Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Tuvalu

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. november 17.

Pontosságellenőrzött

Tuvalu
Tuvalu
Tuvalu zászlaja
Tuvalu zászlaja
Tuvalu címere
Tuvalu címere
Nemzeti himnusz: Tuvalu mo te Atua

FővárosaFunafuti
d. sz. 7° 28′ 30″,k. h. 178° 00′ 20″-7.475,178.0055567.475000°S 178.005556°EKoordináták:d. sz. 7° 28′ 30″,k. h. 178° 00′ 20″-7.475,178.0055567.475000°S 178.005556°E
Államformaalkotmányos monarchia
Vezetők
KirályIII. Károly tuvalui király
FőkormányzóTofiga Vaevalu Falani(wd)
MiniszterelnökFeleti Teo(wd)
Hivatalos nyelvTuvalui,angol
függetlenségEgyesült Királyságtól
kikiáltása1978.október 1.

Tagság
Népesség
Népesség10 643(2022. december 12., népszámlálás)
Becsült9500[1] fő (2025)
Népsűrűségkb. 316 fő/km²
HDI (2023)0,689[2] (129.) – 
Földrajzi adatok
Terület26 km²
Rangsorban190
Időzónatuvalui (UTC+12)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
PénznemAusztrál dollár (AUD)
Nemzetközi gépkocsijelTV
Hívószám688
Segélyhívó telefonszám911
Internet TLD.tv
Villamos hálózat220 volt
Elektromos csatlakozóAS/NZS 3112
Közlekedés irányabal
AWikimédia Commons tartalmazTuvalu témájú médiaállományokat.

Kiribati és Tuvalu tárlója azOtago Museumban

Tuvalu egy óceániai állam,szigetország, aPolinéziához tartozóEllice-szigetek területén,Hawaii ésAusztrália között, aCsendes-óceánban fekszik. Legközelebbi szomszédaiKiribati,Szamoa és aFidzsi-szigetek. Négy szigetből, és ötvalódi korallzátonyból áll. Teljes szárazföldi területe 26 km².Vatikán ésNauru után a legkisebb népességgel rendelkezőország aFöldön. AzENSZ második legkisebb népességű tagállama. Fizikai méretét illetőenVatikán (0,44 km²),Monaco (1,95 km²) ésNauru (21 km²) után a negyedik legkisebb ország.

Tuvalu első lakosai polinézek voltak. A sziget a 19. század végén kerültEgyesült Királyság érdekszférájába. Az Ellice-szigeteket az ország 1892 és 1918 között aGilbert- és Ellice-szigetek protektorátus részeként kezelte. 1916 és 1974 között gyarmatterület volt. 1974-ben az Ellice-szigeteken szavazást írtak ki, hogy elszakadjanak-e Nagy-Britanniától, s Tuvalu néven új államot hozzanak-e létre. Ennek eredményeként váltak el a Gilbert-szigetektől, mely a függetlenség elnyerése utánKiribati területe lett. Tuvalu aNemzetközösségen belül 1978-ban lett teljesen független ország.

Földrajz

[szerkesztés]
Bővebben:Tuvalu földrajza

Domborzat

[szerkesztés]

Tuvalu négyszigetből és öt valódiatollból áll. Kicsi, elszórt atolljain rossz atalaj. Ha csak a szárazföldet számoljuk, akkor a világ legkisebb országai közé tartozik. A szigetcsoportot alkotókorallzátonyok alig emelkednek ki a tengerből. A legmagasabb pont is csak mintegy 5 m magas. Emiatt az államot létében fenyegeti a tengerszint esetleges megemelkedése.

Történelem

[szerkesztés]
Bővebben:Tuvalu történelme

A tuvalui polinéz nép, amely megközelítően 2000 éve telepedett le. A kapcsolattartás forradalmasodása előtt gyakori volt a kenuközlekedés a szigetek között. Nyolc vagy kilenc szigeten laktak ebben az időben. Tuvalu neve a saját nyelvén azt jelenti: nyolcan összetartanak.

Álvaro de Mendaña de Neira spanyol tengerész már1586-ban megláttaNuit, de nem szállt partra. Ezt követően a 17. századig nem járt arra európai, amikor is felfedezők elérték a szigeteket. Az1800-as években bálnavadászok érkeztek a Csendes-óceánra, de Tuvalut csak rendszertelenül keresték fel, mivel hajóikkal nehéz volt megközelíteni a korallzátonyokat, és nem volt nekik megfelelő infrastruktúra a szigeten.Perui rabszolga-kereskedők 1862 és 1864 között többször átszelték az óceánt, és Funafuti, valamint Nukulaelae szigetéről elvitt több mint 400 ember közül senki sem tért vissza. 1865-ben aLondon Missionary Society protestáns missziós társaság megkezdte tuvaluiakkeresztény hitre térítését, ami az1920-as évekig tartott. A 19. század végén kereskedők költöztek a szigetekre, hasznot remélve a helyi termékekkel való kereskedelemtől.

1892-ben a szigetekEllice-szigetek néven brit uralom alá kerültek. 1916-ban összevontak két területetGilbert- és Ellice-szigetek néven. Amásodik világháború idején Tuvalut választották irányítási bázisnak aJapán Birodalom elleni támadásokhoz.1945 decemberéig több száz hajót állomásoztattak itt. 1974-ben etnikai viták miatt megtartott népszavazásból kiderült, hogy a többségében polinézek lakta területeken a többség a Gilbert-szigetek (Kiribati) mikronéz lakosságától külön akart válni.1978-ban Tuvalu néven vált függetlenné. A függetlenség napjátoktóber 1-jén tartják.1979-ben az ország barátsági szerződést írt alá azUSA kormányával, melyben utóbbi elismerte Tuvalu területi fennhatóságát négy kis sziget felett.

2001-ben az ország vezetője menedékjogot kértÚj-Zélandtól népe számára, ugyanis a tengerszint emelkedése miatt néhány évtized múlva elnyeli a tenger az országot.[3]

Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés]

Alkotmány, államforma

[szerkesztés]

Tuvalu parlamentáris monarchia, élénIII. Károly brit királlyal.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés]
Bővebben:Tuvalu parlamentje

Főkormányzói

[szerkesztés]
Bővebben:Tuvalu főkormányzói

Politikai pártok

[szerkesztés]

Tuvalun nincsenek pártok.

Közigazgatási beosztás

[szerkesztés]

Védelmi rendszer

[szerkesztés]
Bővebben:Tuvalu hadserege

Népesség

[szerkesztés]

Általános adatok

[szerkesztés]

Legnépesebb települések

[szerkesztés]
Bővebben:Tuvalu települései

Etnikai megoszlás

[szerkesztés]

polinéz 96%, mikronéz 4%[4]

Nyelvi megoszlás

[szerkesztés]

tuvalui (hivatalos),angol (hivatalos),szamoai,kiribati (Nui szigete)[4]

Vallási megoszlás

[szerkesztés]

protestáns keresztény 98,4%(Church of Tuvalu (konregacionalista) 97%, adventista 1,4%),baha'i 1%, más 0,6%[4]

Szociális rendszer

[szerkesztés]

Gazdasága

[szerkesztés]
Bővebben:Tuvalu gazdasága

A munkaerő túlnyomó része önellátó kis gazdaságokban tevékenykedik. Legfontosabb terméke a kókuszdió, az állatállományát sertés és baromfi adja. Egyedüli exportcikke a kókuszdióból nyert kopra.

Aglobális felmelegedés miatt a tenger elárasztása fenyegeti a szigeteket

A lakosság főleg halászattal foglalkozik. Ezenkívültaróval,banánnal,mangóval,kókuszdióval kereskednek.[5]Az ipart 2 komoly kopraszárító és -feldolgozó telep alkotja, amelyek 180 főt foglalkoztatnak. Az egyik kókuszolajat is elő tud állítani. Ez az állam kezében van. A csónakmotorok nagy része (90%) ezzel működik és a buszok és teherautók 60% szintén. Ezen kívül az északi szigeteken jelentős acsavarpálma(pandamus) termesztése, amelyből készítenek szőnyeget, építőanyagot, tetőt, hálót, szandált és uniszex hagyományos szoknyát (az északi 4 sziget lakosságának nagy része a 21. században is ezt hordja). Az erdőben kiásott ti-gyökér párlatával kevert New Zéland-i import sör re-export óceániai szigeten igen jelentős és jövedelmező. A világ egyik legjobbja és nagyon erős (17%), abelga sör minőségéhez hasonlítható.Vaitupun hagyományos a méhészet és komoly óceániai export cikke a kókuszdió, főleg Tongára és Fidzsi-re. Ez teszi az ország leggazdagabb szigetévé, valamint a kókusztermelés 45%-át adja. A fővárosban, Funafutin helyi alapanyagú, kitűnő színes szövetet, fémhulladékból szeget, motor és -kisgépalkatrészt, színes ablak és egyéb üvegneműt, csodás korallékszereket, (a tuvaluiak pre-cook kereskedelmi hálózatának egyik fő cikkét) pléh hajótestet és rövidtávú rádiót gyártanak családi vállalkozások. Ezek kb. 600 főt foglalkoztatnak a kókuszfeldolgozókkal együtt és óceániai szinten jólétet teremtenek. Az egyetlen gazdaságilag majdnem inaktív sziget a 40 fősNuilakita (csak önellátás). Az országban jelentős gazdasági beruházások kezdődtek meg 2016-ban (pl. mesterséges partszakaszokat hoztak létre, árvíz védelem céljából).

A sziget jelentős bevételre tesz szert internetes tartománykódja, a ".tv", mint domain név értékesítésével.

Közlekedés

[szerkesztés]

2002-ben Tuvalun 10 km volt az aszfaltozott útszakasz, ezenkívül több makadám, ill. földút is van az országban.

Az országban egy nemzetközi reptér van, a Funafuti atollon, Vaiaku településen. A repülők aFidzsi-szigetekről érkeznek heti háromszor.

Telekommunikáció

[szerkesztés]
Hívójel prefixT2
ITU zóna65
CQ zóna31
Lásd még:Tuvalu hívójelkörzetei

Kultúra

[szerkesztés]
Tuvalui táncos egy fesztiválon

Oktatási rendszer

[szerkesztés]

Írástudás: 95%Nincs iskolakötelezettség.Felsőoktatás: Vaiakuban működik aFidzsi Egyetem kihelyezett fakultással, 100 diákkal.

Kulturális intézmények

[szerkesztés]

Tudomány

[szerkesztés]

Tuvalu területén oceanográfiai-, éghajlati és mikróökológiái valamint ornitológiai kutatásokat végeznek.

Művészetek

[szerkesztés]

Hagyományok, néprajz

[szerkesztés]

Minden szigeten angolul beszélnek, Nui kivételével az összes szigeten atuvalui nyelv is használatos. Nui szigetén az angol mellettkiribatiul beszélnek.

Gasztronómia

[szerkesztés]

Különböző rendezvényeken szokás, sült csirkét-, sült egész disznót-, illetve sült halat tálalni gyümölcsökkel pálmaleveleken.

Turizmus

[szerkesztés]

Tuvalu mivel félreeső hely, turizmusából származó bevétele csekély. Az ország egyetlen hotelje aVaiaku Lagi Hotel, ez a fővárosban működik. Emellett számos panzió fogad be külföldi vendégeket.[6]

Sport

[szerkesztés]

Tuvalu rendelkezett a pekingi olimpián a legkisebb küldöttséggel: 2 könnyűatléta és 1 súlyemelő képviselte az országot a világeseményen.

A sport a világ minden táján kiemelt szerepet kap, hiszen a sportolók a nagy világversenyeken a hazájuk, nemzetük színeit is képviselik. Talán hihetetlen, de egy ilyen kis náció, mint a tuvalui is képes volt kiállítani olimpikont. Nem is egyet, és az első női sportoló, aki kvalifikálni tudta magát egy olimpiára,Asenate Manoa volt.

Média

[szerkesztés]

Zene

[szerkesztés]
Bővebben:Tuvalu zenéje

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://www.worldometers.info/world-population/tuvalu-population/
  2. https://hdr.undp.org/data-center/country-insights#/ranks
  3. Csak egy méter és eltűnik egy ország
  4. abchttps://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/tv.html
  5. Óceánia kereskedelme
  6. Tourinform

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Tuvalu
AWikimédia Commons tartalmazTuvalu témájú médiaállományokat.
Önálló államok
Teljesen
Részben
Függő területek
Ausztrália
USA
Új-Zéland
Franciaország
Egyesült Királyság
1 Gyakran soroljákDélkelet-Ázsiához
Nemzetközösségi
királyság
Nemzetközösségi
köztársaság
Önálló
nemzetközösségi
monarchiák
Földrajzi alapon
Abszolút
Alkotmányos
Parlamentáris
Országon belüli monarchiák
Egyéb
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tuvalu&oldid=28540959
Kategóriák:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp