ATranszszibériai vasútvonal nevűoroszországi vasúti fővonal a Föld leghosszabbvasútvonala. A személyforgalomba bevont teljes hossza 9288,2 km. Ebből 1777 km (19,1%) esik a vasútvonaleurópai, 7512 km (80,9%) pedig azázsiai szakaszára.[1]
A Transzszibériai vasútvonal széles nyomtávú (1520 mm),kétvágányú, teljes hosszánvillamosított (nagyobbrészt25 kV 50 Hz-cel, kisebbrészt 3 kV egyenárammal).[1]
A vasútvonal építését1891.május 31-én Vlagyivosztokban Nyikolaj Alekszandrovics trónörökös, a későbbiII. Miklós cár jelenlétében kezdték. A teljes vaspálya 1901. november 3-ra készült el, amikor a keleti és nyugati irányból haladó építők találkoztak.
Az első vasúti szerelvények Szentpétervár és a távol-keleti Vlagyivosztok között 1903 júliusában indultak, a Transzszibériai vasútvonalat hivatalosan1903.július 13-án adták át a forgalomnak. A vasútvonal megnyitásakor a szerelvényeket aBajkál-tavon mégvasúti komp segítségével juttatták át.
1904 telén, azorosz–japán háború kezdetén a sürgőssé vált szállítások miatt 42verszta (44,7 km) vasúti pályát építettek a befagyott tó jegére. A mozdonyokat és a vasúti kocsikat ezen a szakaszon lovakkal húzták át.[2]
1905.október 29-ére készült el a Bajkál-tavat elkerülő szakasz. Ettől a dátumtól kezdve a vasúti szerelvények akadály nélkül haladhatnak azAtlanti-óceántól aCsendes-óceánig.A közel 12 évig tartó építkezés (1891–1903) 1 455 413 000 arany rubeljába került azOrosz Birodalomnak.
A Transzszibériai vasútvonal kelet–nyugati irányban nagyjából 7000 km-es, míg észak–déli irányba 3500 km-es távolságot tesz meg, 8 időzónát keresztez. A vasútvonal mentén 87 város található, azaz nagyjából 110 km-enként egy-egy.
A Moszkvából indulóOroszország expressz menetrend szerint 147 óra 59 perc alatt teszi meg az utat. A visszaút időtartama 148 óra 27 perc.
A vasút déli vonalán 2010-ig közlekedett aHarkiv–Vlagyivosztok-gyorsvonat, melynek menetideje 173 óra 11 perc volt.
A legszélesebb közülük az Amur, amelynek szélessége meghaladja a 2 km-t. Olyan hatalmas folyókat, mint az Ob és a Jenyiszej, felső folyásukon keresztezi a vasútvonal, ahol szélességük 1 km körül van. A vasútvonal mentén a legszeszélyesebb és egyben legveszélyesebb folyó a Hor. Ennek a vízszintingadozása a 9 métert is meghaladja. Ez a folyó okozta a vasút történetének legnagyobb kárát is, amikor1897-ben a vasút nyugati részének jelentős részét elmosta.
↑abcMain information (angol nyelven). Trans-Siberian Web Encyclopedia, 2001. május 12. [2012. április 18-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 21.)
.jpg)
