Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Toszkána

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. augusztus 10.

Pontosságellenőrzött

Toszkána
(Toscana)
Toszkána címere
Toszkána címere
Toszkána zászlaja
Toszkána zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RangRégió
SzékhelyFirenze
MegyéiArezzo (AR)
Firenze (FI)
Grosseto (GR)
Livorno (LI)
Lucca (LU)
Massa (MS)
Pisa (PI)
Pistoia (PT)
Prato (PO)
Siena (SI
KormányzóEugenio Giani(2020. október 8. – )
Népesség
Teljes népesség3 729 641 fő(2019)[1]
Népsűrűség163 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22 987,04km²
IdőzónaUTC+1
Toszkána régió elhelyezkedése
Toszkána régió elhelyezkedése
Toszkána weboldala
AWikimédia Commons tartalmazToszkána témájú médiaállományokat.

Toszkána (olaszul:ToscanaIPA:[tosˈkaːna])régióOlaszország középső részén, amely elsősorban művészetéről, gazdag kulturális örökségéről és lenyűgöző tájairól híres. Emellett gyönyörű dombvidékeiről, szőlőültetvényeiről és kiváló borairól, különösen a Chianti-ról, valamint történelmi városairól, mint Siena és Pisa, ismert. A régió híres a gasztronómiájáról is, ahol az egyszerű, természetes alapanyagok dominálnak. 22 987 km²-es területével Olaszország ötödik legnagyobb régiója, ezzel az ország területének mintegy 6,1%-át fedi le. Közel 3,7 millió fős lakosságával pedig az ország kilencedik legnépesebb része, ezzel az Olaszország népességének 8,27%-ával rendelkezik. Népsűrűsége az országos felett van. A régióhoz több sziget is tartozik(Arcipelago toscano), ezek nagyrésztLivorno megye, kisebb részbenGrosseto megye részét képezik.

Nyugatról aTirrén-tenger ésLiguria, északrólEmilia-Romagna, keletrőlMarche ésUmbria, délről pedigLazio határolja. Székhelye"areneszánsz bölcsőjének" is nevezettFirenze, amely elsősorban a reneszánsz művészet és építészet fellegváraként híres, itt születtek és alkottak olyan nagyságok, mintMichelangelo,Leonardo da Vinci ésBotticelli. A város ikonikus épületei közé tartozik a dóm kupolája (Santa Maria del Fiore), azUffizi képtár, aPonte Vecchio és aPalazzo Vecchio. Firenze fontos kulturális központ volt, amely jelentős hatással volt Európa művészeti és tudományos fejlődésére, ma pedig világszerte a művészet szerelmeseinek egyik legfontosabb úti célja. De nevezetesebb települései közé tartozikSiena középkori hangulatú városa, mely híres történelmi városmagjáról illetve aPalio lóversenyről,Pisa, a világörökségi Csodák terével és a híresferde toronnyal, valamintLucca, amely városfalakkal övezett bájos kisváros reneszánsz épületekkel és szűk utcákkal.

Közép-Olaszország egyik legváltozatosabb régiója, melyet délen azAppenninek hegyvonulatai, nyugaton pedig azLigur-tenger és azTirrén-tenger partvidéke határol. Tájai között dombvidékek, zöldellő szőlőültetvények, olajfaligetek és termékeny síkságok váltakoznak. A régió folyói, mint azArno, meghatározó szerepet játszanak a mezőgazdaságban és a városok életében. Toszkána éghajlatamediterrán, enyhe telekkel és meleg nyarakkal, ami ideális a bor- és olívatermeléshez. A régióban találhatók természeti parkok és védett területek is, amelyek gazdag növény- és állatvilágot rejtenek. Ez a változatos földrajz és éghajlat tette Toszkánát Olaszország egyik legismertebb és legkedveltebb régiójává.

Történelme azókorietruszk civilizációval kezdődött, amely virágzó kultúrát épített ki a régióban azi. e. 83. század között. Ezt követőenRóma uralta a területet, amely fontos gazdasági és kulturális központtá vált. Aközépkorban Toszkána számos önálló városállamra bomlott, amelyek gyakran rivalizáltak egymással, közülükFirenze vált a leggazdagabbá és kulturális vezetővé areneszánsz idején. AMedici család uralma alatt Firenze és egész Toszkána virágzott, művészet, tudomány és politika terén egyaránt. A19. században Toszkána azOlasz Királyság része lett, és azóta is fontos kulturális és gazdasági régió.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve azetruszkokra utal, akik hajdan a területen éltek.[2] Természetesen megjegyzendő, hogy azetruszk alatin neve volt a népcsoportnak.[3]

Földrajz

[szerkesztés]

Fekvése

[szerkesztés]

Délen Lazióval, keleten Umbriával és Marchéval, északon Emilia-Romagnával és Liguriával, nyugaton aTirrén-tengerrel határos.

Domborzata

[szerkesztés]

Éghajlat

[szerkesztés]

Mivel Toszkána azAppenninek völgyeiben terül el, a hegyvonulat védi az északi szelek elől. A Tirrén part meleg mediterrán klímát ad neki. A magasabb hegyek, a völgyek, amelyek északnyugatról délkeleti irányba metszik, és a domborzat fokozatos emelkedése számos eltérő mikroklímát alkot.

Pisa és Firenze éghajlati jellemzői
Pisa éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekordmax. hőmérséklet (°C)17,621,024,027,930,935,037,838,836,230,224,020,438,8
Átlagosmax. hőmérséklet (°C)11,412,615,217,822,226,029,429,525,720,915,311,819,9
Átlagosmin. hőmérséklet (°C)2,22,54,47,210,714,116,717,214,310,76,13,49,2
Rekordmin. hőmérséklet (°C)−13,8−8,4−8,2−3,22,85,88,88,23,80,3−7,2−7,2−13,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)635860896248254910214012474894
Havi napsütéses órák száma105122152192242267316279219177111932275
Forrás: Servizio Meteorologico


Firenze éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagosmax. hőmérséklet (°C)10,912,515,718,523,727,731,431,526,720,914,711,120,5
Átlagosmin. hőmérséklet (°C)2,02,54,97,511,615,017,717,714,410,15,12,69,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)61646486705737568010411481873
Forrás: Servizio Meteorologico[4]

Története

[szerkesztés]

A mai Toszkána földje nagyjából megfelel az egykori etruszk városállamok által uralt területnek. Az etruszkokat a rómaiak igázták le, akik a földet lakóiról, az ún. Tuszikról vagyetruszkokról Tusciának hívtak. ARómai Birodalom bukása után a vidék keleti gót, bizánci és longobárd uralom alá került.Nagy Károly aFrank Birodalom számára elhódította a longobárdok királyságát.1030-banII. Bonifác lett a hercegség ura. Meggyilkolása után felesége, Beatrice uralkodott a toszkán vidékek felett. Tőle aztán leányára,Matilda grófnőre szállt örökségként. Azinvesztitúraharcok idején a grófnő a pápa oldalára állt. De aNémet-római Birodalom uraV. Henrik császár igényt tartott a toszkánai földekre, így az örökség száz évre konfliktust okozott a pápák és a német-római császárok között. Ebben az időszakban a nagyobb települések, városok kivívták függetlenségüket.Pisa erőteljes hatalommal rendelkező köztársasággá alakult.

A14. században Toszkána a művészetek és az irodalom igazi kulturális központjává vált, ehhez olyan személyiségek járultak hozzá tevékenységükkel, mintDante,Giotto, a humanistaPetrarca ésBoccaccio. Atoszkánai nyelv Itália irodalmi nyelvévé vált.1406-banFirenze már magáénak tudhatta Pisa városát.1434 után Firenzében aMedici-család kormányzott.I. Cosimo de’ Medici, aki1537-től Firenze hercege, majd1569-től nagyhercege lett, megnövelte hercegsége területétSiena felé, melyet mégV. Károly német-római császártól kapott ajándékba. Ez az adomány a Medicieket aSpanyol Királysághoz láncolta, így Toszkána csaknem két évszázadra spanyol fennhatóság alá került.

1737-ben férfiágon kihalt aMediciek dinasztiája. Alengyel örökösödési háborút lezáró,1735-ben megkötött, majd 1738-ban ratifikáltbécsi békeszerződés értelmében aToszkánai NagyhercegségLotaringiai Ferenc István hercegre szállt (III. Ferenc néven), aki később,Mária Terézia főhercegnő férjeként, I. Ferenc névennémet-római császár lett.III. Habsburg Ferdinánd nagyherceget a franciák1799-ben egy időre megfosztották hatalmától, majd1814-től1824-ig ismét ő uralkodott a toszkánai birtokok felett. A hercegséget1859-benII. Viktor Emánuelszárd–piemonti király csapatai vették be.1860-ban a Toszkánai Nagyhercegséget beolvasztották az egyesültOlasz Királyságba.

Közigazgatás

[szerkesztés]
Toszkána megyéi

Toszkána közigazgatásilag az alábbi tíz megyéből(provincia) áll:

Művészet

[szerkesztés]

Toszkána az olaszreneszánsz szülőföldje, kiemelkedő alkotásokkal azépítészet, festészet és szobrászat területén.

Az etruszk időszakból az egész régióban igen értékes kincsekre bukkanhatunk. Ősi települések falai, templomok, tornyok, síremlékek tanúskodnak a kultúra egykori gazdagságárólFiesole,Cortona,Chiusi,Volterra,Pupolonia,Vetulonia,Sovana területén.

Kevesebb emlék maradt fenn a római korból: Cosa falaiAnsedonia mellett, Pisa termái,Luni,Lucca ésArezzo amfiteátrumai, Volterra arénája és termái, Fiésole temploma illetve színháza és fürdője.

Képzőművészetek

[szerkesztés]

A firenzei művészetek kiemelkedő korszaka a 13–16. századra tehető. Az ekkor alkotó szobrászok, festők gyűjtőneveként alkalmazzák afirenzei iskola elnevezést. Kialakulása a város gyors ipari és kereskedelmi fejlődésével függött össze. A többi itáliai iskolától megkülönbözteti a firenzeiekét a nagyvonalú szerkesztésmód, a perspektíva tanulmányozása és a vonalas ábrázolás. Kezdete Giotto (1266–1336) nevéhez köthető, de kiváló mesterek sokaságát mutatta fel. Többek között Masaccio (1401–1429?), Leonardo da Vinci (1452–1519), Michelangelo (1475–1564), Raffaello Santi (1483–1520), Cimabue (1240–1302), Fra Angelico (1387–1455), Fra Filippo Lippi (1406–1469), Sandro Botticelli (1445–1510), Paolo Ucello (1397–1475), Fra Bartolomeo (1472–1517), Pisano (1290–1349), Luca della Robbia (1399–1482), Andrea del Vecchio (1436–1488) alkotásainak sokszínűségében gyönyörködhetünk Firenzében és szerte Itáliában.

Iparművészet

[szerkesztés]

Igen híres, nemzetközileg elismert kézműves termékei: ezüst, dekoráció (Firenze), vas (Arezzo), alabástromcikkek (Volterra).

Világörökségi helyszínek

[szerkesztés]
Siena óvárosa

Gazdaság

[szerkesztés]

Mezőgazdaság

[szerkesztés]
A chianti termelésének területe

Fő szócikk:Toszkánai borutak

Toszkána aborvidékeiről és gasztronómiájáról is nevezetes. Aborok közül a leghíresebbek aChianti vidékéről származók, valamint aVino Nobile di Montepulciano és aBrunello di Montalcino). A borok alapanyaga a vidék fő szőlőfajtája, aSangiovese, melynek helyi variánsai ismertekPrugnolo Gentile, illetveMorello di Scansano néven is.

Mezőgazdaságának jelentős terményei még - többek között - a búza, a kukorica, az olívabogyó és a dohány.

Ipar

[szerkesztés]

Nagy mennyiségben bányásznak márványt, sót, vas- és cinkércet.

Magasan fejlett iparágak: a fémgyártás (Piombino), a hajógyártás (Livorno,Carrara,Viareggio), a vegyipar (Solvay), az üvegipar (Valdarno,Empoli, Pisa, Livorno), a kerámiagyártás (Sesto Fiorentino, Firenze). Fontos ipari termékei a textíliák.

Kereskedelem

[szerkesztés]

Turizmus

[szerkesztés]

Kulturális turizmus

A mesés szépségű táj, a Földközi-tenger partvidéke, a számos történelmi és művészettörténeti látnivalóban bővelkedő város, – mint Firenze, Siena, Lucca, Pisa, San Gimignano,Cortona, Volterra – egész évben vonzóvá teszik Toszkánát a turisták számára.

Üdülőturizmus

Tengerpartja 330 km-en homokos strandokkal és enyhe klímával csábítja a fürdőzni vágyó vendégek sokaságát, néhány jellegzetes üdülőtelepülése: Marina di Massa, Marina di Pietrasanta, Marina di Cécina, Follónica, Punta Ala, Principina a Mare, illetve kedvelt úticél mégElba szigete.

Gasztronómiai turizmus

Fő szócikk:Toscanai borutak

Falusi turizmus – apartmanházak

Az ország agroturisztikai létesítményeinek 20%-a e tartományban található (2001-es adat). A tartomány egyik jellegzetessége hogy szinte minden dombon áll egy kisebb vagy nagyobb kőház, vagyis tanyaféle. Ezek nagy részét felújították meghagyva a rusztikus fagerendákat, kőfalakat és szépen gondozott kertjében ma már medencével várja az üdülni vágyókat. Ideális minden korosztálynak, a természet közelsége miatt igazi pihenést jelent a városnéző túrákról visszatérőknek is. A kis falvakban szinte ismerősként üdvözölnek mindenkit és meg lehet kóstolni a helyi finomságokat, olívaolajat, bort.

Közlekedés

[szerkesztés]

Vasúti közlekedés

[szerkesztés]

Vízi közlekedés

[szerkesztés]

Tengeri kikötők Toszkánában:

Liguri-tengerLiguri-tenger szigeteiTirrén- tenger szigeteiTirrén- tenger
Porto di Marina di Carrara
Porto del Cinquale
Porto di Viareggio
Porto di Bocca d'Arno
Porto di Livorno
Porto di Ardenza
Porto di Antignano
Porto di Quercianella
Porto del Chioma
Porto nord di Castiglioncello
Porto sud di Castiglioncello
Porto di Rosignano Solvay
Porto di Marina di Cecina
Porto di San Vincenzo
Porto di Baratti
Porto di Gorgona
Porto di Capraia
Porto di Portoferraio
Porto di Marciana Marina
Porto di Cavo
Porto di Rio Marina
Porto di Porto Azzurro
Porto di Marina di Campo
Porto di Pianosa
Porto di Montecristo
Porto di Giglio Campese
Porto di Giglio Porto
Porto di Giannutri
Porto di Marina di Salivoli
Porto di Piombino
Porto di Carbonifera
Porto del Puntone di Scarlino
Porto di Punta Ala
Porto di Castiglione della Pescaia
Porto di Marina di Grosseto
Porto di Talamone
Porto di Santa Liberata
Porto del Valle di Porto Santo Stefano
Porto Vecchio di Porto Santo Stefano
Porto Vecchio di Porto Ercole
Porto di Cala Galera

Híres toszkánaiak

[szerkesztés]

Turizmus

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Italian National Institute of Statistics
  2. Origin and history of Tuscan (angol nyelven). Etymonline. (Hozzáférés: 2025. április 3.)
  3. Discover the Etruscans (angol nyelven). Ure Museum of Greek Archeology. (Hozzáférés: 2025. április 3.)
  4. FIRENZE/PERETOLA. Servizio Meteorologico. (Hozzáférés: 2012)

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Olaszország régiói, városai
Északnyugat
Valle d’Aosta
Piemont
Liguria
Lombardia
Északkelet
Trentino-Alto Adige
Veneto
Friuli-Venezia Giulia
Emilia-Romagna
Közép
Toszkána
Marche
Umbria
Lazio
Dél
Abruzzo
Molise
Puglia
Campania
Basilicata
Calabria
Szigetek
Szicília
Szardínia
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Toszkána&oldid=28319457
Kategória:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp