Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
| Udvard(Dvory nad Žitavou) | |||
 | |||
| Az udvardi községháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Érsekújvári | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Branislav Becík | ||
| Irányítószám | 941 31 | ||
| Körzethívószám | 00421 (0) 35 | ||
| Forgalmi rendszám | NZ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4979 fő(2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 81 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 122 m | ||
| Terület | 63,85 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 59′ 36″,k. h. 18° 15′ 51″47.99333333,18.2641666747.993333°N 18.264167°EKoordináták:é. sz. 47° 59′ 36″,k. h. 18° 15′ 51″47.99333333,18.2641666747.993333°N 18.264167°E | |||
| Udvard weboldala | |||
 | |||
 AWikimédia Commons tartalmazUdvard témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása:Szlovák Statisztikai Hivatal,http://obce.info | |||
 | Az „Udvard” lehetséges további jelentéseiről lásd:Udvard (egyértelműsítő lap). |
Udvard (szlovákulDvory nad Žitavou) községSzlovákiában, aNyitrai kerületben, azÉrsekújvári járásban.
UdvardÉrsekújvártól 9 km-re keletre, aZsitva bal partján fekszik, aKisalföld északkeleti peremén. A Zsitva ma a falutól 2 km-re nyugatra folyik, jelenlegi medrét 1845-1850 között alakították ki, az Érsekújvár-Párkány vasút építésekor. Korábban a falu nyugati szélén folyt. Baloldali mellékvize aBaromlaki- vagyDanóc-patak, melynek medrét1942 körül alakították ki. Déli határa közelében folyik aPerbetei-patak (vagyPónásza), melyen a második világháború után kis tavat duzzasztottak fel.
Közepes tengerszint feletti magassága 122 méter, a község területe 112-161 méteres magasságban fekszik. Udvard területén számos kavicsbányató található, melyeket halastóvá alakítottak át. Két nagyobb összefüggő erdőterület található Udvardon: aközségi erdő a vasútállomás közelében (akácos, feketefenyő, erdeifenyő), és aKereszt-dűlői-erdő (akác, kismértékben tölgy és bükk) a község keleti határán (erdőgazdaság).
A községhez tartozikÚjtagpuszta (Nový Diel), mely a vasútvonaltól délre, a Perbetei-patak mentén fekszik, korábban a bajcsi állami gazdaság birtoka volt. Jelentősebb majorságok Udvard területén azÁcs-major (Ačov majer), valamint aFölső-tagi major vagy Praszóháza (Horný Diel). Már nem létező puszták/majorok:Szőke-major;Steiger- vagyBolyki-major (1960 körül bontották le);Dékány-major (az 1950-es években bontották le);Vadkerti-major,Boncz-major;Paksi-, vagy Paxy-major (az 1970-es években bontották le); Bachl-, vagySólyom-major (1968 körül lebontották);Teller-major (az ötvenes években lerombolták). Kisebb lakott helyek még a Lizsica-, az Istenes- és az Árendás-major.
NyugatrólÉrsekújvár, északrólZsitvabesenyő, északkeletrőlKisbaromlak ésKomáromszemere, délkeletrőlCsúz, délről pedigBajcs községekkel határos. Udvard a történelmiKomárom vármegye északi szélén,Bars ésNyitra vármegyék határán feküdt, a nyugati és északi községhatár vonala az egykori megyehatárt követi. Délkeleten Csúzzal közös határát az 589-es országút vonala alkotja, melynek helyi elnevezése(Bánya-út) arra utal, hogy a Komáromot a bányavárosokkal összekötő egykori út vonalán halad.
Udvardon keresztülhalad az Érsekújvárt Ipolysággal összekötő 75-ös főút, valamint aVerebély-Ógyalla közötti 511-es út (Komáromi, illetve Besenyei út). A Komáromba vezető utat1905-ben látták el szilárd burkolattal. Udvardot mellékút köti össze a 4,5 km-re északkeletre fekvő Kisbaromlakkal. A szilárd burkolatúTölgyesút a Csúzhoz tartozó Szentmiklóspuszta, valamint a perbetei vasútállomás felé teremt összeköttetést. A szövetkezet kis mezőgazdasági repülőteret is épített a Török-domb lábánál.
Vasútállomása (az Érsekújvár-Párkány vonalon) a falutól 3 km-re délre található. Az állomást1898-ban építették;1910-ben anagysurányi, adiószegi és anagyszombati cukorgyárnak is volt itt rakodója és mázsaháza. A bajcsi uradalom ebben az időben cukorgyár építését tervezte a vasútállomás közelében. Az állomás (mely tehervagonok ki- és berakodására is alkalmas) közelében iparvágány ágazik el a nagytelepi tápszergyártó üzem felé.
A faluban egy kéményen lévő gólyafészek volt található a Dózsa György utcában, melyet 2017-ben alátétre helyeztek át. 2013-ban 3, 2014-ben egy fióka repült ki. Ezen kívül a Petőfi utca sarkán volt alátét, de 2018-ban eltávolították.[2]
Udvard vidéke ősidők óta lakott terület, a Góré dűlőnél római castellum nyomait találták meg. A faluban 7.-8. századi avar temető volt, ebből 98 sírt tártak fel.[3] AzEsztergomi út (mely az Ács-majort és a 75-ös főutat köti össze) már az ókorban is létezett.[4]
A faluban már1075-ben kápolna álltSzent Márton tiszteletére. Ekkoriban királyi birtok volt, melyet agaramszentbenedeki apátságnak ajándékoztak – ez Udvard első írásos említése.1228-ban itt tört ki Magyarország első jobbágylázadása. 1268-ban Udvardot a vámmal együtt megvette az esztergomi érsekség 200 márkáért.[5] 1307-ben Tamás esztergomi érsek vezetésével egyházi zsinatot tartottak itt, ekkor rendelték el az esti harangszót és Boldogságos Szűz tiszteletére háromszor az Üdvözlégy el imádkozását. A középkorban a falu közelében (valószínűleg a Zsitva gázlójánál) feküdtHuba település, mely később teljesen elpusztult.
Már 1427-ben mezővárosként szerepel a forrásokban.[6] A gyorsan növekedő település1429.október 2-án városi jogokat kapott,1441-ben pedig a pallosjogot is elnyerte.1462-ben Udvard járási székhellyé vált. A törökök1530-ban és1533-ban támadták meg először, majd1550-ben és1554-ben ismét nagy pusztítást vittek végbe (ez utóbbi támadáskor pusztult el a Szent Márton halmi erődítés és a Szt. Márton kápolna). A török idők emlékét őrzi a falutól keletre emelkedőTörök-domb (140 m), melyet a szájhagyomány szerint a törökök sajkáikkal hordtak össze.
1572-ben Udvard tartósan török uralom alá került, ezzel hanyatlásnak indult, temploma is elpusztult. Miután közelében felépültÉrsekújvár vára 1580-ban, szinte állandóan harci tevékenység folyt a környékén. Az esztergomi érsekség birtokán 1597-ben végeztek kárfelmérést.[7]
1611-ben a királyi had fegyveresei szálltak meg a faluban.[8] 1615-ben hódolt falu.[9]1663-ban a törökök innen irányították Érsekújvár ostromát. A lakosságot a fekete himlő (1655, 1678, 1685) is tizedelte. Udvard Érsekújvár visszafoglalásakor,1685 nyarán szabadult fel a 113 éves török uralom alól. A majtényi fegyverletétel után a környék uraSzászKeresztély Ágost esztergomi érsek lett, aki fekete-erdei német iparos családokat telepített itt le.
1704-benSigbert Heister császári főparancsnok felmentetteÉrsekújvárt és a környező falvakkal együtt Udvardot felégette.[10] Az1715-ös összeírás szerint Udvardnak mintegy ezer lakosa volt. A 18. század végéről ismert a falu vázlatos térképe.[11]
1848-ban Fényes Elek leírása szerint 3457 lakosa volt. Komárom vármegye leírása című munkájában így ír a faluról:Udvard, igen régi magyar falu a Zsitva vize mellett, 3335 katolikus, 90 református s 32 zsidó lakossal. A falu közepén áll az újabb ízlésű katolikus parochiális szentegyház, azonban a reformátusok is bírnak itt anyaegyházat. Határa 13,500 hold, s merő rúna, sárga és fekete agyag, hellyel közzel homokos, átalában termékeny elsőosztályú szántóföldek, jó rétekkel s középszerű bortermő szőlőskertekkel dicsekedhetik. Erdeje 70 hold tölgyesnél több nincs. Áll 100 és 1/2 régi szabályzatlan telekből, s a lakosok nem úrbér szerint tesznek szolgálatot, hanem terményeikből 1/10-det adnak s egy lelkes gazda 120 posoni mérős földet bír. Az említett telkekből csak 90 adózik, mert 6-ot nemes érseki hűbérnökök bírnak, a fennmaradt rész pedig, vagy a plébániához , vagy a bírósághoz, vagy a hadnagysághoz tartozik. A közmunkabéli összeírás szerint van itt 261 leszállított telek, 355 házas zsellér 37 lakó, 45 kézmívesei közül kovács 4, kollár 2, szabó 6, takács 11 , csizmadia 12, szűcs 4 . varga 5, asztalos 1, s ezek mindnyájan , 11 kontárt kivéve, céhbéliek, s részint az érsekújvári, részint a verebélyi, esztergomi, nagysallói, sellyei céhekhez tartoznak. Földesura 1268-tól fogva az esztergomi érsek. Az udvardiak hajdan királyi szolgák vagy udvarnokok voltak.[12]
Ekkoriban a falu híres volt káposztájáról, de elsősorban szőlő- és bortermeléséről vált ismertté.1866-ban csaknem az egész szőlőállományt újra kellett telepíteni a fagykár miatt.1878 után afiloxéra pusztításai miatt 70 évre csaknem teljesen megszűnt a szőlőművelés, később homokos talajon telepítették újjá a szőlő nagy részét.
1878-ban alakult meg a községi tűzoltóegylet, és ekkor építették a tűzoltószertárat is (1990 körül lebontották). 1880-banSimor János érsek 1000 forintot adományozott iskolaépítésre.[13] Az első világháborúban 138-an estek el a faluból.1912-ben felépült az első kultúrház (népház),1916-ban pedig megalakult a fogyasztási szövetkezet. Atrianoni békeszerződésigKomárom vármegyeUdvardi járásához tartozott.
1919-ben Udvard harcok színhelye volt a cseh legionáriusok és a magyar Vörös Hadsereg katonái között.1919.június 10-én a megszálló cseh legionisták meggyilkolták a templom déli falánál Wágner Béla és Szokolai István jegyzőt, valamint egy nappal később Kálazi Ferenc és Kálazi Lajos munkásokat.
Udvard 1919-1938 között Csehszlovákiához, 1938-1945 között Magyarországhoz tartozott, ezen belülNyitra és Pozsony k.e.e. vármegye része.
1922-ben felépült az olvasókör székháza (a mai községháza helyén állt). A képviselő-testület1930.május 3-ai jegyzőkönyve szerint a falu 4 új marhavásárnapot kapott, így összesen évente hat vásárt rendezhetett.1933.augusztus 19-én a Forgó utcában kitört tűzvészben többek között a fatelep is leégett. A második világháború frontjain 96 udvardi vesztette életét,1944-ben pedig a teljes zsidó lakosságot (65 fő) koncentrációs táborba hurcolták. A második világháború frontja1945. március 28-29-én haladt át Udvardon, a templomtorony is bombatalálatot kapott. Ekkor pusztult el a 19. század elején épült zsidó imaház és iskola is.1946-1948 között mintegy 1200 udvardi lakost telepítettek ki, helyükre szlovákokat telepítettek be; ekkor vált a korábban kizárólag magyarlakta település vegyes nemzetiségűvé.
1963 januárjában a Zsitva elárasztotta a község északi és nyugati részeit, valamint elsodorta a régi hidat.[14]1986-ban a faluközpontban felépült a Jednota üzletház.
A korábbi csehszlovák demográfiai munkákban előfordult, hogy Udvardot a szlovák nyelvterülethez sorolták, aminek semmiféle alapja nem volt, csupán a szlovák nyelvszigetek természetes összekapcsolását szolgálta a magyarok kimutatásának kárára.[15]
1880-ban 4035 lakosából 3741 magyar és 90 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 4174 lakosából 4078 magyar és 54 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 4198 lakosából 4096 magyar és 79 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 4387 lakosából 4343 magyar és 34 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 4867 lakosából 4509 magyar és 160 csehszlovák volt.
1930-ban 5245 lakosából 4536 magyar, 510 csehszlovák, 82 zsidó, 5 német, 67 egyéb nemzetiségű és 45 állampolgárság nélküli volt. Ebből 4935 római katolikus, 181 református, 119 izraelita, 5 evangélikus, 2 görög katolikus és 3 egyéb vallású volt.
1941-ben 5397 lakosából 5294 magyar és 51 szlovák volt.
1970-ben 5855 lakosából 4671 magyar és 1171 szlovák volt.
1980-ban 5566 lakosából 4245 magyar és 1288 szlovák volt.
1991-ben 5143 lakosából 3917 magyar és 1159 szlovák volt.
2001-ben 5138 lakosából 3684 (71,70 %) magyar és 1323 (25,75 %) szlovák nemzetiségű volt. A 2001-es népszámláláskor Szlovákia legnépesebb községe volt.
2011-ben 5164 lakosából 3208 (62,12 %) magyar és 1550 (30,01 %) szlovák nemzetiségű volt.
2021-ben 4999 lakosából 2645 (+122) magyar, 1713 (+159) szlovák, 30 (+17) cigány, 1 ruszin, 23 (+4) egyéb, 587 ismeretlen nemzetiségű volt.[16]
Amezőgazdasági szövetkezet1949-ben alakult, és 1972-ben egyesült akisbaromlaki szövetkezettel,1986-ban 5386 hektáron gazdálkodott. Fő telephelye a vasútállomás közelében van(Nagytelep),1980-ban épült disznótelepén mintegy 8000 hízót tartanak, szarvasmarhatelepe 1200 férőhelyes. A Nagytelep közelében található azOligo cukorgyár (kukorica feldolgozásával állítanak elő cukrot), a gyümölcsleveket előállító gyümölcsfeldolgozó, az üvegházi kertészet, valamint a silók és a tápszergyártó üzem.
ANovofruct cég fűszerpaprika-szárítással, zöldségszárítással és konzervgyártással foglalkozik. A szárított fűszerpaprikát az érsekújvári üzemben őrlik meg. ANovogal Rt. nagy csirketelepet működtet a községben (az 1960-ban létesült tyúkfarm fő profilja a tojástermelés).
Udvard híres szőlőtermesztéséről, a legkiterjedtebb szőlők a falutól északkeletre levő szőlőhegyen találhatóak.1950 után a szövetkezetesítés és a tagosítás során a régi szőlők nagy részét beszántották és új telepítéseket végeztek a baromlaki út mentén. A szőlőhegy újratelepítését1971 után végezte el a szövetkezet,1983-1986-ban korszerű pincegazdaságot is létesítettek itt.
A vasúttól délre eső területen, valamint a falutól északkeletre kiterjedt gyümölcsösök találhatóak (alma, cseresznye, barack, szilva). Előbbi terület az OVD (Ovocinárske družstvo) gazdasághoz tartozik, mely összesen 177 hektár területen gazdálkodik (ebből 115 hektár almáskert[18]). Korábban többen foglalkoztak selyemhernyó-tenyésztéssel Udvardon, az újvári utat az 1940-es évekig eperfák szegélyezték.
Geotermális kútját 1980-ban létesítették. A másodpercenkénti 7,2 liter vízhozamú, 62 °C hőmérsékletű termálvíz hasznosításának tervezete azonban csak 2008-ban fogalmazódott meg.
 | Bővebben:Udvardi kálvária |
Fő szócikk:Udvardi temetők és síremlékek
A jelenlegi köztemető a Baromlaki úton található,1977-ben nyitották meg. Korábbi temetkezési helyek voltak: Templomkert, Szent József temető, Szent Anna temető, Őrangyala temető, Református temető, Zsidó temető.
AzÉrsekújvári járás települései | ||
|---|---|---|
Érsekújvár (Nové Zámky) | ||
|  | |
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
