárpátalján 163 651 diák részesült általános középfokú oktatásban, közülük 146 563 (89,56 %) ukrán tannyelvű osztályban, 14 623 (8,94 %) magyar tannyelvű osztályban, 2347 (1,43 %) román tannyelvű osztályban és 118 (0,07 %) szlovák tannyelvű osztályban. A városi oktatási intézményekben 71 315 középfokú oktatásban részesülő személy közül 65 021-en (91,17 %) ukrán nyelven, 5 806-an (8,14 %) magyarul, 370-en (0,52 %) románul, 118-an (0,17 %) szlovákul tanultak. A vidéki oktatási intézményekben 92 336 középfokú oktatásban részesülő személy közül 81 542 (88,31 %) ukrán, 8 817 (9,55 %) magyar, 1 977 (2,14 %) román nyelven tanult.[41]
Az ukrán-orosz háború 2014-es kitörése és nagyrészt a 2022-es orosz invázió kezdete óta az ukrán társadalomban jelentősen megnőtt az érdeklődés az ukrán nyelv, kultúra és történelem iránt. Ugyanakkor az orosz nyelvvel szemben masszív elutasítás és olykor ellenséges viszonyulás tapasztalható.[42][43][44] Az orosz nyelv hivatalos státuszba helyezésének gondolatának támogatása Ukrajna egész területén vagy egyes régióiban a legalacsonyabb szintet érte el az egész elemzett időszakban.[45][46]
Ugyanakkor Oroszország az általa megszállt ukrán területekenerőszakos oroszosítás politikáját folytatja: az iskolákban kizárólag oroszul tanítanak, még a teljesen ukrán nyelvű településeken is, és az ukrán tankönyveket betiltották.[47][48][49] AHuman Rights Watch emberi jogi szervezet jelentése szerint Oroszország a megszállt területeken ukránellenes propagandával indoktrinálja az iskolásokat, és az orosz tisztviselők számos nemzetközi jogot megsértve tettek és tesznek lépéseket az ukrán nyelv elnyomására.[50] Az Oroszországba erőszakkal deportált ukrán gyermekek szintén oroszosításnak vannak kitéve.[51][52][53]
2024. június 27-én lépett hatályba azangol nyelv ukrajnai szerepét támogató törvény. A Volodimir Zelenszkij elnök által kezdeményezett, majd 2024. június 26-án általa aláírt,[54]„Az angol nyelv ukrajnai használatáról” (Zakon pro zasztoszuvannya anhlijszkoji movi v Ukrajinyi)[55] című jogszabály rögzíti, hogy az angol nyelv Ukrajnában a nemzetközi kommunikáció egyik nyelve, valamint a törvény 3. cikkelye felsorolja azokat az állami tisztségeket és beosztásokat, ahol az angol nyelv ismerete követelmény. A jogszabály külön cikkelyei foglalkoznak az angol nyelvnek az ukrajnai kultúrában és oktatásban betöltött szerepéről, továbbá az angolnyelv-ismeretet ösztönző eszközöket is bevezet (pl. az angol nyelvismerettel rendelkező köztisztviselők 10%-os illetménykiegészítésre jogosultak). Az angolnyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket külön jogszabályok fogják rögzíteni, amelyek a polgári szférában követni fogják azEurópa TanácsKözös Európai Referenciakeretének (CEFR) a sztenderdjeit, katonai téren pedig a STANAG 6001-nek felelnek meg. A törvénytervezet eredetileg tartalmazta azt is, hogy 2027-től az angol nyelvű filmek csak eredeti hanggal és ukrán felirattal sugározhatók. Ez a társadalom részéről ellenállást váltott ki, így végül a hatályba lépett törvény ezt nem tartalmazza.[56]
Ukrajna a volt szocialista országok „demográfiai betegségében” szenved, az ország lakossága csökken. A jelenséget súlyosbítják az egészségügyi háló hiányosságai. Észak-Ukrajnában acsernobili atomerőmű-balesetet követő sugárszennyezés máig káros hatással van az ott élőkre.
ASzovjetunióbanUkrajna fontos mezőgazdasági és ipari övezet volt. Nagyobb gazdasági rendszerváltás hiányában azonban még mindig jelentősen függOroszországtól. Energiatermelése az oroszföldgázon éskőolajon alapszik. A nagy külgazdasági függőség kiszolgáltatottá teszi az országot a nemzetközi változásoknak.
2000-et követően az ország gazdasága óriási lendülettel fejlődni kezdett, amit a2008-as gazdasági világválság tört meg, majd tovább rontotta a helyzetét a 2014-ben kezdődött konfliktusok sorozata.
2011-ben aForbes magazin a világ tíz legrosszabb gazdaságának rangsorában a 4. helyre helyezte Ukrajnát, az afrikaiGuinea után. A cikk megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy Ukrajna hatalmas, termékeny mezőgazdasági földterülettel és értékes ásványkincsekkel rendelkezik, amelyek által Európa vezető gazdaságává válhatna, az egy főre jutóGDP messze elmarad még az olyan országoktól is, mintSzerbia ésBulgária.[70]
A Krím 2014 eleji orosz annektálása, majd a kitörtkelet-ukrajnai háború súlyosan érintette a gazdaságát és az ország két legiparosodottabb régióját. AGDP növekedése már 2013-ban nulla volt.[71] 2014-ben a gazdasága 6,8%-kal zsugorodott,[72] és ez 2015-ben folytatódott a GDP 12%-os visszaesésével.[73] A 2016-os évről aVilágbank jelentette, hogy Ukrajna gazdasági növekedési üteme 2,3% volt, ezzel véget ért arecesszió.[74] A javulás ellenére azIMF 2018-ban arról számolt be, hogy Európa összes országa közül Ukrajnában volt a legalacsonyabb az egy főre jutóGDP.[75][76][77]
2018-ban Ukrajna átlagos vagyona egy felnőttre 40dollár volt, ami az egyik legalacsonyabb a világon.[78] 2019-ben az ukránok hozzávetőleg 1,1%-a élt az országosszegénységi küszöb alatt.[79] 2019-ben a népességének csak 5–15%-át sorolták a középosztályba.[80]
ASzovjetunió összeomlását követően a termelési érték több mint 60%-kal esett vissza. A nehézipar privatizációja és az ipari szerkezet átalakítása még csak napjainkban kezdődött el.
Ukrajna adta egykor a teljes szovjet mezőgazdasági termelés 1/4-ét, s a természeti adottságai révén jelenleg is Európa vezető élelmiszer-szállítója lehetne, de a magángazdaságok kialakítása még csak folyamatban van.
Bár földgázt és kőolajat termel ki és dolgoz fel, az ország energiakészletének nagy részét importálja; földgázellátásának 80%-a pedig főként Oroszországból származik.[81]
A régiók részaránya a gabonatermesztésben 2010-benÁtlagos havi fizetések 2021-ben,dollárra átszámolva
Amezőgazdaság az ukrán nemzetgazdaság egyik rendkívül fontos húzóágazata. Hatalmas termőterületei éscsernozjomként ismert termékeny talajának köszönhetően korábban a világ egyik legfontosabb mezőgazdasági termesztőjeként és exportőreként tartotték számon. A 2022-ben kitörtorosz-ukrán háború, illetve aklímaváltozás hatására gyakrabban előfordulóaszályos időszakokig "Európa kenyeres kosaraként" volt ismert.[82][83][84] Számos terménynövény, például abúza és akukorica tekintetében a világ tíz legfontosabb termesztője közt van,[85][86] és a világ legnagyobbnapraforgóolaj-termelője.[87]
Jelentősebb a gépipar, vasúti járműipar,[89] és autóipar[90] repülőgép- és űripar,[91] fegyvergyártás,[92] élelmiszeripar, elektromos készülékek gyártása és kiterjedt hajógyári ipar.[92]
Ukrajna az ukrajnai orosz invázió kezdetéig (2022. febr.) a 13. helyen állt a világ legnagyobb acélgyártói között; az acél mintegy 80 százalékát exportálták.[93] AmariupoliAzovsztal Vas- és Acélművek(wd) a 2022. évi elpusztításáig Európa egyik legnagyobbkohászati és acélipari vállalata volt.[94]
2013 márciusában Ukrajna a világon a negyedik helyen állt az oklevelesIT-szakemberek számában az Egyesült Államok, India és Oroszország után.[95]2019-ben az ukrán IT-iparban dolgozó informatikusok száma elérte a 172 ezer főt.[96] Ekkor az IT-ipar részesedése UkrajnaGDP-jében 4%.[97]Az IT szektor 2019-es jelentése szerint Ukrajna Európa legnagyobb IT-szolgáltatás exportőre, és világszerte aszoftverfejlesztés szempontjából a legvonzóbb 25 ország közé tartozik.[98]
Ukrajna 2023-ban a világ 64. legnagyobb exportőre, és 53. legnagyobb importőre volt. 2023-ban Ukrajna 40,3 milliárd $ értékben exportált és 63,2 milliárd $ értékben importált, 22,9 milliárd $ hiánnyal. Az ország külkereskedelme Európa központú.[99]
Az ukrán exporttermékek legjelentősebb területei az élelmiszeripar, fémipar és az ásványi termékek. A legjelentősebb kiviteli termékek a kukorica, napraforgóolaj, valamint a búza. Ukrajna legjelentősebb exportországaLengyelország ésRománia, ahova a teljes exportállomány közel egynegyede (20,8%) érkezik. 2018 és 2023 között, az exporttermékek közül a kukorica és a napraforgóolaj kivitele nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a félkész vasak és a melegen hengerelt vasak szenvedték el. Az exportországok közül 2018 és 2023 között Románia és Lengyelország aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaeséstIndia ésEgyiptom szenvedte el.
Az ukrán importtermékek legjelentősebb területei a gépipar, ásványi termékek és a közlekedésipar. A legjelentősebb behozatali termékek a finomított kőolaj, gépjárművek, valamint a földgáz. Ukrajna legjelentősebb importországaKína és Lengyelország, ahonnan a teljes importállomány több mint egynegyede (29,4%) érkezik. 2018 és 2023 között, az importtermékek közül a finomított kőolaj és a gépjárművek behozatala nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a földgáz és a szén brikettek szenvedték el. Az importországok közül 2018 és 2023 között Lengyelország ésTörökország aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaeséstKazahsztán ésNémetország szenvedte el.
Az állami utak fejlesztése Ukrajnában a 2010-es években elmarad az ország motorizációjának ütemétől. 1990 és 2010 között az autóúthálózat hossza egyáltalán nem növekedett.
Ukrajnában is elterjedtek a kis iránybuszok a marsrutkák (ukránul:маршрутка).
Az ukrán szokásokat erősen befolyásolta a keletiortodox kereszténység és aszláv mitológia hagyományai. Az ország fekvésének köszönhetően kultúrájára Európa és Ázsia egyaránt hatással volt. Miközben Ukrajna a modernitás felé halad, továbbra is erősen tradicionális ország marad, ahol bizonyos szokások és gyakorlatok betartása központi szerepet játszik a kultúrájában.[101] Számos jelentős ukrán ünnep és esemény a régiJulián naptáron alapul, és így különbözik anyugati megfelelőitől. Ezek közé tartozik a karácsony és a szilveszter, amelyek nagyon fontosak az ukrán kultúrában.[101]
Képek
NéptáncosokNépzenészekNépi hangszerek egy postabélyegen (1989)HímzésKeleti ortodox esküvőHopak - ukrán táncHagyományos öltözetBorscs
A sok nemzetiség és külföldi hatás miatt a kulturális sokszínűség jellemző.
Csernivci EgyetemOdessza operaházaA kijeviPecserszka lavra stílusai különböző időszakokra nyúlnak vissza, és betekintést nyújtanak Ukrajna építészeti történelmébe.A Szt. Mihály katedrálisKijevbenA kijevi aranykapu (Золоті ворота) nagyrészt rekonstruálva. Kijev 11. századi erődítményének főkapuja volt.Fatemplom aKárpátokban, HalicsSzentháromság-templom, ZsovkvaAz 1925–1953 között épültharkivi hatalmas Szabadság-tér a koraikonstruktivista és a későbbisztálinista vonásokat ötvözi.A DerzspromA kijevi Hrescsatik sugárútHáttérben a kijevi „Szülőföld” monumentális emlékműveHagyományos falusi ház, PrelesneA hagyományos háztípus, a mazanka (маза́нка)[102]
Az ukrán építészet kezdeti gyökerei a középkoriKijevi Rusz államban vannak. A nagytemplomépítészet, amely akereszténység988-as felvétele után vált jellemzővé, a monumentális építészet első példáit adták. A gyorsan kialakuló kijevi állam építészeti stílusát erősen befolyásolta abizánci művészet. A koraikeleti ortodox templomok főként fából készültek; a nagyobb katedrálisokon pedig gyakran a sokkupola vált jellemzővé.
Azorosz cársággal való egyesülés után az ukrajnai építészet különböző irányokba kezdett fejlődni, a nagyobb keleti, orosz fennhatóság alatt álló területen számos építmény az akkoribizánci-orosz építészet stílusában épült, míg Nyugat-Galícia Ausztria hatása alatt fejlődött.
A 16–18. század folyamán számos épületet külsőleg átépítettek ukránbarokk stílusban; példaként említhető a kijeviSzent Szófia-székesegyház.
Aszovjet-Ukrajna első tizenöt évében a főváros a keleten fekvőHarkiv volt. Az itteni, 1925–1953 között épült hatalmasSzabadság tér a koraikonstruktivista[103] és a későbbisztálinista vonásokat ötvözi. Ez volt a szovjet Ukrajna első jelentős építészeti projektje. Az épületek közül a leghíresebb a 13 emeletesDerzsprom (oroszul: Goszprom) (1925–1928), amely nemcsak Harkov,[104] hanem általában akonstruktivizmus szimbólumává is vált.[105] Ez volt az első szovjet felhőkarcoló.[106] A háború során azonban súlyosan megsérült, és fél-sztálinista stílusban újjáépítették.[107]
1934-ben aszovjet-Ukrajna fővárosaKijevbe költözött. A korábbi években ezt a várost csak regionális központnak tekintették, ezért kevés figyelmet kapott. Mindez most megváltozott és megjelentek asztálinista építészet első példái, mert a hivatalos politika fényében új várost kellett építeni a régi helyébe. Ez egyben azt jelentette, hogy az olyan felbecsülhetetlen értékű egyházi építményeket, mint aSzent Mihály aranykupolás templomát elpusztították. Még aSzent Szófia-székesegyház is veszélyben volt. Amásodik világháború súlyos pusztításait követően aHrescsatik sugárút(wd) a sztálinista építészet egyik legszebb példája lett.[108][109]
2007 nyarán hirdették kiUkrajna hét csodáját. A projekt célja hogy az ország legnépszerűbb történelmi és kulturális emlékhelyeire irányítsa az emberek figyelmét.
Leontovics: Scsedrik (A harangok éneke)Utcai zenész a bandurával
Akárcsak az építészeté az ország zenéjének a története is aKijevi Rusz államáig visszavezethető. A 11. századi kijeviSzt. Szófia-székesegyházfreskói különféle fúvós, ütős és vonós (hárfa és lant) hangszereken játszó zenészeket, valamint táncoló személyeket ábrázolnak. Ezek a freskók a Kijevi Rusz zenei kultúrájának műfaji sokszínűségéről tanúskodnak.
A hagyományos ukrán zenében erőskeresztény hatás figyelhető meg és a középkori Ukrajna több mint négy évszázadon át akeleti szlávok keresztény központja volt.
Az ukrán hatás a klasszikus orosz zenében is észrevehető, különösen, ha olyan ukrán származású zenészekről van szó, mintCsajkovszkij,[110] vagyStravinsky és mások.[111][112]
Abandúra(wd) (банду́ра) egy nemzeti pengetős hangszer, amelynek elődjei aKijevi Rusz középkori állama óta megvoltak olyan hangszerek révén, mint alant és a kobza. Mai formája a 19. század végén alakult ki, az ukránkozákok által gyakran használt kobza (koboz) hangszerből.
Az ukránok igen közel állnak a beszélgetőpartnerükhöz.
Tiszteletlenség egy magasabb rendű személlyel zsebre dugott kézzel beszélgetni.
Az ukránok gyakorta bírálják az országukat és magukat, de azt nem tűrik, ha egy nem-ukrán teszi ugyanezt.
Haukránul szólnak hozzánk, lehetőleg ne oroszul válaszoljunk vagy előre kérjünk elnézést.
Ha belépünk egy lakásba, elvárják, hogy az előtérben levegyük a cipőnket.
A férfiaktól a nők elvárják, hogy kinyissák előttük az ajtót, hogy segítsenek a nehéz csomagok cipelésében, vagy a tömegközlekedési eszközön átadják a helyüket.
Az ukránok számára a munkánál és a karriernél sokkal fontosabb a család és a barátság.
Üzleti tárgyalásban a kérdésre gyakran kérdéssel válaszolnak inkább, minthogy egyenes választ adjanak.
Az italozás és a társas összejövetelek az üzleti szokások közé is tartoznak.
(Forrás: Az üzleti kultúra enciklopédiája, Gemini, 1998)
Az ukrán konyha ételei méltán érdemelték ki hírnevüket mind az oroszok körében, mind más országokban. A különféle péksütemények és tészták, a húsételek, a növényi és tejtermékek, az összes gyümölcsös és mézes ital igen nagy népszerűségnek örvend.
A legnépszerűbb sport a labdarúgás. A legmagasabb szintű bajnokság aPremier liga.
Az ukrán bokszolók a világ legjobbjai közé tartoznak.[113]Vitalij Klicsko és öccse,Volodimir Klicsko korábbi nehézsúlyú világbajnokok, akik pályafutásuk során többszörös világbajnoki címet szereztek. A szintén ukrajnai származásúVaszil Lomacsenko 2008-ban és 2012-ben olimpiai aranyérmes volt. Illetve ökölvívásban kiemelkedő még Oleksandr Usyk aki amatőrként világ, olimpiai és európabajnok, profiként pedigcirkálósúlyban lett vitathatatlan bajnok, és nehézsúlyban is világbajnok lett.
↑Szvjatoszláv ésI. Vlagyimir hódításai ellenére a kijevi Rusz nem rendelkezett tartósan fekete-tengeri partvidékkel. A krími szláv jelenlét – jóllehet a szovjet szakirodalomban elterjedtnek számított – történetileg nehezen bizonyítható.
↑Jacob Ornstein. Soviet Language Policy: Theory and Practice//The Slavic and East European Journal. – Vol. 3. – No. 1 (Spring 1959). – P. 13-14, 23 (n. 52).
↑Germany Trade & Invest:Ukraine plant massiven Ausbau der Herstellung von Schienenfahrzeugen. 25. Oktober 2013. (gtai.deArchiválva2014. május 17-i dátummal aWayback Machine-ben) 16. Mai 2014.(németül)
↑ArchiválvaWebarchive-hiba: Dátum hiányzik dátummal a(z) www.estandort.com archívumbanWebarchive-hiba: ismeretlen archívum-URL
↑Thomas Gutschker:Russland und die Ukraine. Das sowjetische Erbe lockt. In:Frankfurter Allgemeine Zeitung. 13. April 2014 (faz.net).
1 AzEurópai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 FöldrajzilagÉszak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
.svg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.JPG)
.svg)
