Movatterモバイル変換

[0]ホーム

Ugrás a tartalomhoz

Ukrán ábécé

Hivatkozások szerkesztése

Ellenőrzött

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. május 13.

Pontosság

ellenőrzött

Azukrán ábécé (ukránulУкраїнська абетка [ukrajinszka abetka])Ukrajna hivatalos nyelvének, azukránnak az írására használatos. Acirill írásrendszer egy változata, a korai cirill ábécéből alakult ki a 10–12. század folyamán.

**Az ukrán ábécé**
А а	Б б	В в	Г г	Ґ ґ	Д д	Е е	Є є	Ж ж	З з	И и
І і	Ї ї	Й й	К к	Л л	М м	Н н	О о	П п	Р р	С с
Т т	У у	Ф ф	Х х	Ц ц	Ч ч	Ш ш	Щ щ	Ю ю	Я я	Ь ь

A betűk neve és kiejtése

[szerkesztés]

Az ukrán nyelvben használt betűk és jelek, valamint kiejtésük
Nagybetű	Kisbetű	Név	IPA	X-SAMPA
А	а	а[a]	[a]	[a]
Б	б	бе[be]	[b]	[b]
В	в	ве[we]	[w]	[w]
Г	г	ге[ɦe]	[ɦ]	[h\]
Ґ	ґ	ґе[ge]	[g]	[g]
Д	д	де[de]	[d]	[d]
Е	е	е[e]	[e]	[e]
Є	є	є[je]	[je],[ʲe]	[je], ['e] vagy [_je]
Ж	ж	же[ʒe]	[ʒ]	[Z]
З	з	зе[ze]	[z]	[z]
И	и	и[ɪ]	[ɪ]	[I]
І	і	і[i]	[i]	[i]
Ї	ї	ї[ji]	[ji]	[ji]
Й	й	й[ɪj], йот[jot]	[j]	[j]
К	к	ка[ka]	[k]	[k]
Л	л	ел[el]	[l]	[l]
М	м	ем[em]	[m]	[m]
Н	н	ен[en]	[n]	[n]
О	о	о[o]	[o]	[o]
П	п	пе[pe]	[p]	[p]
Р	р	ер[er]	[r]	[r]
С	с	ес[es]	[s]	[s]
Т	т	те[te]	[t]	[t]
У	у	у[u]	[u]	[u]
Ф	ф	еф[ef]	[f]	[f]
Х	х	ха[xa]	[x]	[x]
Ц	ц	це[t͡se]	[t͡s]	[ts]
Ч	ч	че[t͡ʃe]	[t͡ʃ]	[tS]
Ш	ш	ша[ʃa]	[ʃ]	[S]
Щ	щ	ща[ʃt͡ʃa]	[ʃt͡ʃ]	[StS]
Ю	ю	ю[ju]	[ju],[ʲu]	[ju], ['u] vagy [_ju]
Я	я	я[ja]	[ja],[ʲa]	[ja], ['a] vagy [_ja]
Ь	ь	м’який знак [mjaˈkɪj znak]	[ʲ]	['] vagy [_j]
’		апостроф [aˈpos.trof]	–	–

Az ukrán írás csaknem teljesen fonetikus. Két, a nyelvben megtalálható mássalhangzóhoz nem tartozik külön betű, hanem két betű kombinációjaként írják őket. Ezek aдз[d͡z] és aдж[d͡ʒ].

Bizonyos magánhangzók előtt néhány mássalhangzó meglágyul (palatalizálódik): aд, т, з, с, ц, л, н és aдз hangok lággyá válnak, haя, є, і, ї, й vagyю követi őket. A megelőző mássalhangzó lágyulását jelzi a lágyságjel(ь) is.

Az aposztróf azt jelzi, hogy a megelőző mássalhangzónem palatalizálódik. Például aсім'я ("család") szóban azм nem lágy, aя kiejtése pedig [ja]: [sim.ja].

A szovjet időszakban nem használták aґ betűt, helyette csak aг volt használatban.

Az ukrán nyelv átírásai

[szerkesztés]

Az ukrán nyelv átírásai
Nagybetű	Kisbetű	Általános célú magyar átírás	Tudományos (Kniezsa-féle) magyar átírás	Hivatalos nemzeti átírás^[1]^[2]	ISO 9^[3] átírás	ALA/LC^[4] átírás	BGN/PCGN^[5] átírás	WWS^[6] átírás
А	а	a	a	a	a	a	a	a
Б	б	b	b	b	b	b	b	b
В	в	v	v	v	v	v	v	v
Г	г	h, g^[7]	h	h, gh^[8]	g	h	h	h
Ґ	ґ	g	g	g	g̀	g	g	g
Д	д	d, gy^[9]	d	d	d	d	d	d
Е	е	е	e	e	e	e	e	e
Є	є	e, je^[10]	je	ie, ye^[11]	ê	ie	ye	je
Ж	ж	zs	ž	zh	ž	zh	zh	ž
З	з	z	z	z	z	z	z	z
И	и	i	y	y	i	y	y	y
І	і	i	i	i	ì	i	i	i
Ї	ї	ji	ji	i, yi^[11]	ï	ï	yi	ji
Й	й	j	j	i, y^[11]	j	ĭ	y	j
К	к	k	k	k	k	k	k	k
Л	л	l	l	l	l	l	l	l
М	м	m	m	m	m	m	m	m
Н	н	n, ny^[9]	n	n	n	n	n	n
О	о	o	o	o	o	o	o	o
П	п	p	p	p	p	p	p	p
Р	р	r	r	r	r	r	r	r
С	с	sz	s	s	s	s	s	s
Т	т	t, ty^[9]	t	t	t	t	t	t
У	у	u	u	u	u	u	u	u
Ф	ф	f	f	f	f	f	f	f
Х	х	h	ch	kh	h	kh	kh	x
Ц	ц	c	c	ts	c	ts	ts	c
Ч	ч	cs	č	ch	č	ch	ch	č
Ш	ш	s	š	sh	š	sh	sh	š
Щ	щ	scs	šč	shch	ŝ	shch	shch	šč
Ю	ю	u, ju^[10]	ju	iu, yu^[11]	û	iu	yu	ju
Я	я	a, ja^[10]	ja	ia, ya^[11]	â	ia	ya	ja
Ь	ь	–, j^[12]	’	’	’	’	’	’
’		–	’	"	′	–	"	-

Példák az átírásra

[szerkesztés]

A példák a fenti táblázat sorrendjét követik!

Київ –Kijiv, Kyjiv, Kyiv, Kyïv, Kyïv, Kyyiv, Kyjiv
Ігор – Ihor, Ihor, Ihor, Ìgor, Ihor, Ihor, Ihor
Євген – Jevhen, Jevhen, Yevhen, Êvgen, Ievhen, Yevhen, Jevhen
гривня –hrivnya, hryvnja, hryvnia, gryvnâ, hryvnia, hryvnya, hryvnja
Запоріжжя –Zaporizzsja, Zaporižžja, Zaporizhia, Zaporižžâ, Zaporizhzhia, Zaporizhzhya, Zaporižžja

Jegyzetek

[szerkesztés]

↑Hivatalos nemzeti átírás az 1996. április 19.-i „9. sz. döntés” alapján, bővebb információk:Верховна Рада України – Про впорядкування транслітераці українського алфавіту латиницею. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
↑A megkettőzött mássalhangzókat az átírás nem kettőzi:Запоріжжя →Zaporizhia
↑International Organization for Standardization: ISO 9:1995 (PDF/nyomtatott). ISO.ch. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
↑America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
↑United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by theUNGEGN Working Group on Romanization Systems Archiválva2006. január 3-i dátummal aWayback Machine-ben. Version 1.3. March 2000.
↑The World's Writing Systems, New York, 1996
↑hangutánzó és idegen eredetű szavakban
↑зг átírásában:zgh
↑^a ^b ^cє, і, ї, ь, ю, я előtt, lágyult helyzetben
↑^a ^b ^cszó elején, magánhangzó és’ után
↑^a ^b ^c ^d ^eszó elején
↑о előtt, de nemд, н, т után

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Írásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ukrán_ábécé&oldid=28112134”

Kategóriák:

[8]ページ先頭