Turisták avelencei Szent Márk térenNemzeti parkot látogató turista azUSA-banEgykori utazásszervezés- angol út Párizsba - plakátja
Aturizmus fogalmán egyrészt azember állandó életvitelén és munkarendjén (lakásán és munkahelyén) kívüli valamennyi helyváltoztatását és tevékenységét értjük, bármi legyen azok konkrét indítéka, időtartama és célterülete. A turizmus másrészt az ezzel kapcsolatos igények kielégítésére létrehozott anyagi-technikai és szervezeti feltételek, valamint szolgáltatások együttese. Két alapvető formája ahivatásturizmus és aszabadidő-turizmus.[1]
A hivatásturizmus a foglalkozással kapcsolatos helyváltoztatások során végzett szakmai és szabadidő-tevékenységek együttese.
A szabadidő-turizmus az állandó lakáson kívüli szabad időben végzett és szabadon választott tevékenységek összessége, amelyeket az ember változatosságigénye motivál.
A turizmus egyrészt a turisták tevékenysége, másrészt és tágabb értelemben az idegenforgalom névvel is jelöltgazdasági ágazat, amely a turistatevékenységek köré szerveződőszolgáltatásokon ésintézményeken alapul. A nem hétköznapi életvitelhez tartozó helyváltoztatások és utazások körében nem érintjük anépvándorlásokat,háborúkat, bár azok is nagymértékű helyváltoztatással járnak. A turizmus fő szereplője nem a hódító vagy véglegesen menekülő, hanem a külvilágot békésen megismerni vágyó és az állandó környezetébe visszatérő ember.
A turizmus története az emberiség fejlődésének fő szakaszaihoz kapcsolódik. A turizmus történetének ismerete hozzásegít a modern turizmus megértéséhez illetve a jövőbeni tendenciák érzékeléséhez is.
Az emberi tevékenységek és bonyolult kapcsolatok bonyolult rendszerének részét képezi a turizmus is. Ezek a tevékenységek kölcsönösen függenek egymástól és befolyásolják egymást. (tudomány →technika →politika →gazdaság →kultúra → turizmus).
A turizmust rendszerként felfogva kell meghatározni:
fő elemeit (összetevőit, alkotórészeit, alrendszereit);
ezek funkcióit és kölcsönhatásait, valamint;
az egész működési mechanizmusát.
Atermészet valamennyi társadalmi és gazdasági jelenség kerete, illetve meghatározója. Atelepülések és a fő gazdasági tevékenységek alapvetően a természeti adottságok függvényében alakultak ki a különböző térségekben. A hagyományosipari vagymezőgazdasági szerkezetet aszolgáltatási szektor fejlődése jelentősen módosítja. Ezen belül a turizmus napjainkra az egyik legfontosabbterületfejlesztési tényezővé vált. Különösen a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, az ipari fejlődésre sem kellően alkalmas területek hasznosítására nyújt jó lehetőségeket a turizmus fejlesztése, főleg ahol szép a természeti környezet. Ezt atengerpartokon vagy ahegyekben kifejlesztett üdülőközpontok világszerte jól bizonyítják.
A társadalmi-gazdasági tényezők meghatározói és formálói a turizmus fejlődésének. A diszkrecionális jövedelmek[2] és a fizetett szabadság elterjedése volt a feltétele a tömegszerűség kibontakozásának akereslet oldalán. Akínálat kialakulása részben a tudomány és technika (elsősorban aközlekedéstechnika), részben az általános gazdasági fejlődés függvénye, illetve a kereslet növekedését követte. Apolitikai tényezők elsősorban a nemzetközi utazások lehetőségét befolyásolják (elzárkózás, illetve nyitottság). A kulturális szint az utazásimotivációkra hat. A kultúra a turizmusban az egyik legfontosabb vonzerő (műemlékek,múzeumok,fesztiválok, világesemények, pl. azolimpiai játékok).
A turizmusszektor egy sor, egymással kapcsolatban álló szervezetből áll, amelyek közös célért tevékenykednek. Ez pedig a lakóhelyüktől távollévő emberek fogyasztói igényeinek kielégítése.Ez valóban egy körülhatárolható rendszer az alábbi jellemzőkkel.
Dinamikus: az állandóan változópiacon tevékenységünk hatásainak folyamatos figyelemmel követése, és az azok alapján szükséges korrekció azonnali elvégzése révén a lehetséges célok elérését biztosítani.
Interdependens:[3] aszállodák,éttermek, a közlekedési eszközök, azattrakciók, azutazásszervezők, azutazási irodák, az üzletek, a szórakozóhelyek, az állami és a helyi turisztikai szervek mind függenek egymástól, a turista igényeinek kielégítésében mindnek megvan a szerepe. Ha csak egyetlen igény kielégítetlen marad, az egész utazás rossz élménnyé torzul, a turista nem tér vissza többé, az ismerőseinek rossz hely hírét költi.
A turizmus két alrendszerre, a keresletre és a kínálatra oszlik. Ezek egyúttal a turizmus piacának is fő összetevői. A kereslet és a kínálat összetevői az ábrán láthatók.
A turizmus sokrétűsége, bonyolultsága miatt a turizmus fajait igen nehéz csoportosítani. Különféle szempontok alapján születtek már elhatárolások, de mivel a turizmus egyes ágazatai több csoportosításba is beleférnek, egyértelmű elhatárolásuk még várat magára. Ahágai kongresszus felosztását követően alapvetően két nagy csoportba lehet az egyéni és a társas turizmust felosztani. Ezek a hivatásturizmus vagy szakmai turizmus és a szabadidős turizmus.
A felosztások lehetnek még: cél és motiváció szerint, földrajzi kiterjedés szerint (belföldi, külföldi), időtartam szerint (hosszú turizmus, azaz, minimum négyvendégéjszaka eltöltése idegen helyen, rövid turizmus, tranzit jellegű, átutazó vagy közeli helyre tartó, illetve hétvégi látogatások), évszak, életkor, létszám szerint (társas turizmus: csoportos utazással szervezett, például klubok, intézmények együttes utazása, tömegturizmus, egyénileg szervezett utazás, egyedülállók utazása), gazdasági mérlegre hatása szerint vagy az utazás iránya szerint (aktív turizmus – az adott országba való beutaztatás, passzív turizmus – az adott országból való kiutaztatás), szociális környezet szerint (támogatott vagy szociálturizmus) és a környezettel való kapcsolat szerint (ökoturizmus ésfalusi turizmus).
A szabadidős turizmusból átvett kategóriák, melyek általában a szakmai rendezvények mellékeseményeit jelentik (városnézés, körturizmus,wellnesz,természetjárás),
A szabadidő-turizmus az állandó lakáson kívüli szabad időben végzett és szabadon választott tevékenységek összessége, amelyeket az ember változatosság-igénye motivál.
Természetjárás: egy meghatározott útvonal bejárására vagy megadott cél elérésére irányuló, többnyire természeti környezetben folytatott,sportolással egybekötött kirándulás, az úgynevezetttúra (gyalogtúra,teljesítménytúra,kerékpártúra, vízitúra,hegymászó túra,barlangtúra,lovastúra,sítúra stb.). Ez gyakran védekezés acivilizációsstressz ellen: a szabadidő olyan eltöltését jelenti, amikor a városi ember elhagyja a mesterségesen kialakított környezetét, és megpróbál természetesebb környezetbe eljutni.
Üdülőturizmus: endogén[4] tényezőkből indul neki a turista a vakációnak. Az üdülőturizmus során egy helyen vagy egy régióban tartózkodik a vendég (az ideépített fogadóképesség egy- vagy kétszezonos, pl. atermálturizmus).
kalandturizmus: a turizmus extrémebb fajtái közé tartozik, célja a különlegesen veszélyes élmények (túlélő-túra pl.dzsungel), a társadalomból való kiszakadás (kis tengerisziget);
A turizmus, mint rendszer azon kölcsönhatásban álló összetevők együttese, amelyek együttműködése az ember változatossága által motivált helyváltoztatását és állandókörnyezetén kívüli tevékenységeit hivatott elősegíteni.
A turizmus – mint dinamikus nyitott rendszer – a környezetével aktív kölcsönhatásban áll. Az elmúlt fél évszázadban a legfontosabb külső hatótényezők a tudományos, technikai, gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális változások voltak, amelyek hatására a turizmus tömegjelenséggé vált. A turizmus is hatott a környezetére, jelentős szerepet játszva:
avilággazdaság legdinamikusabb elemeként a harmadik szektor (aszolgáltatások) előretörésében, új munkaalkalmak és jövedelmek teremtésében;
az emberek életvitelének alakításában, a modern világhoz való alkalmazkodás megkönnyítésében, aszabadidőben való regenerálódásban és aszemélyiségfejlesztésben;
politikai, társadalmi és kulturális téren; a turizmus e területekkel kölcsönös függésben áll és beépül, ezáltal szerepet játszik atársadalmi változások szükségességének tudatosításában és ezek gyakorlati megvalósításában;
a természeti és a kulturáliskörnyezet alakításában, ahol a turizmus hatása bizonyos esetekben kedvezőtlennek bizonyult, például az élőhely-zavarással, kibocsátással, vagy a vadállatok befogásával, vásárlásával[1].
aközlekedésben, ahol a közlekedés különböző ágaiban időszakos csúcsokat, és a légi és autóközlekedésben tömegjellegűvé vált (repülőterek és autósztrádák túltelítettsége).
A jövő – a külső hatótényezők függvényében – várhatóan a turizmus dimenzióinak és formáinak további kiterjedését hozza magával. A turisztikai szakma feladata, hogy erre a szakszerűségre nevelő szakmai képzéssel készüljön fel, mert ilyen módon lehet a pozitív hatásokat erősítve és a negatív hatásokat gyengítve a társadalomba integrálódni.
A tágabb értelemben vett turizmus vagy idegenforgalom komplex fogalom, amely egyrészt az idegenek rendszeres, tömeges méretű utazásainak összessége egy országba, területre vagytelepülésre akár turistaként, akár szakmai látogatás, rövid munkavégzés, üzletkötés,kereskedelem céljából, másrészt az utazók kiszolgálására irányuló turisztikai szolgáltatásokat és intézmények összességét is magában foglalja. A turizmus igényeinek kiszolgálásával foglalkozó gazdasági ágazatot idegenforgalmi szektornak és turisztikai iparnak is nevezik. Az idegenforgalom avilággazdaság első legnagyobb három ágazata között szerepel azenergiaipar és azautóipar mellett, és az ezredfordulóra a világ első számú iparágának jósolták már az1990-es évek elején.1992-ben például 476 millió fő vett részt a nemzetközi idegenforgalomban, ők együttesen 279 milliárdamerikai dollár összeget költöttek el. A belföldi (országokon belüli) idegenforgalmat is hozzátéve ugyanebben az esztendőben 3 300 milliárd USD összegre rúgott az utazók által idegenforgalomra kiadott összegek nagysága. Becslések szerint2005–2010 között az idegenforgalom nagyságrendje akár megtízszereződhet.
A turizmus gyorsítja az egyesállamok gazdasági növekedését, növeli az állami bevételeket és hat a tőkebefektetésekre is. Emellett fontos munkahelyteremtő ágazat. Javítja az egyes államok fizetési mérlegét, avilágkereskedelemben 7%-ban részesedik. Az idegenforgalom folyton újabb igényeket gerjesztő (multiplikátor) hatású, a kereslet továbbgyűrűzését teszi lehetővé aközlekedésben, aszállodaiparban és avendéglátóiparban. Növekedése állandó, mindig emelkedő tendenciát mutat.
A turizmus hozzájárulása egyes országok GDP-jéhez 2008-ban, %-ban[5]
A turizmus két alrendszere a kereslet és a kínálat. Ezek egyben – a gazdasági célúelemzés középpontjában álló – piac összetevői is. A kereslet (a küldő terület a potenciális turistákkal) és a kínálat (a turista-fogadó terület a maga szolgáltatásaival) között a kapcsolatot amarketing, illetve a turisták áramlása (közlekedés) és tartózkodása teremti meg.
A turista számos külső és belső tényező hatására dönt az utazásról. A marketing az utazásra próbál befolyást gyakorolni (a turistákdöntésére, elhatározására igyekszik befolyást gyakorolni. illetve egy konkrét szolgáltatás vagy termék megvásárlására akarja rábírni a vásárlót. Aturisztikai termék a turistamotivációjának megfelelőturisztikai látnivalóra, idegenforgalmi szakszóvalattrakciójára (például:műemlékegyüttes, program, intézmény,természeti érték) épülő komplex szolgáltatási csomagokból áll, amelyek tartalmazzák a közlekedést, szállást, étkezést és más szolgáltatásokat. A motiváció és az attrakció összefüggése a turisztikai piac működésének az alapja. A turista–termék és a motiváció–attrakció összefüggéseinek megfelelően a piac szegmensekre osztható. Ennek ismerete a turizmus tervezésének, fejlesztésének és a marketingjének a kulcskérdése.
A turizmus alapvetően megváltozott azinternet használatával. A világháló szabad utat biztosít a szabad szerkesztésben, nézegetésben, programok összeállításában és a hely lefoglalásában. Ezt a változást a repülőtársaságok és a szállodaláncok hamar felfedezték. Ma már a vendégek nagy része olcsó „fapados”(budget flights) rendszerben közlekednek (ez többszörösére növelte például az angol turisták számát Magyarországon), olcsó hétvégi szállodai tarifákat alkalmaznak részükre a szállodák. Ma máridegenvezetőt is keresnek egyéni vállalkozói(private guide) rendszerben, akik saját gépjárművükkel is nyújthatnak szolgáltatást.
Aturisztikai rendszer egyik fontos összetevője azutazásszervező és utazásközvetítő szektor, amely a turista és a termék összekapcsolását biztosítja. Az utazásszervező szektor a nagy- és a kiskereskedelmi méretű utazásszervező cégekből, illetve utazási irodákból áll. A szolgáltatók közvetlenül is értékesíthetik a szolgáltatásaikat a piacon.
Az utazásszervező mellett egyéb fontos turisztikai munkakörök pl. azidegenvezető, azutaskísérő, asteward és stewardess, ahost és hostess.
A turizmust vagy idegenforgalmat, mint szakmát középiskolai, főiskolai és egyetemi szinten is oktatják: fontos része a programnak azidegennyelv-tanulás, ajogi,pénzügyi,számviteli ésadózási ismeretek elsajátítása is.
Azutazásszervezés munkájához szükséges alapvető kritériumok:
ismerni kell az idegenforgalmi célkitűzéseket és az ezekhez kapcsolódó szabályokat, az idegenforgalmat érintő jogszabályokat és hatósági előírásokat, a vállalat üzletpolitikai irányelveit, ügyviteli rendjét, a cég szerződéseit az egyes szolgáltatókkal;
figyelemmel kell kísérni azoknak a nemzetközi partnereknek és úti céloknak (relációk és desztinációk) a gazdasági és politikai viszonyait, földrajzát, kultúráját, amelyekkel a szervező foglalkozik, és naprakész információkkal kell rendelkezni.
Világjárók orvosi kalauza (Hogyan maradjunk egészségesek külföldön) Dr. Richard Dawood Ambrus Attila Maecenas Könyvkiadó Budapest 1996.
International travel and health 2007 International Health Regulations Secretariat Communicable Diseases World Health Organization 1211 Geneva 27, Switzerland fax: (+41) 22 791 4285 World Wide Web access:http://www.who.int/ith
