Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még:Ugod (keresztnév). |
| Ugod | |||
 | |||
| A római katolikus templom a középkori vár falmaradványával | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Pápai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szőke Zoltán (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8564 | ||
| Körzethívószám | 89 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1250 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 21,36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 62,79 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 19′ 25″,k. h. 17° 35′ 58″47.323519444444,17.59938888888947.323519°N 17.599389°EKoordináták:é. sz. 47° 19′ 25″,k. h. 17° 35′ 58″47.323519444444,17.59938888888947.323519°N 17.599389°E | |||
  Ugod Pozíció Veszprém vármegye térképén | |||
| Ugod weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazUgod témájú médiaállományokat. | |||
UgodközségVeszprém vármegyében, aPápai járásban. 6279 hektáros kiterjedésével a vármegye harmadik legnagyobb közigazgatási területű községe.[3]
A település az Északi-Bakony nyugati lejtőin fekszik, gyakorlatilag aKisalföld és aBakony találkozásánál. Ugod jó kiindulás pontként szolgálhat aMagas-Bakony turista útvonalainak bejárásához, amelyek a falu határaitól nem messze húzódnak.
Az ország nyugati felének nagyobb városai, illetve turisztikai célpontjai közülBudapesttől mintegy 150,Veszprémtől ésGyőrtől egyaránt 60-60,Pápától 15, aBalatontól pedig nagyjából 70 kilométerre fekszik.
A település legfontosabb közúti megközelítési útvonala a8303-as út, ezen érhető el Pápa felől, illetve a832-es főútcsóti szakasza irányából is. Franciavágás nevű külterületi településrésze a8301-es út mentén helyezkedik el.
A hazai vasútvonalak közül – megszüntetéséig – aMÁV 13-as számúKörnye–Pápa-vasútvonala érintette, melynek két állomása is volt itt, de2007. március 4-étől a vonalon nem közlekednek személyvonatok.Ugod vasútállomás a község északi szélén létesült, a 8303-as út vasúti keresztezésének keleti oldalán, közvetlen közúti elérését a 83 307-es számú mellékút biztosította.Franciavágás vasútállomás a névadó településrészt szolgálta ki, közúti elérését a 8301-es útból kiágazó 83 306-os számú mellékút tette lehetővé.
A Budapest-Pápa között közlekedő autóbuszjáratok útvonala a településen is keresztülhalad, így Budapestről átszállás nélkül is megközelíthető Ugod.
Neve puszta személynévből keletkezhetett, magyar névadással. ACsák nemzetségből származó Ugodról, a 13. századi bakonyi ispánról kapta a nevét a település. A Csák nemzetségben gyakori Ugrin, Ugron (szláv eredetű szó, jelentése: 'magyar ember') kicsinyítő képzős alakja lehet az Ugod név.
A település környéke ősidők óta lakott. Területén a Kr. e. 15. században telepedett le egy ismeretlen eredetű, talánillír népcsoport, melyet temetkezési szokásaik alapján halomsíros kultúrának neveztek el. Legjelentősebb temetkezési helyük Ugod-Katonavágáson található, 184 halomsírral.[4] A falu első írásos említése1287-ből való.Középkori története szorosan kapcsolódik az itt állt váréhoz. A várat a Csák nemzetségbeli Ugod építtette. A községet és a várat a későbbiekben számos főúri család birtokolta, többek között aGaraiak, aSzapolyaiak, aNádasdyak. A16. században azEsterházy család birtokába került, és egészen1946-ig a pápai uradalomhoz tartozott.
A19. században Ugodon gyógyfürdő működött, melyet – az országban először – fúrt kút látott el vízzel.
A falu lakói elsősorbanmész- ésfaszénégetéssel foglalkoztak, valamint többüveghuta is volt a településen.
Az1902-ben átadottPápa-Tatabánya közti vasút a községet is érintette. A vonalon2007 márciusáig folyt személyszállítás.
A20. század elejénVeszprém vármegye Pápai járásához tartozott.
1910-ben 2105 lakosából 2058 magyar, 42 német volt. Ebből 2017 római katolikus, 25 evangélikus, 45 izraelita volt.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1402 | 1378 | 1389 | 1265 | 1252 | 1241 | 1242 | 1250 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 9,1% németnek, 2,6% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,1%, református 5,9%, evangélikus 3,4%, felekezeten kívüli 4,4% (14% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% németnek, 1,5% cigánynak, 0,1% románnak, 0,1% szerbnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,9% volt római katolikus, 4,6% református, 3,8% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,3% izraelita, 0,1% ortodox, 1,1% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 8,1% felekezeten kívüli (39,1% nem válaszolt).[14]
A templom homlokzati tornya csak félig lép ki a templom testéből, a hozzá csatlakozó oromfal széleinrokokó vázák vannak, a torony főpárkánya alatt Eszterházy Károly címere látható. Szentélye egyenes záródású. Az épület belső kiképzése hasonlít apápai Nagytemploméra csak sokkal egyszerűbb és kisebb. Főoltára a pápai plébániatemplom oltárának másolata. OltárképétHubert Maurer festette. A kép későbbTatára került, Frank Kristóf másolta le, és az ugodi oltárt ma is ez a másolat díszíti. A vörösmárvány keresztelőkutat Krisztus megkeresztelésének szoborcsoportja díszíti.
