A köztársaság felszíne enyhén dombos, legmagasabb pontja mindössze 332 m. Az összterület 10%-a legelő, 44%-a erdő, északon főleg tűlevelű-, délen inkább nyírfaerdő.Éghajlata mérsékeltenkontinentális. A januári középhőmérséklet -16 °C, a júliusi 19 °C, az átlagos csapadékmennyiség 500–600 mm.
Legnagyobb folyói aKáma, amely hajózható, de csak a délkeleti területeket érinti, valamint északon aCsepca és a főváros folyója, azIzs. Területén nem találhatóak nagy tavak, a legjelentősebb a részben udmurtVotkinszki-víztározó.
AKáma és aVjatka közötti vidéket már évszázadok ótaudmurtok lakták, amikor a területre a12. században orosz betelepülés kezdődött. A16. század közepére,Kazany városának elfoglalásával az egész vidék amoszkvai nagyfejedelemség része lett. A jogfosztottság, azortodox hittérítés és a kezdődő iparosodás ellenére az udmurtoknak végig sikerült megőrizniük nyelvüket és részben ősi kultúrájukat is.
Az1917-es forradalom után létrejöttszovjethatalom deklarálta a népek önrendelkezési jogát, és az ország új közigazgatását a nemzetiségi-területi szempontok figyelembe vételével alakította ki. Így jött létre1920-ban aVotják (későbbUdmurt) Autonóm Terület, melynek határain belül az udmurt népesség volt többségben.1934-ben a területUdmurt Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasággá alakult át (Udmurt ASZSZK), melynek elsőalkotmányát1937-ben fogadták el. Ekkor alakult ki mai területe, miután több járást és várost csatoltak hozzá, ígySzarapult is.
Az 1920-as években udmurt nyelvű népiskolák nyíltak, udmurt nyelvű könyvek jelentek meg, az orosz felsőoktatási intézményekben sok udmurt fiatal tanult. A fellendülés nem tartott sokáig: asztálini korszakot többek között a nemzeti kultúra és oktatás visszaszorítása, kiemelkedő képviselőinek bebörtönzése, sőt fizikai megsemmisítése jellemezte. A köztársaság a szovjet hadiipar egyik központja lett, zárt területté nyilvánították, amit csak 1989-ben oldottak fel. Az erőteljes iparfejlesztés, a világháború alatt ide áttelepített gyárak más vidékekről is idevonzották a munkaerőt, emiatt az udmurtiai lakosság szociális és nemzetiségi összetétele lényegesen megváltozott.
A városi népesség aránya1939-ben 26%, 1959-ben 44,5%, 1970-ben 57%.
1926-ban a lakosság 52,3%-a udmurt volt. Az akkori többség1959-re 35,6%-os kisebbséggé változott.
1990-ben azOroszországi Föderáció az ország korábbiközigazgatási beosztását vette át, Udmurtföld területe sem változott, de 1990. november 4-én új neveUdmurt Köztársaság lett. 1994 decemberében fogadták el az újalkotmányt, amely már tükrözte az utóbbi években végbement politikai változásokat.
A köztársaság élén az elnök áll, a törvényhozó hatalom szerve az Államtanács(Duma).
Az alkotmány kimondja a köztársaságban élő nemzetiségek jogait és a helyi önkormányzatoknak az államhatalmi szervektől való függetlenségét.
Az1989-es népszámláláskor a köztársaság népessége 1 622 000 fő volt, 58%-uk orosz, 31%-uk udmurt, 7%-uktatár. Anépsűrűség 36,9 fő/km² volt. A fővárosban élt az összlakosság mintegy 40%-a (632 000 fő), 70%-uk orosz és csupán 17%-uk udmurt nemzetiségű volt.
A2002-es népszámlálás adatai szerint a lélekszám 1 568 000 fő (2005-ben 1 552 000 fő), a városi lakosság aránya 69,7%.
Udmurtföldön (a 2010. évi népszámláláskor) 6 város, 5városi jellegű település és 1961 falusi település található, mely utóbbiak közül 121 lakatlan. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 15 volt, a Szovjetunió megszűnése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan.
A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Udmurtföldön 69% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége meghaladja a 11 ezer főt, és összesen 22-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 8%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.
Udmurtföld városai a következők (2010. évi népességükkel):
Az Udmurt Köztársaság élén hosszú időn átAlekszandr Alekszandrovics Volkov (1951) állt. Műszaki végzettségű, mérnök, közgazdász, számos kitüntetés birtokosa. Glazov legnagyobb gyárának építkezését irányította, majd a városi tanács elnöke lett. 1990-től az udmurt minisztertanács elnökhelyettese, 1993-tól elnöke és a központi Szövetségi Gyűlésben hét éven át Udmurtia képviselője. 1995-től az Udmurt Köztársaság Államtanácsának elnöke, közben doktorált, menedzserképző főiskolát is végzett.
Először 2000-ben, majd 2004-ben másodszor is a köztársaság elnökéül választották. A vezetői tisztséget 2014. február 19-éig töltötte be. (Közben a köztársasági "elnök" cím megszűnt.)
Alekszandr Vasziljevics Szolovjov:
2014. február 19. – szeptember 22. Putyin elnök megbízottjaként a vezetői feladatokat ideiglenesen látta el.
Udmurtföld (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 25 járásra oszlik, a 6 város közül pedig az 5 legnépesebb köztársasági alárendeltségű, ezek nem tartoznak egyik járáshoz sem.
Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. A 25 járás mindegyikébenjárási önkormányzat működik, míg az 5 köztársasági alárendeltségű város a járásoktól függetlenvárosi körzetet alkot, melyeknek egyszintű önkormányzata van, egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz összesen 2városi község (székhelyükKambarka ésBalezino) és 309falusi község tartozik.
Udmurtföld gazdaságának meghatározója a nehézipar:kohászat, autó- és motorgyártás, fegyvergyártás, nehézipari és vegyipari gépek gyártása.
Mezőgazdaság: a viszonylag gyengébb minőségű talajon a növénytermesztés fontosabb kultúrái a gabonafélék, aburgonya, a zöldségfélék.
Izsevszk (udmurt nevén:Izskar) az ipar, ezen belül a hadiipar központja. Első vasműhelyét1760-ban alapították,1925 óta a köztársaság fővárosa. Itt készülnek a híressé váltKalasnyikov gépkarabélyok, autógyárában aKamaz teherautók. Az1970-es évek óta egyeteme van.
További ipari városok, 100 000 főt meghaladó lakossággal:
Glazov (udmurt nevén:Glazkar), 1925-ig az udmurt területek központja. Vegyipar;urán feldolgozása,cirkónium előállítása az atomenergia- és hadiipar számára.
Votkinszk: hadiipar (rakéták építése), vasmű, nehézipari gépek gyártása.Csajkovszkij szülőhelye, emlékét múzeum őrzi.
Szarapul: régi kereskedőváros, ma ipari város, részben hadiipari célokra gyártanak berendezéseket.
A helyközi közlekedés fő eszközei az autóbuszok, melyek gyakran rossz minőségű aszfalt-, illetve földutakon járnak.A vasúti hálózat fejlett. A köztársaság területét két országos jelentőségű, köztük aMoszkva-Urál-Szibéria-i vasúti fővonal szeli át. Az összes vasútvonal hossza 1007 km (1989).Izsevszk repülőtere Moszkvával és több oroszországi nagyvárossal biztosít állandó összeköttetést.
↑Hovatartozása jelenleg vitatott.Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem ismeri el aKrím Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
_-_Udmurtia.svg)
.svg)
