Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Trsat | |
 | |
| Trsat látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Fiume |
| Jogállás | városrész |
| Polgármester | Anđelka Jurašić Mikašinović (SDP) |
| Irányítószám | 51000 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2129 fő(2021)[1] |
| Népsűrűség | 1797 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 350 m |
| Terület | 1,30 km² |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 19′ 51″,k. h. 14° 27′ 38″45.3307644,14.46054545.330764°N 14.460545°EKoordináták:é. sz. 45° 19′ 51″,k. h. 14° 27′ 38″45.3307644,14.46054545.330764°N 14.460545°E | |
| Trsat weboldala | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazTrsat témájú médiaállományokat. | |
Trsat (régi magyar neveTerszat,olaszul: Tersatto,latinul:Tarsatica,németül:Tersat, Tersacz)Fiume városrésze, egykor önálló településHorvátországban,Tengermellék-Hegyvidék megyében.
Fiume központjától 2 km-re északkeletre, a várost átszelő Recsina folyótól délre emelkedő magaslaton fekszik. Északnyugati részén a Recsina kanyarulata felett áll Trsat vára, melynek szolgálófalujaként a település kialakult. A városrész alatt a Trsat-alagúton halad el az A7-es autópálya. A városrésztől északkeletre található az A6 és A7-es autópályák csomópontja. TrsatotBulevard,Centar-Sušak,Draga,Gornja Vežica,Orehovica ésVojak városrészek határolják.
Azi. e. 6. századtól az illír japodok törzse élt ezen a területen. A trsati hegy tetején már a római korban katonai erődítmény állt a közeli Tarsatica (a mai Fiume) település védelmére. A hagyomány szerint a vár lakótornya egykor római őrtorony volt. ANyugatrómai Birodalom bukását követően a keleti gótok és a bizánciak uralma következett. A horvátok ősei a7. században érkeztek ide. Tarsaticát ezt követően799-ben említik először amikor Erik friauli őrgróf serege a horvátokkal vívott háborúja során lerombolta. A frank hódítás után a Tarsatica név Tersat alakban a szomszédos 138 méter magas hegyre tevődött át. Ebből lett később a magyar"Terszat" és a horvát Trsat. A név egyébként kelta eredetű, a"Tarsa" jelentése folyómenti domb volt. A 11. és 12. század fordulóján Trsat Horvátországgal együtt a Magyar Királyság része lett.II. András magyar király1223-ban adományozta egész Vinodolt("totam terram Wynodol") érdemiért Frangepán II. Vidnek, melyet1251-ben fiaIV. Béla is megerősített. Trsat neve ezután"Tarsatica" néven az1288-ban keltvinodoli törvénykönyvben tűnik fel először mint a Frangepánok birtoka az egyik vinodoli ispánság központjaként. Az ókori Tarsatica helyén ebben az időben fejlődött ki tornyaival, utcáival, tereivel a mai Fiume. A Trsat név alatt pedig ezután mindig a trsati vártól az egykori laktanyáig (ma egyetemi campus), illetve északi irányban a Recsina folyó völgyéig terjedő területet értették.
Trsat várát aFrangepánok építették a13. században.1449-ig az egységes Frangepán birtok része volt, majd a birtokfelosztáskor Novival, Bribirrel, Kotorral és Bakarral együtt Frangepán Márton kapta meg és a család ún. trsati ágának székhelye lett.1490-benIII. Frigyes német-római császár foglalta el, de fiaMiksa visszaadta a Frangepánoknak.1508-ban rövid időre a velenceiek foglalták el, akik ekkor Fiumét is lerombolták. Frangepán Bernát hamarosan visszafoglalta és haláláig1529-ig meg is tartotta. Tőle Frangepán István örökölte meg.1544-benZrínyi Miklós és Frangepán István egyezséget kötöttek arra vonatkozóan, hogy ha bármelyikük örökös nélkül halna meg a birtokait a másik örökli. Miután1577-ben Frangepán István örökös nélkül halt meg birtokai a Zrínyieké lettek. A vár azonban mint stratégiai fontosságú erődítmény ténylegesen császári kézben volt a katonai határőrvidék részeként a zenggi kapitányoknak alárendelve. A török veszély elmúltával katonai fontosságát elveszítette és1826-ban gróf Laval Nugent vásárolta meg, aki 1827-től kezdődően Pavonuzzi olasz építész tervei szerint kényelmes várkastéllyá építtette át. Az átépítés során a vár minden középkori jellegzetességét elveszítette.1843-ban a várban megnyílt a Nugent múzeum az akkori Horvátország első múzeuma.[2]
A vár alatti település középkori hírnevétSzűz Márianázáreti házának legendája alapozta meg. Eszerint amikor1291-ben az utolsó szentföldi keresztény kézen levő várAkkó is elesett Szűz Mária názáreti házát az angyalok a település határába vitték. Mivel azonban a helyieket ez a kegy elbizakodottá tette, amiért az angyalok a házat1294-ben továbbvitték a mai itáliaiLoretóba. A szomorú trsatiaknak1362-benV. Orbán pápa egy állítólagSzent Lukács evangélista által festett Szűz Mária kegyképet adományozott. A ház egykori helyénI. Lajos magyar király adományából csakhamar felépült a Trsati Szűzanya tiszteletére szentelt kegytemplom oltárán a pápa által adományozott kegyképpel.[3]1431-ben a Frangepánok felépíttették a ferences kolostort és a templomot ettől kezdve a ferencesek gondozták.1460-ban kiadták a glagolita betűkkel írt terszati statutumot.1531-ben Kruzsics Péter klisszai várkapitány felépíttette a híres trsati lépcső alsó részét.1629.március 5-én leégett a kolostor épülete, helyette1631 és1691 között felépült az új kolostor.1640.április 26-án kiadták az egészen a 18. századig érvényben volt új statutumot.1648-ban Franjo Glavinić Udinében kiadta a Trsat történetéről szóló„Historia Tersattana” című művét.1725-ben Aichelburg kapitány felépíttette a trsati lépcső felső részét.1750.november 29-én nagy földrengés rázta meg a települést.1763-ban megalapították az első magániskolát.1815-ben megnyílt a település első, még német nyelvű alapiskolája.1824-ben felépült a kegytemplom harangtornya és mai homlokzata.1846-ban megkezdődött a horvát nyelvű oktatás.1874-ben Bakar járás megszűnésével létrejött a terszati járás, amelyhez Sušak és Vežica is hozzá tartozott, de1876-ban a járási székhelyet Sušakba helyezték át.1877-ben megalakult a nemzeti olvasókör.1898-ban felépült a horvát olvasókör háza.1904-ben emeletet húztak a ferences kolostorra és benne helyezték el a könyvtárat. A településnek1857-ben 521,1910-ben 260 lakosa volt. Azelső világháború után az Olasz Királyság szerezte meg ezt a területet, majd az olaszok háborúból kilépése után1943-ban német megszállás alá került.1945 után a területet Jugoszláviához csatolták.1948-ban Sušakkal együtt Fiume városrésze lett.1991-ben Jugoszlávia széthullása után a független Horvátország része lett. Trsat életében jelentős esemény voltII. János Pál pápa2003.június 8-i látogatása.2005.október 8-án megtartott ferences találkozón ezerötszáz ferences szerzetes gyűlt itt össze a korábbi jugoszláv köztársaságok területéről.2008.június 6-án Josip Bozanić zágrábi érsek felszentelte a II. János Pál pápa nevét viselő pasztorális központot.[2]
