Tuxtla Gutiérrez nagyvárosMexikó délkeleti részén,Chiapas állam fővárosa. 2010-ben lakossága kb. 537 000 fő volt, de a 3községből állóagglomeráció népessége a 684 000 főt is meghaladta.[2]
Tuxtla Gutiérrez a Mexikó déli részén fekvő Chiapas állam középpontjától kissé északnyugatra fekszik egy tengerszint felett kb. 500 méterrel fekvő völgyben. A környező hegyek magassága az 1300 m-t is meghaladja. A város közvetlen közelében húzódik aGrijalva folyó, mely keresztülfolyik aSumidero-kanyonon is, a környék legnevezetesebb turistalátványosságán.[3] A városra nem jellemzőek a magas épületek, mindössze egy felhőkarcolója van, mely meghaladja a 100 m-es magasságot, aTorre Chiapas nevű irodaépület.
A város éghajlata igen forró, a nyár csapadékos, a tél pedig rendkívül száraz. Minden hónapban mértek már 37 °C feletti hőmérsékletet, de februártól júniusig 40 °C felettit is. Az átlagos havi hőmérsékletek 23–29 °C között változnak, a leghűvösebb hónap a január, a legmelegebb a május. Fagy még sohasem volt a városban, sőt, amióta mérik, még +7 °C-nál hidegebbet sem mértek soha. Az éves átlagos csapadékmennyiség 922 mm, melynek több mint 80%-a a júniustól szeptemberig tartó időszakban hull, decembertől februárig viszont mindössze 6–7 mm a három hónap összes csapadékának átlaga.
A városon nyugat–keleti irányban áthalad a190-es főút, melyOaxaca államot ésGuatemalát köti össze, valamint két kiágazása is indul Tuxtla Gutiérrezből: északra (Chicoasén irányába) és délkelere. Szintén szövetségi főút vezet a szomszédosTabasco állam fővárosába,Villahermosába is: a195-ös.[5] A települést vasútvonal nem érinti.[6]
Ahogy egész Mexikóban, Tuxtla Gutiérrez szűken vett városában is és az agglomerációban is folyamatosan növekszik a népesség. Ezeket a változásokat szemlélteti az alábbi táblázat:[2]
A területen először aszoke indiánok telepedtek meg, akikCoyatoc néven alapítottak itt települést (jelentése:nyulak helye). 1486 és 1505 között azaztékok elpusztítottákCoyatocot és új településüknek aTochtlán nevet adták (ez ugyanazt jelenti, mint aCoyatoc), a spanyolok később ebből a névből alakították ki a maiTuxtla szót. Az ide érkeződomonkos-rendi szerzetesek 1560-ban alapították meg hivatalosan aSan Marcos Evangelista Tuchtla nevű kis falut, melyet a mai város közvetlen ősének tekinthetünk. Egy 1611-es adat szerint már 900 lakosa volt, 1762-ben pedig 2403.
1768-ban jött létre azAlcaldía mayor státuszú helyi önkormányzat, ennek első vezetőjeJuan de Oliver volt. 1776-ban már 3698 lakója volt, ám ez a szám két év alatt visszaesett 2841-re. 1786-ban aSoconusco kormányzata, valamint Tuxtla ésCiudad Real de Chiapa vezetőségének egyesítésével létrejött az úgynevezettCiudad Real de Chiapa-i Felügyelőség(Intendencia), melyen belül Tuxtla irányítása alá 33 település tartozott. 1813-ban a település márVilla rangra emelkedett, lakossága ekkor 5000 fő körüli volt.
Mexikó függetlenségének 1821-es kikiáltása után a város szülötte,Joaquín Miguel Gutiérrez társaival együtt megalkotta aPlan de Chiapa Libre című tervet, melynek értelmében a mai Chiapas állam önállóvá vált, 1824-ben azonban tagállamként csatlakozott Mexikóhoz annak ellenére, hogy egy helyi népszavazáson a város lakói aGuatemalához való csatlakozás mellett döntöttek. (A népszavazás eredményével ellentétes döntés miatt szeptember 16-án tüntetést is tartottak.)
1827-ben jelent meg az állam első folyóirata, aCampana Chiapaneca, Gutiérrez szerkesztésében, aki a következő évben az állam második kormányzójává is vált. 1829-ben TuxtlátCiudad rangra emelték. 1837-ben ugyan az önálló állam megszűnt, de Tuxtla központi szerepét megőrizte: innentől fogva aDistrito del Oeste körzet székhelye volt. Az 1838-ban elhunyt Joaquín Gutiérrez tiszteletére 1848-ban a város felvette a Tuxtla Gutiérrez nevet, 3 év múlva pedig egy emlékművet is létesítettek az ő emlékére.
A város térképe 1892-ből
1891-ben a rendőrfőnökség épületében kezdte meg működését a város első órája, 1902-ben pedig leányiskola alakult megFranciaországból érkező apácák vezetésével. 1910-ben nyílt meg az állami könyvtár.
A forradalom idején 1911-ben alakult meg azHijos de Tuxtla nevű ezred, majd a következő évben a város védelme során a támadók meggyilkoltákJulio Miramontes kapitányt. 1914-benJesús Agustín Castro győzedelmes bevonulásával vette kezdetét acarranzista felkelés a városban. 1915-ben alakult át a közigazgatás úgy, hogy létrejöttek a maiközségek, köztükTuxtla is, melynek első elnökeNoé Vázquez Rincón lett. 1915-ben a forradalmat ellenzőmapachisták felgyújtották még a kormányzati palotát is, és csak három év múlva sikerült őket kiverni a városból, amikor isSalvador Alvarado mintegy 2500 katonája élén bevonult Tuxtla Gutiérrezbe.
A forradalom után békés fejlődésnek indult a város: 1924-ben már egy repülőgép is leszállt itt, igaz, csak véletlenül. 1926-ban avatták fel a város első közparkját, melyetOktóber 12. parknak neveztek el. 1927-ben azután ismét erőszakos jelenetek játszódtak le a településen: azÁlvaro Obregón újraválasztását ellenzőLuis Vidal képviselőt ésRicardo Alfonso Paniagua kormányzót agyonlőtték. 1934-ben pedig vallásellenes zavargások törtek ki a városban, melynek során templomokat zártak be és szenteket ábrázoló műtárgyakat égettek el. Néhány évtized alatt azonban a keresztényellenes hangulat jócskán megváltozott: 1965-ben még püspökség is létrejött Tuxtla Gutiérrez központtal (1990-ben mégII. János Pál pápa is ellátogatott ide).
A következő időszakban a kultúra is fejlődött: 1982-ben avatták fel azEmilio O. Rabasáról elnevezett városi színházat, 2000-ben pedig aJaime Sabines állami kulturális központot.[8]
Tuxtla Gutiérrezt sok turista keresi fel, de elsősorban nem maga a város, hanem a közeliSumidero-kanyon vonzza őket.[9]
A városban is találhatóak látnivalók, közülük elsősorban aMiguel Álvarez del Toro állatkert emelkedik ki, aholendemikus fajokat gyűjtöttek össze, és mely az egyik legjelentősebb állatkert egészLatin-Amerikában. AMuseo Regional de Antropología 1982-re felépült épülete Chiapas prehispán kultúrái mellett bemutatja a vidék teljes történelmét, egészen napjainkig. ACasa de las Artesaníasban, vagyis aKézművességek Házában kiállítások (köztük egy néprajzi múzeum) tekinthetők meg, és persze vásárolni is lehet a helyi kézművesek jellegzetes termékeiből.
Fontos műemléke a városnak aSzent Márk-székesegyház, mely eredetileg a 16. században épült, de később jelentősen átalakították. Nevezetes még aParque Jardín de la Marimba nevű park, ahol időnként a környék jellegzetes hangszerén, amarimbán játszó művészek előadásait hallgathatják meg az ide látogatók.[8]
A város egyik jelképe a településtől délre emelkedő hegyen,Copoya határában található óriási műalkotás, a keresztre feszített Jézust ábrázolóChiapasi Krisztus.
A város legkedveltebb sportja a labdarúgás. 2002-ben itt alapították meg aJaguares de Chiapas csapatát, mely azonnal azelső osztályban kezdte meg szereplését. 2013-ban aJaguares hivatalosan megszűnt, de azonnal megalakult helyette aChiapas FC, azonos színekkel és jelvénnyel, továbbra is az első osztályú bajnokságban játszva.[10][11] Stadionjuk a közel 30 000 férőhelyesEstadio Víctor Manuel Reyna.[12]
Tuxtla Gutiérreztől néhány km-re nyugatra építették fel azAutódromo Chiapas nevűNASCAR-pályát, azonban az évek múltával a pálya balesetveszélyessé vált, így 2011 óta nem rendeznek benne versenyeket.[13][14]
