Udvari vonatnak az egyazon időben, azonos műszaki jellemzőkkel, azonos stílusban megépített, az adott ország uralkodóházának tagjait szállító vasúti kocsik együttesét nevezzük. A vasúti forgalmi szolgálat szempontjából minden olyan szerelvény udvarivonatnak minősült, amely az uralkodóház utazásaihoz kapcsolódott, függetlenül attól, hogy a vonatot milyen kocsikból állították össze.

A vasút terjedése a 19. században forradalmian átrendezte az évezredes közlekedési szokásokat. A vasút még az uralkodóházak protokollját is megváltoztatta, mert a királyi családok vasúti utazását másképp kellett megszervezni, mint az utazóbatárok korában. Az uralkodó kizárólagos személyes használatára épített vasúti személykocsi ötlete Angliából származik.1840-ben aGreat Western Railway építette meg a világ első udvari szalonkocsiját. A széles nyomtávolságú vasúti kocsival - amelyet egy szekérgyárban, hintóra hasonlítóan építettek meg -Viktória királynőLondonbólWindsorba tudott utazni.1844-benBadenben,1845-ben Ausztriában is készítettek udvari szalonkocsit. Nyitott ún. kilátókocsit építettek1858-ban a pápának,1862-ben a bajor királynak. Az1850–1860-as évekre a jelentősebb vasúttársaságoknak Európa szerte voltak udvari kocsijaik. Idővel egyre több különböző célú, de kizárólag udvari utazások során használt vasúti kocsikkal bővítették a járműparkjukat. A szalonkocsik mellett megjelentek a kíséreti, személyzeti és szolgakocsik, a poggyász-, kalauz- és távírdakocsik, az étkező- és konyhakocsik. Lassan az udvari kocsik stílusa is megváltozott, egyre kevésbé hasonlítottak egy parádés díszkocsira.

Az első udvari vonatIII. Napóleon császár számára épült1858-ban. Az udvari vonatok fénykora az 1880-as években kezdődött Európában. A legtöbb udvari vonattal az orosz cár rendelkezett.II. Sándor orosz cár felesége1871-ben megvásárolta Eugenie francia császárné 22 kocsiból álló vonatát.1870-ben,1874-ben,1882-ben,1894-ben,1901-ben újabb orosz udvari vonatok készültek. Az1894-es orosz udvari vonat már közel kétszáz méter hosszú volt, és a cár külföldi utazásainál használták. Az orosz udvari kocsik között magyar gyártmányú is akadt.1903-ban négy kocsit rendeltek aGanz és Társa vállalattól.

Azelső világháború előtt az udvari kocsik berendezését ahistorizmus jellemezte. A világháború véget vetett az udvari vonatok fénykorának. A háborút követő életstílusváltás, azautó ésrepülőgép terjedése megváltoztatta az udvari vonatok jelentőségét. A régi pompa végérvényesen eltűnt.

Magyarországon az első udvari kocsit1845–1846-ban építették meg aMagyar Középponti Vasút pesti műhelyében. ATiszavidéki Vasút1857-benHamburgban készítteti el háromtengelyű, favázas udvari kocsiját. AMÁV1871-től rendelkezett udvari kocsival, a díszes kivitelű szalonkocsit azElső Magyar Vasúti Kocsigyár gyártotta. ADéli Vasút az udvari vadászatokhoz1873-ban épített kocsit. Az első magyar, 13 kocsiból álló udvari vonatot aPrága mellettiRinghoffer kocsigyár1884-ben szállította le. A második magyar udvari vonat1896-ban készült el. A hét kocsiból álló millenniumi udvari vonatot a Ganz és Társa cég készítette el. Az I. világháború után az államfői különvonatotTuránnak nevezték.

• Frisnyák Zsuzsa:Fejezetek az udvari és kormányzati utazások történetéből (Vasúthistória Könyvek 150., Budapest, 2000)

AWikimédia Commons tartalmazUdvari vonat témájú médiaállományokat.

• Vonattípusok