Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Udenisht

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2023. július 2.

Pontosságellenőrzött

A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakjaUdenisht, illetveUdenishti.
Anemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Udenisht
Udenisht főutcája, háttérben az Ohridi-tóval
Udenisht főutcája, háttérben az Ohridi-tóval
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeKorça
KözségPogradec
AlközségUdenisht
Irányítószám7305
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+01:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 58′,k. h. 20° 38′40.966666666667,20.63333333333340.966667°N 20.633333°EKoordináták:é. sz. 40° 58′,k. h. 20° 38′40.966666666667,20.63333333333340.966667°N 20.633333°E
Térkép
AWikimédia Commons tartalmazUdenisht témájú médiaállományokat.

Udenisht (gyakranHudenisht, Udënisht, Udnisht) falu és alközségAlbánia délkeleti részén, az albán–macedón határon fekvőOhridi-tó nyugati partvidékén,Pogradec északnyugati szomszédságában.Korça megyén ésPogradec községen(wd) belül Udenisht alközség központja, amelynek további települései Buqeza, Çervenaka,Lin, Memelisht és Piskupat.[1] A 2011-es népszámlálás alapján Udenisht alközség népessége 5990 fő.[2] Bányakincsekben gazdag terület, a tóparti sávban üdülőterületekkel. Nevezetes történelmi emléke a 6. századilini ókeresztény bazilika mozaikpadlója.

Fekvése

[szerkesztés]

Udenisht alközség azOhridi-tó nyugati partján, a középhegységiMokra-vidék keleti vonulatai közt helyezkedik el. Déli pontján magasodik a Shullëri-hegy (Maja e Shullërit, 1228 m), innen észak felé, aThana-hágó (937 m) irányába fokozatosan csökken a tengerszint feletti magasság.[3] Az Ohridi-tó partja tagolatlan, egyedül aLin falunak otthont adó félsziget teszi a partvonalat változatossá. A Mokra hegylábai a tópartig érnek, Çervenaka kivételével itt található az alközség valamennyi települése, amelyeket aTiranátólElbasanon átKorçáig vezető SH3-as jelű főút és az azzal párhuzamos vasútvonal fűz fel. Az alközség északonMacedóniával határos, itt, a Thana-hágótól északra, az SH3-asról leágazó E852-es úton található a legnagyobb forgalmú albán–macedón határátkelőhely,Qafë-Thana.[4]

Története

[szerkesztés]
A 6. századilini bazilika mozaikpadlójának részlete

Az alközség északi részén fekvőLin területe avaskor korai szakaszától, azaz az i. e. 2–1. évezred fordulójától lakott volt, feltehetőleg azillírek közé tartozódasszaréták egyik települése állt a helyén.[5] AzIllíriarómai meghódítását követően felépült út, aVia Egnatia itt, aThana-hágónál (korabeli nevénClavdanon) vezetett át a Mokra-vidék hegyláncainLychnidus (a maiOhrid) irányába.[6] Bizánci nevénLükhnisz kora keresztény püspökei a 6. század első felében a mai Linnek otthont adó földnyelven építették fel nyári rezidenciájukat, és ugyanekkor épült fel alini bazilika is, amelynek romjai ma is láthatóak.[7] A püspöki palota és a bazilika egyaránt a 8. században vált a tűz martalékává, majd aBolgár Birodalom(wd) 12. századi hódításával a település is elnéptelenedett.[8]

A terület azelső világháborúban, 1916-tól azOsztrák–Magyar Monarchia megszállása alatt állt, de 1917 szeptemberében afrancia csapatok Udenisht vonaláig nyomultak előre és elfoglalták a települést.[9] Ásványkincseinek köszönhetően a 20. század második felében sorra nyíltak a bányák, Gur i Kuqnál vasnikkel-, Memelishtnél és Pojskánál krómbányát helyeztek üzembe. Az ötödik ötéves tervidőszakban, 1971–1975 között a Gur i Kuq-i bánya mellett dúsítóüzemet is létesítettek, ahonnan évente 500 ezer tonna érc került ki. 15 ezer ifjúmunkás bevonásával a hetedik ötéves tervidőszakra (1981–1985) elkészült a bányákkal és az ércdúsítóval összeköttetést biztosítóElbasanLibrazhd–Pogradec vasútvonal is.[10] Az 1991-es rendszerváltást követően az ipari termelés visszaesett, de 2000-től a koncessziót szerző olasz Darfo cég beruházott és korszerű termelőeszközökkel újranyitotta a pojskai krómbányát.[11]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Az alközség fő nevezetessége azOhridi-tó – vagy ahogy az albánok hívják, a Pogradeci-tó –, amely egy tektonikus árkos süllyedékben létrejött óriási, 358 km²-es karszttó. Legnagyobb mélysége megközelíti a 300 métert, a hatalmas víztömeg hőmérséklete így nyáron sem magasabb 20-21 °C-nál. Lintől Piskupaton és Udenishten át Memelishtig strandok, éttermek és szálláshelyek tarkítják a partot.[12]

A vidék kiemelkedő történeti és kulturális emléke a 6. századilini ókeresztény bazilika romja, és főként anarthexben, illetve annak oldalkápolnáiban szinte teljes épségben fennmaradtmozaikpadló.[13] További építészeti műemlék a Lintől északra, a vasút melletti, Peshkim nevű telepnél található bizánci templomrom (é. sz. 41° 04′ 34″,k. h. 20° 37′ 36″41.076111111111,20.62666666666741.076111°N 20.626667°E).[14]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o.arch
  2. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Korçë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o. 
  3. Pasha 2006 :82.
  4. Gloyer 2012 :136.
  5. Gilkes 2013 :216.; Korkuti 2013 :78.
  6. Elsie 2010 :471.; Ceka 2013 :258–260.
  7. Ceka 2013 :260., 445., 495.; Gilkes 2013 :216.
  8. Korkuti 2013 :79–80.
  9. Pearson 2004 :109.
  10. Nagel 1989 :72.; Dienes 2005 :102–103.; Jacques 2009 :513., 588.; Elsie 2010 :303–304., 358.
  11. Elsie 2010 :303.
  12. Pasha 2006 :82.; Gloyer 2012 :137.
  13. Korkuti 2013 :78.
  14. Lista e monumenteve të kulturës – Qarku Korçë 2017. Instituti i Monumenteve të Kulturës (2017) (Hozzáférés: 2018. június 13.)arch

Források

[szerkesztés]
  • Ceka 2013: Neritan Ceka:The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013.ISBN 9789928407467 
  • Dienes 2005: Dienes Tibor:Albánia: Útikönyv. Budapest: Hibernia. [2005]. = Varázslatos Tájak,ISBN 9638646713 
  • Elsie 2010: Robert Elsie:Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75.ISBN 9780810861886 
  • Gilkes 2013: Oliver Gilkes:Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013.ISBN 9781780760698 
  • Gloyer 2012: Gillian Gloyer:Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012.ISBN 9781841623870 
  • Jacques 2009: Edwin E Jacques:The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009.ISBN 9780786442386 
  • Korkuti 2013: Muzafer Korkuti:Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013.ISBN 9789995610517 
  • Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák,ISBN 9637272194 
  • Pasha 2006: Myslim Pasha:Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006.arch Hozzáférés: 2018. június 23. 
  • Pearson 2004: Owen Pearson:Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1.ISBN 1845110137 
Megyeszékhely:KORÇA
Devoll község
Kolonja község
Korça község
Maliq község
Pogradec község
Pustec község
községközpont / VÁROS
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Udenisht&oldid=26258510
Kategória:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp