Ez a lap egy ellenőrzött változata
![]() | A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakjaUdenisht, illetveUdenishti. Anemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk. |
Udenisht | |
![]() | |
Udenisht főutcája, háttérben az Ohridi-tóval | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Korça |
Község | Pogradec |
Alközség | Udenisht |
Irányítószám | 7305 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | UTC+01:00 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() AWikimédia Commons tartalmazUdenisht témájú médiaállományokat. | |
Udenisht (gyakranHudenisht, Udënisht, Udnisht) falu és alközségAlbánia délkeleti részén, az albán–macedón határon fekvőOhridi-tó nyugati partvidékén,Pogradec északnyugati szomszédságában.Korça megyén ésPogradec községen(wd) belül Udenisht alközség központja, amelynek további települései Buqeza, Çervenaka,Lin, Memelisht és Piskupat.[1] A 2011-es népszámlálás alapján Udenisht alközség népessége 5990 fő.[2] Bányakincsekben gazdag terület, a tóparti sávban üdülőterületekkel. Nevezetes történelmi emléke a 6. századilini ókeresztény bazilika mozaikpadlója.
Udenisht alközség azOhridi-tó nyugati partján, a középhegységiMokra-vidék keleti vonulatai közt helyezkedik el. Déli pontján magasodik a Shullëri-hegy (Maja e Shullërit, 1228 m), innen észak felé, aThana-hágó (937 m) irányába fokozatosan csökken a tengerszint feletti magasság.[3] Az Ohridi-tó partja tagolatlan, egyedül aLin falunak otthont adó félsziget teszi a partvonalat változatossá. A Mokra hegylábai a tópartig érnek, Çervenaka kivételével itt található az alközség valamennyi települése, amelyeket aTiranátólElbasanon átKorçáig vezető SH3-as jelű főút és az azzal párhuzamos vasútvonal fűz fel. Az alközség északonMacedóniával határos, itt, a Thana-hágótól északra, az SH3-asról leágazó E852-es úton található a legnagyobb forgalmú albán–macedón határátkelőhely,Qafë-Thana.[4]
Az alközség északi részén fekvőLin területe avaskor korai szakaszától, azaz az i. e. 2–1. évezred fordulójától lakott volt, feltehetőleg azillírek közé tartozódasszaréták egyik települése állt a helyén.[5] AzIllíriarómai meghódítását követően felépült út, aVia Egnatia itt, aThana-hágónál (korabeli nevénClavdanon) vezetett át a Mokra-vidék hegyláncainLychnidus (a maiOhrid) irányába.[6] Bizánci nevénLükhnisz kora keresztény püspökei a 6. század első felében a mai Linnek otthont adó földnyelven építették fel nyári rezidenciájukat, és ugyanekkor épült fel alini bazilika is, amelynek romjai ma is láthatóak.[7] A püspöki palota és a bazilika egyaránt a 8. században vált a tűz martalékává, majd aBolgár Birodalom(wd) 12. századi hódításával a település is elnéptelenedett.[8]
A terület azelső világháborúban, 1916-tól azOsztrák–Magyar Monarchia megszállása alatt állt, de 1917 szeptemberében afrancia csapatok Udenisht vonaláig nyomultak előre és elfoglalták a települést.[9] Ásványkincseinek köszönhetően a 20. század második felében sorra nyíltak a bányák, Gur i Kuqnál vasnikkel-, Memelishtnél és Pojskánál krómbányát helyeztek üzembe. Az ötödik ötéves tervidőszakban, 1971–1975 között a Gur i Kuq-i bánya mellett dúsítóüzemet is létesítettek, ahonnan évente 500 ezer tonna érc került ki. 15 ezer ifjúmunkás bevonásával a hetedik ötéves tervidőszakra (1981–1985) elkészült a bányákkal és az ércdúsítóval összeköttetést biztosítóElbasan–Librazhd–Pogradec vasútvonal is.[10] Az 1991-es rendszerváltást követően az ipari termelés visszaesett, de 2000-től a koncessziót szerző olasz Darfo cég beruházott és korszerű termelőeszközökkel újranyitotta a pojskai krómbányát.[11]
Az alközség fő nevezetessége azOhridi-tó – vagy ahogy az albánok hívják, a Pogradeci-tó –, amely egy tektonikus árkos süllyedékben létrejött óriási, 358 km²-es karszttó. Legnagyobb mélysége megközelíti a 300 métert, a hatalmas víztömeg hőmérséklete így nyáron sem magasabb 20-21 °C-nál. Lintől Piskupaton és Udenishten át Memelishtig strandok, éttermek és szálláshelyek tarkítják a partot.[12]
A vidék kiemelkedő történeti és kulturális emléke a 6. századilini ókeresztény bazilika romja, és főként anarthexben, illetve annak oldalkápolnáiban szinte teljes épségben fennmaradtmozaikpadló.[13] További építészeti műemlék a Lintől északra, a vasút melletti, Peshkim nevű telepnél található bizánci templomrom (é. sz. 41° 04′ 34″,k. h. 20° 37′ 36″41.076111111111,20.62666666666741.076111°N 20.626667°E).[14]