Azukránok abelaruszokkal és azoroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorbanUkrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
A850-1110 közötti oroszokról és keleti szlávokról általában aRégmúlt idők elbeszélése őrzött meg adatokat, amit1113-ban írtakKijevben. A 9–13. század között fennálltKijevi Rusz államában együtt éltek a mára szétvált keleti szlávok. A Kijevi Rusz vitathatatlanul Oroszország elődje, fővárosa és hatalmi centruma Kijev volt. A Kijevi Rusz szétesése nyománlengyel,litván,török,német és egyéb befolyások érték a régiót, a nyelvészek nagy többsége szerint ekkoriban vált külön azorosz és azukrán (és abelarusz) nyelv.
Az ukránok az oroszoktól és belaruszoktól a14–15. században különültek el, nemzetté alakulásuk a17–19. században ment végbe. Ukrajna neve az oroszban határmenti területet jelent. A középkorban és az újkor elején az ukránokat kis-oroszoknak nevezték, megkülönböztetendő anagy-oroszoktól (illetve afehér-oroszoktól). Fokozatosan az ukránokhoz csatlakoztak különböző kisebb keleti szláv népcsoportok, aruszin népcsoportok (huculok,lemkók,bojkók,dolisnyánok). Az ukránság gazdag népi kultúrájából különösen népzenéjük és népviseletük ismert. A hívő ukránok többnyireortodoxok, egyes nyugat-ukrajnai vidékeken viszont sokan közülük görögkatolikus vallásúak.
Az ukrán nyelv szókincsének 84 százaléka azonos a belarusz nyelvvel, a lengyel nyelvvel 70, aszerb nyelvvel 68 százalék, az orosszal 62 százalékos az egyezés. E nyelvek mind a kölcsönös érthetőség határán mozognak.
A 20. században az ukránok – főleg a nyelvi, vallási és kulturális identitásukat jobban átélő nyugati ukránok – és az oroszok többször is szembekerültek egymással. Azelső világháborúban azOsztrák–Magyar Monarchia hadseregében és az oroszoknál is szolgáltak ukrán katonák. Az 1917-es forradalom után Ukrajnában a nacionalisták időnként egyszerre harcoltak aVörös Hadsereg és a lengyelek ellen, délenNesztor Ivanovics Mahnoanarchista Fekete Hadserege próbált államot alapítani. A polgárháborúnak másfél millió ukrán áldozata volt (mindkét oldalon).
Az ukrán államiság először a Szovjetunió keretében született meg 1922-ben. A moszkvai szovjet vezetésben az ukránok is mindig jelen voltak, de az ukránnacionalizmus jelenségeit keményen elnyomták. Az 1930-as években a szovjet mezőgazdaság erőszakos kollektivizációja következtében nagy éhínség pusztított a Szovjetunió mezőgazdasági területein, főleg Ukrajnában, hat millió halottal. AHolodomort a Szovjetunió széthullása után az ukrán történészek és politikusok nagy része az ukránság ellen irányuló szándékos népirtásnak értékelte.
Amásodik világháborúban is harcoltak a front mindkét oldalán ukránok: kis részük csatlakozott a németekhez, míg a nagy többség, négy és fél millió ukrán katona, a szovjet hadseregben harcolt. A nyugat-ukrajnai erdőségekben azonban még az 1950-es évek elején is voltak szovjetellenes fegyveres ellenállók,Sztepan Bandera hívei. A parancsnokot 1959-benMünchenben aKGB gyilkolta meg.
A németekkel is kollaboráló ukrán nacionalisták, az oroszulbanderovcinak nevezett ellenállók hagyományai miatt is könnyű összemosni az ukrán nacionalizmust afasizmussal.