Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Nem tévesztendő össze a következővel:Torontáltorda. |
 | Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még:Torda (keresztnév). |
| Torda(Turda, Thorenburg) | |||
 | |||
| A tordai római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Kolozs | ||
| Rang | municípium | ||
| Községközpont | Torda | ||
| Polgármester | Cristian Matei (a korábbi polgármester: Tudor Stefanie) | ||
| Irányítószám | 401001–401189 | ||
| Körzethívószám | 0x64[1] | ||
| SIRUTA-kód | 55259 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 43 319 fő(2021. dec. 1.)[2] | ||
| Magyar lakosság | 2566 (6%, 2021)[3] | ||
| Népsűrűség | 609 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 315 m | ||
| Terület | 91,43 km² | ||
| Időzóna | EET,UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 34′,k. h. 23° 47′46.566666666667,23.78333333333346.566667°N 23.783333°EKoordináták:é. sz. 46° 34′,k. h. 23° 47′46.566666666667,23.78333333333346.566667°N 23.783333°E | |||
 | |||
| Torda weboldala | |||
 | |||
 AWikimédia Commons tartalmazTorda témájú médiaállományokat. | |||
Torda (románulTurda,németülThorenburg,szászulTorembrich, római nevePotaissa volt) város,municípiumRomániábanKolozs megyében. Az egykoriTorda vármegye, majdTorda-Aranyos vármegye székhelye volt. A múltbanAranyospolyánt ésKeresztest csatolták hozzá.
Neve az ősi magyarTurda személynévből ered, az pedig atörökturdi (= megmaradt) szóból.
Kolozsvártól 32 km-re délkeletre a Rákos-patak és azAranyos folyó összefolyásánál épült. Szomszédai:Szentmihály ésAranyosgyéres.
Helyén egykor adákDierna, majd arómaiPotaissa állott. Már a rómaiak is bányásztak ittsót. AMagyar Királyság megalakulásának elején Torda sóbányászata előtérbe kerül. Az első oklevél, amelyben említésre kerül az erdélyi só I. Géza király 1075-ből származó oklevele, ahol név szerint említik az erdélyi Turda [Torda] várához tartozó sóvámot, mely azAranas [Aranyos] folyó mellett van. Az oklevél érdekessége, hogy Torda város és azAranyos folyó szavak is magyarul szerepelnek alatin nyelvű iratban. Később Torda lesz az összes erdélyi sóbánya adminisztratív, irányító központja, melyet sókamarának, később sóhivatalnak neveztek. Torda vára a11. század elején már megvolt, és a maiVárfalva feletti magaslaton állott. Maradványai ma is láthatók. Atatárok1241-ben elpusztították. A vár valószínűleg1285-ben, a második tatár betöréskor pusztult el.1289-benIV. László a kézdiszékelyeknek adományozta a várAranyos nevű földjét, és ezzel megalapítottaAranyosszéket.
Ótorda nyugati részén egykor egy Szentmiklós nevű helység állott, ahol Mikud ispán1275 körül várat épített, melyet1285-ben a tatárok leromboltak. A15. század elején újra felépítették, utoljára1508-ban említik, ma már nyoma sincsen.
1463-ban tartották itt az első országgyűlést, majd1505-ös országgyűlésen itt újították meg a három nemzet unióját.1542.december 20-án az itt tartott országgyűlés ismerte elJános Zsigmondot erdélyi fejedelemnek. Az1557-es országgyűlésen ismerték el a protestáns egyházakat, majd az1568-as a országgyűlésen hirdették ki – Európában elsőként – avallásszabadságot. Újtorda gótikus református templomába menekültek a lakosok1601-benBasta serege elől, de az a falakat ágyúkkal szétlőve lemészárolta őket. A város mellett verte meg a császári seregVitéz Mihály vajda seregét, az eseményre a csata helyén1974-ben felállított monumentális Vitéz Mihály-emlékmű és emlékpark hívja fel a figyelmet.
1614-benBethlen Gábor sóvágóknak adományozta az elnéptelenedett települést, ekkor kezdődött el újra a sókitermelés.
1665-ben Torda ésDés városokat a gyulafehérvári országgyűlésnemes városokká nyilvánította. A tordaiak sajátos jogállásukat1711-ig őrizték meg sértetlenül, attól kezdve kiváltságaikat rendre elveszítették.1848-ban hivatalosan is megszűnt a nemes városok intézménye Erdélyben.
1714-ben Mikes Mihály gróf telepített bepálosokat.
1910-ben 13 455 lakosából 9674 magyar, 3389 román és 100 német volt. Magyar lakosságának nagy része amásodik bécsi döntés után Kolozsvárra költözött.
1944-benvéres csata zajlott le a magyar-német és szovjet-román seregek között, melyben a magyar-német csapatok egy hónapra megakadályozták a szovjetek előrenyomulását.
2002-ben 55 887 lakosából 47 442 román, 5618 magyar, 2703 cigány és 83 német volt.
2011-ben 47 744 lakosából 36 785 román, 3905 magyar, 2603 cigány és 35 német volt. 4416 fő nem nyilatkozott etnikai hovatartozásáról.[4]
.jpg)
| A népesség alakulása 1850-től[5] | |||||||
| Év | Összesen | Román | Magyar | Egyéb | |||
| 1850 | 8743 | 1861 | 6287 | 595 | |||
| 1880 | 10 563 | 2417 | 7609 | 537 | |||
| 1890 | 12 370 | 2927 | 9045 | 398 | |||
| 1900 | 13 587 | 3469 | 9433 | 685 | |||
| 1910 | 15 167 | 4184 | 10 533 | 450 | |||
| 1920 | 16 692 | 5223 | 10 361 | 1108 | |||
| 1930 | 21 428 | 8332 | 10 602 | 2494 | |||
| 1941 | 32 170 | 22 670 | 7108 | 2392 | |||
| 1956 | 35 606 | 26 550 | 7338 | 1718 | |||
| 1966 | 44 980 | 36 544 | 7622 | 814 | |||
| 1977 | 55 294 | 46 258 | 7718 | 1318 | |||
| 1992 | 61 200 | 51 631 | 7114 | 2455 | |||
| 2002 | 55 887 | 47 442 | 5618 | 2827 | |||
| 2011 | 47 744 | 36 785 | 3905 | 7054 | |||
.jpg)
Angoulême,Franciaország
Hódmezővásárhely,MagyarországBihartorda, Magyarország
Torontáltorda,Szerbia
Putten,Hollandia
Santa Susanna,SpanyolországKiskunfélegyháza, MagyarországKolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
