Tolna vármegyének igen változatos a domborzata. Keleti fele alföldi jellegű síkvidék: aSárköz és aMezőföld egy része tartozik ide. Belsőbb területein dombvidékek húzódnak, melyek közül legjelentősebb aSzekszárdi-dombság, aTolnai-hegyhát, aGeresdi-dombság és aVölgység. A megye területének nagy részét ezek a patakvölgyek által tagolt dombsági területek teszik ki. Délen átnyúlnak aMecsek vonulatai is, itt található (Váralja mellett) a megye legmagasabb pontja, az 593 m-esDobogó.
Tolna vármegye ásványkincsekben szegény, deNagymányok környékén szenet bányásznak. Kiemelkedő földtani értéke a Mórágyi rög, amely Magyarországon a Velencei-hegységen kívül az egyetlen felszíni gránit előfordulás, emiatt korábban bányászták is.[2] Ebben a földtani képződményben hozták létreBátaapáti határában a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolót, ahová a paksi atomerőmű kis és közepes sugárzású hulladékát szállítják.[3][4] A Duna egykori hordalékára több kavics- és homokbánya is települt, azonban ezek egy része már bezárt.
Tolna vármegye legjelentősebb állóvizei a folyószabályozás után hátramaradt holtágak. Ezek közül a legjelentősebb a pihenőövezetként használt Faddi-Duna, a Tolnai-Duna, valamint a Bogyiszlói Holt-Duna. A völgyek között is számtalan tavat alakítottak ki a patakok felduzzasztásával. APacsmagi-tavak országos szinten is kiemelkedő természetvédelmi területté váltak.[5] A Szálkai-tó a megye kedvelt pihenő- és horgászhelye, országos szinten többen is a legszebbek közé sorolják.[6] A megyében ezen kívül több nagy méretű halastó található.
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A rómaiak előtt aDunántúlonkelta törzsek laktak – a megye területén ahercuniates törzs –, fő központjuk aregölyi földvár körül volt, ahol görög mintárapénzt is vertek.
A kelta törzsi arisztokrácia azi. e. 1. század végén kiegyezett arómaiakkal, és gyakorlatilag harc nélkül átadták nekik aDunántúlt, ahol az új közigazgatást azi. sz. 1. század első felében szervezték meg – a római úthálózat és településszerkezet máig meghatározó.Pannónia a rómaiaknak főként katonai okokból kellett: aDuna mentén egy különlegesen megerősített katonai vonal, alimes biztosította abirodalom határait. Tolna vármegye legjelentősebb római településeinek többsége:
AWosinsky Mór Megyei Múzeumban több, egykor a limes mellett elhelyezett mérföld- és útjelző követ is őriznek. A megye belső területének legjelentősebb településeIovia volt; valószínűlegDombóvártól északra,Szakcs határában, illetve ez a név örökítődhetett át egy később létesült katonai erődítésre is, melynek romjait aKapospulához tartozó Alsóhetényben tárták fel.
ASzent István koriállamszervezetnek megfelelően Tolna megye is várközpontúispánságból alakult ki. A megye a nevétTolnáról kapta. A középkori Tolna vármegye az ország egyik leggazdagabb és legnépesebb megyéje volt, akkoriban közel 100 000 lakos élt itt.[10] A megye területe ekkor még jóval nagyobb volt a mainál, ez csak a török kor után változott. Az egykor virágzó megye atörök hódoltságot követően szinte elnéptelenedett. A megye mai címerétI. Lipót királytól kapta1699-ben. A 18. században a megye területére számos családot telepítettek be német földről.1779-igSimontornya volt a megyeszékhely, ettől kezdveSzekszárd, amely azonban csak1905-ben szerzettvárosi rangot.
Ezt követően 1983-ig a hatból három járás szűnt meg: a Gyönki (1962-ben legnagyobb részét a Tamási járáshoz, néhány községét pedig a Bonyhádi, a Paksi és a Szekszárdi járáshoz csatolták), a Dombóvári (1974 végén egy községét a Bonyhádi járáshoz, a többit aDombóvári városkörnyékhez osztották be) és a Bonyhádi (1978 végén nagy részét aBonyhádi városkörnyékhez, néhány községét pedig a Szekszárdi és a Tamási járáshoz csatolták).
A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez három járás tartozott: a Paksi, a Szekszárdi és a Tamási.
Az 1950-es megyerendezéskor Tolna megyéhez egyetlenmegyei város tartozott, a megyeszékhely,Szekszárd.
1983-ig még három település szerzett városi rangot a megyében: Dombóvár (1970-ben), Bonyhád (1977-ben) és Paks (1978-ban), így 1983-ra a városok száma négyre nőtt.
Tolna megye városai közül 1983-ig három körül alakultvároskörnyék: a Dombóvári 1974-ben (a megszűnő Dombóvári járás szinte egészéből), a Bonyhádi 1978 végén (a megszűnő Bonyhádi járás nagy részéből), a Szekszárdi pedig 1981 végén (a Szekszárdi járás néhány községéből).
Városok és városi jogú nagyközségek 1984–1990 között
1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált, beleértve az egyidejűleg várossá alakultTamásit is. 1989-ben városi rangot kapott mégDunaföldvár ésTolna de ezek már nem lettek városkörnyékközpontok. Ezzel 1990-re a megye városainak száma hétre nőtt.
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A megyei önkormányzat legfőbb döntéshozó testülete aközgyűlés. A közgyűlés elnökeFehérvári Tamás, a FIDESZ-KDNP képviselője. Főállású alelnök Ribányi Zsolt, társadalmi megbízatású alelnök Kapitány Zsolt (mindketten a FIDESZ-KDNP képviselői).[11]
Azelőző közgyűlés összetétele 2019-ben átalakult. Továbbra is 15 fős, a többséget a FIDESZ-KDNP tíz tagú képviselőcsoportja adja. A DK-nak két képviselője jutott be a közgyűlésbe, a Jobbik, az MSZP és a Momentum pedig egy-egy képviselőt delegált.[12]
A végrehajtási feladatokat azönkormányzati hivatal látja el. A hivatal főjegyzője dr. Baranyai Eszter, az aljegyző dr. Ritter Beáta.[13]
A megye elnevezése a nemzetiségek nyelvén:németül:Komitat Tolnau,szerbül: Толна жупанијаhorvátul:Tolnanska županija,szlovákul:Tolnianska župa. A megye lakosságszáma 1980-as évektől fokozatosan csökken.[14] 2022-ben a megye lakónépessége már az 1870-es évi értéket sem érte el.[15]
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Pakson áll az ország egyetlenatomerőműve, amely az országosvillamosenergia-termelés felét adja. Amezőgazdaságnak kedvez, hogy a megye folyókban gazdag. A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés):[16]
Dombóvár országos jelentőségű vasúti központ, aközponti vasútállomása mellett rendelkezik egymásikkal is, mígBátaszék szerepe a vonalbezárás és forgalomváltozás miatt erősen lecsökkent.
A Duna fontos nemzetközi folyami hajózási útvonal. A Sió csak részben hajózható, teljesen csak a Balaton vízleengedésekor haladhatnak rajta végig a hajók. A Duna és a Sió közötti közlekedést az árvízvédelmi feladatokat is ellátó Árvízkapu biztosítja.[19]
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Tolna vármegyében még ma is találunk olyan falvakat, ahol őrzik a hagyományokat, a helyinépviseletet és népszokásokat.Néprajzi szempontból különösen érdekesek aSárköz falvai:Őcsény,Decs,Sárpilis,Alsónyék ésBáta, deBogyiszló ésSióagárd népi öröksége is országos hírű. Az egykori sváb falvak is jelentős építészeti és kulturális örökséggel rendelkeznek, ezek megőrzése is komoly feladat és lehetőség.
Tolna vármegye székhelye romantikus atmoszférájú kisváros. IsmertLiszt Ferenc emlékhelyéről,Babits Mihály szülőházáról,11. századi bencés apátságának romjai aPollack Mihály által tervezett klasszicistamegyeháza udvarán láthatóak. Valódi hírnevét azonban abor alapozta meg, a város aszekszárdi borvidék névadója és központja, számtalan országos hírű pince található itt.
A vármegye névadó településén hangulatos központot és sétálóutcát alakítottak ki. Az egykori Duna partján megtekinthető egy régi halászbárka is. Az1810-ben alapított Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum hagyományoskékfestő textilek készítésével, valamint feldolgozásával foglalkozik. A mai napig eredeti gépekkel és mintákkal működő műhely előzetes bejelentkezéssel csoportosan is látogatható.[20]
Nevét vára tette ismertté, már abronzkorban is földvár állott itt. A jelenlegi épület látogatható része aCsonka-torony. Műemlékvédelmi feltárását1974-ben végezték el, majd falai között kiállítást rendeztek be, mígnem 2006-ban ismét nagyarányú felújításokat végezve biztosítják, hogy az utókornak fennmaradjon. Nevezetes még a Duna felett átívelőBeszédes József híd, valamint az országos hírű Tóth Cukrászda.[21]
A város nevének hallatánMagyarország egyetlen atomerőműve juthat a turisták eszébe. Az ipari létesítmény azonban meg is tekinthető, Tájékoztató- és Látogatóközponttal rendelkezik, illetve megnyílt az Atomenergetikai Múzeum is.[22] A régi Paksra emlékeztetnek a Sárgödör téren álló hangulatos borospincék, valamint azErzsébet Nagy Szálloda.
Neve Simon az alországbírónak köszönhető, aki1270-ben építtetettvárat itt. Legrégebbi része, a lakótorony a13. században épült. A14. században gótikus palotaszárnyat toldottak hozzá, majd a16. század elejénreneszánsz stílusban alakították át. Jelenleg a Vármúzeumnak ad otthont. 1727–1784 között a település megyeszékhely volt.
ASárköz népi építészetének és hagyományainak emlékei:
A vármegye területéhez öt település tartozikSzekszárd ésBáta között. Gazdag népviseleti hagyományai, textíliái, népszokásai figyelemre méltók.Őcsényben a legszebb sárközi házak a Fő utcában és a Széchenyi utcában állnak, tájháza ésreformátus temploma is érdekes látnivaló.Decs község aSárköz központja, főleg népi hagyományairól és a sárközi textilművészeti termékekről,szőtteseiről,csipkéjéről híres. Ebbe nyújt betekintést a helység Helytörténeti Múzeuma.Sárpilis a legkisebb falu a Sárközben, látnivalója a református templom, mely barokk stílusban épült (1797).Báta az egyetlen eredetileg katolikus többségű sárközi falu, kiemelkedő látványossága a Szent Vér kegyhely, valamint a 19. század végi szivattyútelepe.Alsónyék hangulatos kis falu, református templomát a közelmúltban teljesen felújították.
Az egykori Schwäbische Türkei néven emlegetett területet arculatát döntően határozták meg az ide telepített svábok. Az aprófalvas vidék gyönyörű, nyugodt dombvidéki tájjal, gazdag sváb örökséggel ésfalusi turizmussal rendelkezik.
Gunarasi Strand- és Gyógyfürdő,Dombóvár-Gunaras: a Gunaras-dűlőn találták meg a termálvizet, melynek kiaknázása, hasznosítása az 1960-as években kezdődött meg. 1973. május 19-én nyílt meg a Gunaras Fürdőtelep a közönség számára. 1977. november 30-án adták át a fedett fürdőt és egyúttal hivatalos gyógyvíz lett Gunaras vize. 1981-ben a helyet üdülőhellyé minősítették. A gyógyászati részleg fejlesztését 1982. december végén fejezték be. 2004. tavaszán elkezdték Gunaras teljes átalakítását és nagy léptékű fejlesztését. 55 Celsius-fokos termálvize alkáli-hidrogénkarbonátos hévíz, jelentős fluorid tartalommal – alkalmas mozgásszervi betegség, gyomor-, bél- és epebántalmak, nőgyógyászati-, fogíny- és szájbetegségek kezelésére. Eredményesen alkalmazható bizonyos légzőszervi, szív- és érrendszeri elváltozásoknál, továbbá a bőrgyógyászat területén is.[1]
Tamási Termálfürdő,Tamási: A fürdőt ellátó kutat 1967-69 között fúrták le 2272 méteres talpmélységig, ahonnan 53 °C-os víz tör fel. A fürdő vizének jótékony hatását már több évtizede kihasználják az emberek, többek között alkalmas végtagízületi porckopás, degeneratív elváltozások, gerinc- és csípőízületi porckopás kezelésre és nőgyógyászati bántalmak enyhítésére is. 2011-ben jelentősen átépítették a fürdőt, többek között egy nagy fedett épülettel, benne több élmény- és termálmedencével, valamint wellness-szolgáltatásokkal bővült a komplexum.[23]
Dunaföldvári Gyógyfürdő,Dunaföldvár: A Duna partján fekszik a három medencével felszerelt, 2003 januárjában átadott, átépített fürdő és nyitott medence. 35 °C-os, ásványi sókban gazdag gyógyvízzel rendelkezik, mely a hidrogén-karbonátos, magas sótartalmú vizek közé sorolható. Mozgásszervi, nőgyógyászati, bőrbetegségek kezelésére alkalmazzák.[2]
Szekszárd az ország legkisebb népességű megyeszékhelye, a vármegye lakosságának csak mintegy a hetede él itt. Területe azonban megelőziTatabányát ésEgert is. Nagyvárosok nincsenek, a megyének mindössze tizenegy városa van, ahol a népességnek valamivel több mint a fele él. A tagolt dombvidékek miatt sok az apró, elnéptelenedő falu, amihez a helyinémetek kitelepítése is hozzájárult, így sok egykori völgységi falut csatoltak más településhez. Emellett az egykori eszmei községekből is jöttek létre újak, pl.Újdombóvár feldarabolásával. Az alföldi területeken pedig az egykori uradalmakat és cselédszállásokat sújtja a népesség elvándorlása.
_2.jpg)
.jpg)
