Tolna vármegye, 1950 és 2022 közöttTolna megye (németül:Komitat Tolnau,latinul:Comitatus Tolnensis)közigazgatási egységMagyarországon, aDunántúlon, aDél-Dunántúl régióban. 3703,31 km2-es területével hazánk 15. legnagyobb vármegyéje, amely Magyarország teljes területének mintegy 3,98%-át adja, illetve közel 207 ezer fős lakosságával az 18. legnépesebb vármegyénk, ezzel hazánk népességének csupán 2,16%-ával rendelkezik, népsűrűsége jóval az országos átlag alatti.
ÉszakrólFejér vármegye, keletről aDuna ésBács-Kiskun vármegye, délrőlBaranya vármegye, nyugatról pedigSomogy vármegye határolja. Székhelye, egyben a megye legnépesebb, aDél-Dunántúl harmadik, aDunántúl 13. és az ország 32. legnépesebb települése, a borvidékéről is nevezetesSzekszárd. Második legnépesebb települése pedig hazánk egyetlenatomerőművének helyet adó, az„Atomvárosnak” is nevezettPaks. De nevezetesebb települései közé tartozik a termálfürdőjéről és parkerdejéről ismertTamási, „a Perczelek városának” illetve aVölgység központjának tartottBonyhád, a jelentős vasúti központnak és fürdővárosnak számítóDombóvár, a középkori váráról és fesztiváljáról nevezetesOzora, a termálfürdőjéről ismertTamási, illetve a szintén középkori erődjéről ismertSimontornya.
Magyarország dél-nyugati részén helyezkedik el, aDunántúl középső részén. A megye domborzata változatos: nyugati része a dombvidéki Tolnai-dombság, míg keleti része a Duna menti síkság, amely termékeny földjeiről ismert. Legmagasabb pontja aGeresdi-dombságban található (301 m). Jelentős folyói aDuna mellett aSió, amely aBalatont köti össze a Dunával. Természeti értékei közé tartoznak a Tamási Parkerdő, aGyulaji erdők és aSárköz ártéri területei. A megye gazdag mezőgazdasági területekkel rendelkezik, híres szőlőtermesztő vidék, különösen Szekszárd környéke.
Területe már azőskor óta lakott, arómai korbanPannonia provincia része volt. ADuna mentén húzódólimes határvonalának fontos pontjai voltak itt, példáulLussonium (Dunakömlőd). Ahonfoglalás után a megye a magyar törzsek egyik szállásterülete lett. AzÁrpád-korban fontos közigazgatási központtá vált, nevét a már ekkor megalapítottTolna városáról kapta, nevét már a11. században viselte. Atörök hódoltság idején jelentős károkat szenvedett, a lakosság nagyrészt elmenekült. A18. században aHabsburgok betelepítései révénnémetek és más nemzetiségek érkeztek a területre, ami kulturális sokszínűséget hozott. A19. században a megye mezőgazdasága, különösen a borászat, virágzásnak indult. A20. században az erőltetett szocialista iparosítás is hatással volt a megyére, különösenPaks városában az atomerőmű építése révén. Ma a megye gazdaságilag és kulturálisan is jelentős, hagyományai és természeti értékei fontos vonzerőt jelentenek, azonban nehézséget jelentenek a vidék lemaradottsága. Ez a21. század folyamán kezdett javulásnak indulni.
A vármegye címere egy álló, kerek talpú barokk pajzs. Kék mezejében, vörössel és ezüsttel sakkozott udvaron, hármas ívű arany trónemelvény áll. A középső ív alattSzent István, Magyarország első királya trónol. Arcát természetes színnel ábrázolják, fekete hajjal és szakállal, mögötte aranyló glóriával. Bíbor palástot és kék ruházatot visel, jobb kezében arany jogart, baljában arany országalmát tart. Lábai alatt arany bojtos vörös zsámoly található, saruja szintén arany.
A trón jobb oldali íve alattSzent Imre herceg áll, zöld ruhában, vörös palástban, fekete cipővel. Arany hercegi föveget visel, kezében ezüstösen csillogó liliomokkal. A bal oldali ív alatt egy ovális pajzsban Magyarország aranykoronás címere látható, melynek jobb oldala vörössel és ezüsttel hétszer vágott, bal oldalán vörös mezőn zöld hármashalomból növekvő ezüst kettőskereszt szerepel.
A trónus felett, ezüstfelhők között, két aranyhajú angyal lebeg, és Szent István feje fölé helyezik aSzent Koronát. Az egész címert barokk stílusú arany keret díszíti. Tolna vármegyét Szent István idején alapították, ezért címere a királyt és fiát, Imrét ábrázolja. Atörök uralom után,1699-ben,I. Lipót adott új címert a vármegyének.[4]
A vármegye domborzata változatos, amely földrajzi elhelyezkedéséből és történeti-geológiai kialakulásából adódik. A megye keleti része alföldi jellegű síkvidék, amelyet aSárköz és aMezőföld egy része alkot. Ezek a síkságok azAlföld pereméhez tartoznak, jellemzőjük a sík, helyenként enyhén hullámos felszín, amely elsősorban folyami üledékekből, homokból és löszből épül fel. ASárköz az egykoriDuna-ágak és mocsaras területek által kialakított síkság, amely a folyószabályozások előtt rendkívül gazdag vízi világáról és termékeny földjeiről volt ismert. AMezőföld északi része a megye határán húzódik, ez a terület a löszhátságok uralta tájképpel jellemezhető.
Belső területein már dombvidékek jelennek meg, amelyek jelentősen eltérnek a keleti síkvidékek karakterétől. Ezek közül a legjelentősebbek aSzekszárdi-dombság, a Tolnai-hegyhát, aGeresdi-dombság és aVölgység. E dombságok aDunántúli-dombság nagyobb egységének részei, és a különböző patakvölgyek által tagolt, változatos tájat alkotnak.
ASzekszárdi-dombság a megye egyik legismertebb tájegysége, amely különösen híres szőlőtermesztéséről és borvidékéről. A dombságot lösz borítja, ami kedvező a szőlőművelés szempontjából. Földrajzilag északról a Tolnai-hegyhát, délről aMecsek, keletről pedig aDuna határolja. Ez a terület nemcsak mezőgazdasági szempontból jelentős, hanem turisztikai vonzerőt is képvisel, különösen aSzekszárdi borvidék révén.
A Tolnai-hegyhát a megye központi részén helyezkedik el, aKapos és aSió által határolt terület. Ez a vidék erdősült dombhátakkal és kisebb településekkel tarkított tájat mutat. A Tolnai-hegyhát sok szempontból a megye egyik természeti kincse, ahol a dombok és völgyek között kanyargó patakok gazdag élővilágot rejtenek.[5]
AVölgység szintén a megye közepén található, amelyet északról a Tolnai-hegyhát, délről pedig aMecsek pereme határol. A Völgység legjellemzőbb eleme a patakvölgyekkel tagolt dombos táj, amely szintén mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas. A löszös talaj miatt itt is jelentős a szőlőművelés, de emellett gabonatermesztés és állattartás is jellemző.
AGeresdi-dombság a megye déli részén helyezkedik el, ahol a táj domborzati viszonyai már közelítenek a Mecsek hegyláncaihoz. Ez a terület kisebb településekkel és erdős területekkel tarkított, és aDunántúli-dombság legdélebbi részei közé tartozik. AGeresdi-dombság leginkább természetjárásra alkalmas vidék, ahol a patakvölgyek és erdők különleges mikroklímát biztosítanak.
A megye domborzatának déli peremén aMecsek vonulatai is átnyúlnak Tolna területére, és itt található a megye legmagasabb pontja, az 593 méteresDobogó. Ez a terület Váralja közelében helyezkedik el, és a Mecsek magaslataihoz tartozik. A környék gazdag geológiai és természeti értékekben, valamint kiváló lehetőségeket nyújt kirándulásra és természetjárásra.
A megye területének jelentős részét a patakvölgyekkel tagolt dombságok teszik ki, amelyek nemcsak földrajzi értelemben változatosak, hanem ökológiai szempontból is különlegesek. Ezek a dombvidékek mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmasak, emellett kulturális és természeti értékeik révén fontos szerepet játszanak a megye életében.[6]
Tolna vármegye éghajlata mérsékelten meleg, amelyben a domborzati viszonyok jelentős szerepet játszanak, így a hőmérséklet és a csapadék eloszlása területenként eltérő.
A megye keleti része, különösen aMezőföld és aSárköz, szárazabb területnek számít, éghajlati szempontból azAlföldhöz hasonló jellemzőkkel. Ezeken a területeken az éves csapadékmennyiség 500–600 mm között mozog, míg a tenyészidőszak átlagos középhőmérséklete 15,7 °C.
Nyugat és délnyugat felé haladva a hőmérséklet fokozatosan csökken, míg a csapadék mennyisége növekszik. A megye legcsapadékosabb és leghűvösebb területe aVölgység, ahol az éves csapadékmennyiség eléri a 700 mm-t. Hasonlóan magas csapadékmennyiség jellemziKülső-Somogy, aVölgység és aSzekszárdi-dombság délnyugati részeit is, ahol ez az érték 650–700 mm között változik.
A megye éghajlatára az átmeneti jelleg és a domborzati hatásokból eredő változatosság jellemző, ami gazdag mezo- és mikroklímát eredményez. A Dél-Dunántúlon a növénytermesztéshez elegendő napfény, megfelelő hő és nedvesség áll rendelkezésre, ami kedvez a mezőgazdasági tevékenységeknek.
A vármegyében évente átlagosan 85 napon keresztül a hőmérséklet meghaladja a 20 °C-ot. A tél általában enyhe, a leghidegebb hónapok január és február. Az uralkodó szélirány északi és északnyugati, 315-355 fok közötti.[7]
Geológiai felépítése változatos, bár ásványkincsekben viszonylag szegény. A megye területén található legjelentősebb földtani képződmény a Mórágyi-rög, amely a Velencei-hegységen kívül Magyarország egyetlen felszíni gránit előfordulása. A Mórágyi-rög gránitját korábban bányászták is.
A Mórágyi-rög földtani jelentősége miatt itt alakították ki a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolótBátaapáti határában, amely apaksi atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékának biztonságos elhelyezését szolgálja.
A megye északi részén, különösenNagymányok környékén, találhatóak széntelepek, ahol korábban szénbányászat folyt. A Duna egykori hordalékkúpjain pedig több kavics- és homokbánya működött, amelyek a folyó által lerakott üledékeket hasznosították. Ezek közül azonban több már kimerült vagy gazdaságtalanná vált, így bezárásra került.
A vármegye legnagyobb folyója aDuna, amely keleti határát képezi, és meghatározó szerepet játszik a térség vízrajzában. ADuna mellett aSió és aKapos folyók is jelentős vízfolyások a megye területén. ASió-csatorna aBalatont köti össze aDunával, és fontos szerepet játszik a vízszabályozásban. AKapos a vármegye nyugati részén halad át, és számos kisebb patak táplálja.[8]
A folyószabályozások következtében számos holtág maradt vissza, amelyek ma is jelentős természeti értéket képviselnek. Közülük kiemelkedik a Faddi-Duna, a Tolnai-Duna és a Bogyiszlói Holt-Duna, amelyek pihenőövezetként és horgászparadicsomként szolgálnak a helyiek és a turisták számára.[9][10]
A megye domborzati adottságai lehetővé tették, hogy a patakok felduzzasztásával több mesterséges tavat is kialakítsanak a völgyek között. APacsmagi-tavak országos szinten is kiemelkedő természetvédelmi területté váltak, gazdag élővilágukkal és különleges madárfajaikkal vonzzák a természetkedvelőket. A Szálkai-tó pedig a megye kedvelt pihenő- és horgászhelye, amelyet sokan az ország legszebb tavai között tartanak számon.[11]
Élővilága gazdag és változatos, köszönhetően a területén található különféle élőhelyeknek, mint például a folyók menti ártéri erdők, mocsarak, rétek és dombvidéki erdőségek. A megye keleti határán húzódóDuna és a hozzá kapcsolódó ártéri területek, mint aGemenci erdő, különösen kiemelkedőek biodiverzitásuk tekintetében. Ez a terület világhírű gazdag állatvilágáról, ahol számos ritka és védett faj talál menedéket. Agemenci erdőgímszarvasai és agyulaji rezervátumdámvadállománya világhírűek. Gemencben található emellett a világ legnagyobb egyedsűrűségűfekete gólya állománya is.[11][12]
A megye területén található aDuna–Dráva Nemzeti Park egy része is, amely aDuna és aDráva mentén jött létre, és ahol a víz meghatározó szerepet játszik a táj formálásában. A nemzeti parkban számos különböző élőhely található, amelyek gazdag és sokszínű élővilágnak adnak otthont.[13]
ADél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet Tolna ésFejérvármegye határán helyezkedik el, és több védett terület összevonásával jött létre1999-ben. Ez a tájvédelmi körzet is hozzájárul a megye természeti értékeinek megőrzéséhez.[14]
A megye területén található a Kapszeg-tó Természetvédelmi Terület is, amelynek legnagyobb értéke gazdag madárvilága. Itt található Tolna vármegye legnépesebb, kiemelkedően fajgazdag gémtelepe, ahol olyan ritka és fokozottan védett madárfajok is fészkelnek, mint abakcsó, akis kócsag és avörös gém.[15]
A megye élővilágának megőrzésében jelentős szerepet játszanak a helyi természetvédelmi szervezetek is. A Tolna Megyei Természetvédelmi Alapítvány célja a megye természeti értékeinek kutatása, feltárása, megóvása és megismertetése, valamint az egészséges emberi környezet kialakítása érdekében szükséges feladatok ellátásának segítése és szervezése.
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A rómaiak előtt aDunántúlonkelta törzsek laktak – a megye területén ahercuniates törzs –, fő központjuk aregölyi földvár körül volt, ahol görög mintárapénzt is vertek.
A kelta törzsi arisztokrácia azi. e. 1. század végén kiegyezett arómaiakkal, és gyakorlatilag harc nélkül átadták nekik aDunántúlt, ahol az új közigazgatást azi. sz. 1. század első felében szervezték meg – a római úthálózat és településszerkezet máig meghatározó.Pannónia a rómaiaknak főként katonai okokból kellett: aDuna mentén egy különlegesen megerősített katonai vonal, alimes biztosította abirodalom határait. Tolna vármegye legjelentősebb római településeinek többsége:
AWosinsky Mór Megyei Múzeumban több, egykor a limes mellett elhelyezett mérföld- és útjelző követ is őriznek. A megye belső területének legjelentősebb településeIovia volt; valószínűlegDombóvártól északra,Szakcs határában, illetve ez a név örökítődhetett át egy később létesült katonai erődítésre is, melynek romjait aKapospulához tartozó Alsóhetényben tárták fel.
ASzent István koriállamszervezetnek megfelelően Tolna megye is várközpontúispánságból alakult ki. A megye a nevétTolnáról kapta. A középkori Tolna vármegye az ország egyik leggazdagabb és legnépesebb megyéje volt, akkoriban közel 100 000 lakos élt itt.[18] A megye területe ekkor még jóval nagyobb volt a mainál, ez csak a török kor után változott. Az egykor virágzó megye atörök hódoltságot követően szinte elnéptelenedett. A megye mai címerétI. Lipót királytól kapta1699-ben. A 18. században a megye területére számos családot telepítettek be német földről.1779-igSimontornya volt a megyeszékhely, ettől kezdveSzekszárd, amely azonban csak1905-ben szerzettvárosi rangot.
Ezt követően 1983-ig a hatból három járás szűnt meg: a Gyönki (1962-ben legnagyobb részét a Tamási járáshoz, néhány községét pedig a Bonyhádi, a Paksi és a Szekszárdi járáshoz csatolták), a Dombóvári (1974 végén egy községét a Bonyhádi járáshoz, a többit aDombóvári városkörnyékhez osztották be) és a Bonyhádi (1978 végén nagy részét aBonyhádi városkörnyékhez, néhány községét pedig a Szekszárdi és a Tamási járáshoz csatolták).
A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez három járás tartozott: a Paksi, a Szekszárdi és a Tamási.
Az 1950-es megyerendezéskor Tolna megyéhez egyetlenmegyei város tartozott, a megyeszékhely,Szekszárd.
1983-ig még három település szerzett városi rangot a megyében: Dombóvár (1970-ben), Bonyhád (1977-ben) és Paks (1978-ban), így 1983-ra a városok száma négyre nőtt.
Tolna megye városai közül 1983-ig három körül alakultvároskörnyék: a Dombóvári 1974-ben (a megszűnő Dombóvári járás szinte egészéből), a Bonyhádi 1978 végén (a megszűnő Bonyhádi járás nagy részéből), a Szekszárdi pedig 1981 végén (a Szekszárdi járás néhány községéből).
Városok és városi jogú nagyközségek 1984–1990 között
1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált, beleértve az egyidejűleg várossá alakultTamásit is. 1989-ben városi rangot kapott mégDunaföldvár ésTolna de ezek már nem lettek városkörnyékközpontok. Ezzel 1990-re a megye városainak száma hétre nőtt.
A vármegye önkormányzatának legfőbb döntéshozó testülete. Tagjai a választópolgárok által ötévente, azönkormányzati választásokon megválasztott képviselők. A közgyűlés feladatai közé tartozik a megyei fejlesztési tervek, közlekedési, területrendezési és gazdaságfejlesztési programok kidolgozása és elfogadása, valamint azeurópai uniós források felhasználásának koordinálása. Mivel a vármegyei önkormányzatok nem tartoznak közvetlenül az oktatási, egészségügyi vagy szociális intézmények fenntartásához, inkább stratégiai, területfejlesztési szerepük van. A közgyűlést az elnök vezeti, aki a testület tagjai közül kerül megválasztásra.
A vármegyei közgyűlés elnöke a megyei önkormányzat vezetője, aki felelős a közgyűlés munkájának irányításáért és a döntéshozatalban való részvételért. Az elnök szerepe kulcsfontosságú a helyi közigazgatásban, mivel ő képviseli a vármegyét és összehangolja a megyei önkormányzati feladatok ellátását.
Feladatai közé tartozik a közgyűlés üléseinek összehívása és levezetése, valamint az önkormányzati döntések végrehajtásának felügyelete. Az elnök kapcsolatot tart az országos és helyi szervekkel, valamint a települési önkormányzatokkal, és biztosítja a megye érdekeinek képviseletét az országos döntéshozatalban. Emellett részt vesz a fejlesztési tervek kialakításában, és irányítja azokat a programokat, amelyek a megye gazdasági és társadalmi fejlődését szolgálják.
Az elnököt általában a közgyűlés tagjai választják meg, és munkáját a közgyűlés által választott alelnökök segítik. A közgyűlés elnökeFehérvári Tamás, a FIDESZ-KDNP képviselője. Főállású alelnök Ribányi Zsolt, társadalmi megbízatású alelnök Kapitány Zsolt (mindketten a FIDESZ-KDNP képviselői).[19]
A végrehajtási feladatokat az önkormányzati hivatal látja el. A hivatal főjegyzője dr. Baranyai Eszter, az aljegyző dr. Ritter Beáta.[20]
Magyarországon az országgyűlési választások során az ország területét egyéni választókerületekre osztják, és mindegyik kerületnek egy képviselője van a parlamentben, akit közvetlenül választanak. Az egyéni választókerületek országgyűlési képviselői tehát azok a politikusok, akik egy-egy adott földrajzi terület választópolgárait képviselik azOrszággyűlésben.
Az egyéni választókerületek képviselői általában valamelyik párt jelöltjei, de független képviselők is indulhatnak a választáson. A választókerületek képviselői meghatározó szereplők, mivel közvetlen kapcsolatban állnak választóikkal, és elsősorban az adott terület helyi érdekeit képviselik az országos politikai döntéshozatalban.
A vármegye lakosságának túlnyomó többségemagyar nemzetiségű, azonban a megye etnikai összetételét kisebbségi közösségek is gazdagítják. A 2011-es népszámlálás adatai szerint Tolna megye teljes népessége 230 361 fő volt, amelyből 214 953 fő nyilatkozott etnikai hovatartozásáról.
Amagyar közösség dominanciája itt is egyértelmű: 194 685 fő, azaz a lakosság 90,57%-a vallotta magát magyarnak. A megye etnikai sokszínűségét azonban két jelentős kisebbségi közösség is meghatározza: anémetek és aromák.
Anémet közösség létszáma 10 195 fő (4,74%), amely a megye második legnagyobb etnikai csoportját alkotja. Történelmi gyökereik egészen a18. századig nyúlnak vissza, amikor a területre nagy számban telepítettek német ajkú családokat. A németek ma is fontos szerepet játszanak Tolna vármegye kulturális és társadalmi életében, ápolva nyelvi és hagyományos örökségüket.
Aroma közösség létszáma 8 768 fő (4,08%), akik különösen a megye bizonyos vidéki térségeiben és városi körzeteiben vannak jelen. A roma közösség színesíti a helyi kultúrát, hozzájárulva a megye társadalmi sokszínűségéhez, miközben saját hagyományaikat és értékeiket is megőrzik.
A fennmaradó 1 305 fő (0,61%) más kisebbségekhez tartozik vagy nem meghatározható etnikai csoport tagja. Ezek közé tartozhatnak példáulszlovákok,románok vagy más kisebb nemzetiségi csoportok.
Fontos megjegyezni, hogy a népszámlálás során körülbelül 32 000 fő nem nyilatkozott etnikai hovatartozásáról, ami a megye teljes lakosságának körülbelül 13,9%-át teszi ki. Ez is rámutat Tolna megye demográfiai és etnikai összetételének további sokszínűségére.
A 2011-es népszámlálási adatok alapján Tolna vármegye vallási összetétele figyelemre méltó sokszínűséget mutat, bár a keresztény vallások dominanciája egyértelműen megfigyelhető.
A legnagyobb vallási közösséget akatolikusok alkotják, számuk összesen 108 755 fő. Ebből 108 392 főrómai katolikus, míg 331 főgörögkatolikus. A katolicizmus Tolna megyében mély történelmi gyökerekkel rendelkezik, és különösen a kisebb településeken van jelen erőteljesen, meghatározva a közösségi életet és a helyi hagyományokat.
Areformátus egyház a második legnagyobb vallási felekezet a megyében, 18 533 fővel. A református közösségek főként a megye központi és keleti területein koncentrálódnak, és jelentős szerepet játszanak a helyi kulturális és társadalmi életben.
Azevangélikus egyházhoz tartozók száma 6 800 fő, akik elsősorban a megye egyes vidéki térségeiben élnek. Ezek a közösségek többnyire a német és más protestáns gyökerű betelepítések révén alakultak ki, amelyek máig hatással vannak a megye kulturális sokszínűségére.
Más vallásokhoz vagy kisebb keresztény közösségekhez 2 734 fő tartozik. Ez a szám jól tükrözi a megye vallási sokféleségét, hiszen olyan csoportokat foglal magában, amelyek jelenléte kisebb, de jelentőségük kulturálisan és közösségileg meghatározó lehet.
A nem vallásos közösségek ésateisták Tolna vármegyében szintén jelentős részt képviselnek. Nem vallásosnak 35 803 fő vallotta magát, míg ateistának 2 194 fő. Ezek a csoportok általában a modernizációval jobban érintett nagyobb városokban és azok környezetében találhatók meg nagyobb arányban.
A népszámlálás során 55 542 fő nem nyilatkozott vallási hovatartozásáról. Ez a megye teljes lakosságának jelentős részét teszi ki, és tovább árnyalja a vallási és kulturális sokszínűségét, miközben azt is mutatja, hogy sokan nem kívánták vagy nem tudták egyértelműen meghatározni vallási identitásukat.
Tolna vármegye Magyarország egyik jelentős mezőgazdasági térsége, ahol a kedvező természeti adottságok és a fejlett agrárinfrastruktúra hozzájárulnak a mezőgazdaság sokszínűségéhez és eredményességéhez. Amezőgazdaságnak kedvez, hogy a megye folyókban gazdag.
A megye területén a szántóföldi növénytermesztés dominál. A főbb termesztett növények közé tartoznak akalászos gabonák, akukorica, aszója, anapraforgó és alucerna. Ezen termények nemcsak a piacra kerülnek, hanem az állattenyésztés takarmányszükségletét is kielégítik. A modern technológiák és fajták alkalmazása révén a termelés magas minőségi és mennyiségi színvonalat ér el.[25]
Az állattenyésztés terén aszarvasmarha-tenyésztés kiemelkedő szerepet játszik. A Szekszárdi Mezőgazdasági Zrt. például mintegy 650-700 egyedből álló, magas genetikai értékűholstein-fríz tejelő tehénállománnyal rendelkezik. Az állatok takarmányszükségletét nagyrészt a saját növénytermesztési ágazat biztosítja, ami hozzájárul a gazdálkodás hatékonyságához és fenntarthatóságához.[25]
A megye mezőgazdasági vállalkozásai nagy hangsúlyt fektetnek a gépesítésre és a technológiai fejlesztésekre. Az Agro-Tipp Kft. például nemrégiben avatta fel Tolna vármegye legnagyobb mezőgazdasági szervizét, egy 10 beállásos korszerű szerelőcsarnokot, amely a legnagyobb mezőgazdasági gépek javítására is alkalmas.[26]
A vármegye ipara az1960-as évekig kevésbé volt fejlett, azonban az1970-es évek tervezett iparosítása jelentős változásokat hozott. Budapesti vállalatok fióktelepeket nyitottak a megye városaiban és községeiben, ami hozzájárult az ipari tevékenység fellendüléséhez.[27]
A megye iparának egyik legmeghatározóbb eleme aPaksi Atomerőmű, amely Magyarország egyetlen nukleáris erőműve és az országosvillamosenergia-termelés felét adja. Az erőmű építése az1970-es évek közepén kezdődött, és az1980-as évek közepére négy reaktorblokkja működött.
A múltban a megye több települése is híres volt ipari termékeiről. A bonyhádi zománc, a simontornyai bőr, valamint a tolnai és szekszárdi selyem termékek országos hírnévre tettek szert. Ezek az iparágak mára háttérbe szorultak, de történelmi jelentőségük megmaradt.[28]
Elsősorban alignit jelenléte volt számottevő, főleg a megye északi,Dombóvár–Tamási térségi részein. Ez a barnásszínű, közepes fűtőértékkel bíró ásvány a20. század folyamán helyi fűtőanyagként szolgált, különösen ott, ahol nem érhető elföldgáz. BárDél-Dunántúl más megyéihez képest kisebb volumenben termelték ki, alignit bányászat mégis fontos szerepet töltött be a vidék energetikájában és az iparosodás elősegítésében.
Nem ez volt azonban Tolna megye egyedüli bányászati ágazata. A folyóvölgyek – különösen aDuna,Sió ésKapos környéke – mentén megtalálhatókavics éshomok lelőhelyek biztosították az építőipar számára nélkülözhetetlen alapanyagokat. Ezek a kőzetek hozzá járultak utak, vasutak, hidak kiépítéséhez; kibányászásuk ma is folyamatban van, bár helyi szinten. Kiegészítésként a kerámia- és téglaipar számára kiváló minőségű agyag is előfordult, ezzel alkotva együtt a helyi iparszerkezet másik pillérét.
A megye emellett termál- és gyógyvízkincsekben gazdag, amely nem klasszikus bányászat ugyan, de jelentőséggel bír.Tamási ésDombóvár mellettPakson is találhatóak források, melyek a turizmust és a fürdőipart erősítik – így ezek a vízadók is stratégiai szempontból értékes földalatti „nyersanyagok”.[29]
A magyar nyelvjárások közül a dél-dunántúli nyelvjárási régióhoz tartozik. Ez a régió a Dunántúl déli részét foglalja magában, és nyelvjárásai számos sajátos fonetikai és lexikai jellemzővel bírnak.
A dél-dunántúli nyelvjárásokban megfigyelhető néhány jellegzetes kiejtési sajátosság:
Magánhangzók hosszúsága: A régióban gyakori a magánhangzók hosszúságának megváltozása, például a rövid magánhangzók megnyúlása vagy a hosszúak megrövidülése.
Nyíltabb magánhangzók: A zárt "e" hang helyett gyakran nyíltabb "e" vagy "ä" hangot ejtenek, ami különösen a szóvégi helyzetekben figyelhető meg.
Diftongusok használata: Bizonyos szavakban a magánhangzók kettőshangzókká (diftongusokká) alakulhatnak, például a "tej" szó ejtése "tej" helyett "tejj" lehet.
A dél-dunántúli régióban, így Tolna megyében is, számos olyan kifejezés és szóhasználat található, amelyek eltérnek az irodalmi nyelvtől vagy más nyelvjárásoktól. Néhány példa:
"Libikóka": A mérleghintát nevezik így a régióban.
"Tepszi": A tepsi szó helyi változata.
"Ágy(i)ruha": Az ágyneműre használt kifejezés.
"Málna": Nemcsak a gyümölcsöt, hanem bármilyen szörpöt is jelenthet.
A megye gasztronómiáját jelentősen befolyásolják az itt élő különböző nemzetiségek hagyományai. A magyar lakosság mellett jelentős számban élnek ittnémetek, akik a "Schwäbische Türkei" (Sváb-Törökország) néven ismert területen telepedtek le, valamintbukovinai székelyek is megtalálhatók a régióban. Ezen nemzetiségek konyhái mind hozzájárultak a megye gasztronómiai sokszínűségéhez.[32]
A megye gasztronómiájának egyik különlegessége a dunai halászlé, amelyet gyakran tésztával, például gyufatésztával vagy szélesmetélttel tálalnak. Ez a szokás a helyi hagyományok része, és eltér más régiók halászlé-készítési módjaitól.[33]
A szekszárdi mézeskalács-készítés több mint 200 éves múltra tekint vissza, és a helyi mesterek titkos receptjei generációról generációra öröklődnek. Ez a hagyományos édesség a megye egyik gasztronómiai büszkesége.
Szekszárd és környéke híres borvidék, ahol kiváló minőségű vörösborokat, különösenkadarkát éskékfrankost termelnek. A helyi borászatok és pincészetek nemcsak a borok minőségére, hanem a gasztronómiai élményekre is nagy hangsúlyt fektetnek, számos borvacsorát és kóstolót szervezve az idelátogatóknak.[34]
A Tankler pincészet boroshordói
A megye számos gasztronómiai rendezvénynek ad otthont, amelyek célja a helyi ételek és italok népszerűsítése. Ilyen esemény például a Szekszárdi Szüreti Napok, ahol a borok mellett a helyi ételek is központi szerepet kapnak.[35]
Szekszárd városában több általános iskola is működik, mint aBaka István Általános Iskola, amely a belvárosban található, és a környék egyik legnagyobb iskolai intézménye. Emellett aGaray János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola is jelentős szereplő, amely nemcsak az általános iskolai oktatást biztosítja, hanem művészeti programokat is kínál a diákoknak.[36]
Bonyhádon a korábbi Vörösmarty Mihály Általános Iskola beolvadásával létrejövőPetőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola evangélikus fenntartású intézményként működik, amely a helyi közösség számára egyedülálló lehetőségeket biztosít, többek között a gimnáziumi oktatás mellett.[37]Paks városában aBezerédj Általános Iskola található, amely a város központjában helyezkedik el és számos diák számára biztosít minőségi oktatást.Dombóváron pedig aBelvárosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola kínál változatos oktatási programokat, beleértve a művészeti képzést is.[38]
A szakképzés területén a Tolna Megyei Szakképzési Centrum koordinálja a megye kilenc szakképző iskolájának tevékenységét, amelyek különböző szakmákban kínálnak képzéseket. Ezek az iskolák a közismereti tantárgyak mellett szakmai ismereteket is nyújtanak, elősegítve a diákok felkészülését a munkaerőpiacra. A megye legjelentősebb nem gimnázium típusú középiskolája a paksiEnergetikai Technikum és Kollégium, korábbi és máig közismert nevén ESZI.
A felsőoktatás területén aPécsi Tudományegyetem (PTE) Illyés Gyula Főiskolai Kara jelentős szerepet tölt be. Ez az intézmény a megye egyetlen felsőoktatási intézményeként működik, és meghatározó képző és továbbképző központként szolgál a régióban.[39]
A PTE Illyés Gyula Főiskolai Kara különböző alapképzéseket és mesterképzéseket kínál, amelyek a helyi közösség igényeire építenek. A kar folyamatosan bővíti képzési kínálatát, hogy megfeleljen a munkaerőpiac változó elvárásainak.
A felsőoktatási felvételi eljárás2024.december 20-án indult, és a jelentkezési határidő2025.február 15. A jelentkezők a felvi.hu oldalon keresztül nyújthatják be jelentkezésüket a 2025 szeptemberében induló képzésekre.[40]
A PTE Illyés Gyula Főiskolai Kara szoros együttműködésben dolgozik a megye köznevelési intézményeivel, és számos iskolát támogat a pedagógusképzés területén.2017-ben 38 köznevelési intézmény nyerte el a "PTE Partnerintézménye" címet, amelyek közül 13 általános iskola található Tolna megyében.[41]
A vármegye közúthálózatának gerincét azM6-os autópálya és több országos jelentőségű főút alkotja, amelyek nemcsak a megye településeit kötik össze egymással, hanem kapcsolatot biztosítanak az ország más térségeihez, különösenBudapest, aDél-Dunántúl és aDuna-Tisza köze irányába.
A legfontosabb közlekedési tengely aBudapestről érkezőM6-os autópálya, amely észak-déli irányban szeli át Tolna vármegyét. Az M6 különösen jelentős, mivel közvetlen összeköttetést teremt a főváros,Dunaújváros,Paks,Szekszárd és végülPécs felé. A pálya Tolna megyei szakasza jól kiépített, 2x2 sávos autópálya, melynek sebességhatára 130 km/h. A megye területén az M6 több kijáratot biztosít – példáulPaks,Tolna ésSzekszárd térségében – ezáltal gyors és hatékony kapcsolatot nyújt nemcsak a helyi közlekedéshez, hanem az országos hálózathoz is. Az autópálya kiemelt szerepet játszik a nemzetközi tranzitforgalomban is, mivel a jövőben tervezett meghosszabbítása révén közvetlen elérhetőséget biztosíthatHorvátország felé.
AzM9-es autópálya fejlesztése eddig inkább terv fázisban van, ám most komoly előrelépések történtek aDombóvár–Kaposvár–Szekszárd tengely mentén. Nyomvonala még nem érinti közvetlenül Tolna belső részeit, de a déli irányú fejlesztések célja éppen a kapcsolódás a megyén belüli közlekedési hálózathoz. Az országos terveken belül az M9 főként Kaposvár–Szekszárd, illetve Dombóvár–Kaposvár szakaszokra fókuszál.[43]
A6-os főút régi országos törzsvonal, amely aDuna vonalát követve köti összeBudapestetPécs irányával. Bár szerepe azM6 átadásával csökkent, a helyi közlekedésben, valamint a kisebb települések összekötésében továbbra is meghatározó. A főút áthaladBonyhádon,Szekszárdon ésPakson is, így alternatívaként is szolgálhat az autópálya mellett.
A63-as főútSzekszárdtól indul, és északnyugati irányban haladSzedres ésCece felé, majd tovább Fejér megye irányába, míg a61-es főútDombóvár térségét köti összeKaposvárral, valamint keleti iránybanSzekszárddal és a6-os főúttal. Ezek a főutak elsősorban a regionális forgalom szempontjából fontosak, ugyanakkor hozzájárulnak a megye belső elérhetőségéhez is.
Tolna megye közlekedési infrastruktúrája tehát jól kapcsolódik az országos gyorsforgalmi és főúthálózathoz. Bár egyes térségek – különösen a dombos-délkeleti régiók – kevésbé vannak bekapcsolva a gyorsforgalmi hálózatba, a főutak és azM6-os autópálya révén a megye közúti elérhetősége országos viszonylatban is kedvezőnek tekinthető.
Dombóvár országos jelentőségű vasúti központ, aközponti vasútállomása mellett rendelkezik egymásikkal is, mígBátaszék szerepe a vonalbezárás és forgalomváltozás miatt erősen lecsökkent.
A Duna fontos nemzetközi folyami hajózási útvonal. A Sió csak részben hajózható, teljesen csak a Balaton vízleengedésekor haladhatnak rajta végig a hajók. A Duna és a Sió közötti közlekedést az árvízvédelmi feladatokat is ellátó Árvízkapu biztosítja.[45]
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Tolna vármegyében még ma is találunk olyan falvakat, ahol őrzik a hagyományokat, a helyinépviseletet és népszokásokat.Néprajzi szempontból különösen érdekesek aSárköz falvai:Őcsény,Decs,Sárpilis,Alsónyék ésBáta, deBogyiszló ésSióagárd népi öröksége is országos hírű. Az egykori sváb falvak is jelentős építészeti és kulturális örökséggel rendelkeznek, ezek megőrzése is komoly feladat és lehetőség.
Tolna vármegye székhelye romantikus atmoszférájú kisváros. IsmertLiszt Ferenc emlékhelyéről,Babits Mihály szülőházáról,11. századi bencés apátságának romjai aPollack Mihály által tervezett klasszicistamegyeháza udvarán láthatóak. Valódi hírnevét azonban abor alapozta meg, a város aszekszárdi borvidék névadója és központja, számtalan országos hírű pince található itt.
A vármegye névadó településén hangulatos központot és sétálóutcát alakítottak ki. Az egykori Duna partján megtekinthető egy régi halászbárka is. Az1810-ben alapított Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum hagyományoskékfestő textilek készítésével, valamint feldolgozásával foglalkozik. A mai napig eredeti gépekkel és mintákkal működő műhely előzetes bejelentkezéssel csoportosan is látogatható.[46]
Nevét vára tette ismertté, már abronzkorban is földvár állott itt. A jelenlegi épület látogatható része aCsonka-torony. Műemlékvédelmi feltárását1974-ben végezték el, majd falai között kiállítást rendeztek be, mígnem 2006-ban ismét nagyarányú felújításokat végezve biztosítják, hogy az utókornak fennmaradjon. Nevezetes még a Duna felett átívelőBeszédes József híd, valamint az országos hírű Tóth Cukrászda.[47]
A város nevének hallatánMagyarország egyetlen atomerőműve juthat a turisták eszébe. Az ipari létesítmény azonban meg is tekinthető, Tájékoztató- és Látogatóközponttal rendelkezik, illetve megnyílt az Atomenergetikai Múzeum is.[48] A régi Paksra emlékeztetnek a Sárgödör téren álló hangulatos borospincék, valamint azErzsébet Nagy Szálloda.
Neve Simon az alországbírónak köszönhető, aki1270-ben építtetettvárat itt. Legrégebbi része, a lakótorony a13. században épült. A14. században gótikus palotaszárnyat toldottak hozzá, majd a16. század elejénreneszánsz stílusban alakították át. Jelenleg a Vármúzeumnak ad otthont. 1727–1784 között a település megyeszékhely volt.
ASárköz népi építészetének és hagyományainak emlékei:
A vármegye területéhez öt település tartozikSzekszárd ésBáta között. Gazdag népviseleti hagyományai, textíliái, népszokásai figyelemre méltók.Őcsényben a legszebb sárközi házak a Fő utcában és a Széchenyi utcában állnak, tájháza ésreformátus temploma is érdekes látnivaló.Decs község aSárköz központja, főleg népi hagyományairól és a sárközi textilművészeti termékekről,szőtteseiről,csipkéjéről híres. Ebbe nyújt betekintést a helység Helytörténeti Múzeuma.Sárpilis a legkisebb falu a Sárközben, látnivalója a református templom, mely barokk stílusban épült (1797).Báta az egyetlen eredetileg katolikus többségű sárközi falu, kiemelkedő látványossága a Szent Vér kegyhely, valamint a 19. század végi szivattyútelepe.Alsónyék hangulatos kis falu, református templomát a közelmúltban teljesen felújították.
Az egykori Schwäbische Türkei néven emlegetett területet arculatát döntően határozták meg az ide telepített svábok. Az aprófalvas vidék gyönyörű, nyugodt dombvidéki tájjal, gazdag sváb örökséggel ésfalusi turizmussal rendelkezik.
Gunarasi Strand- és Gyógyfürdő,Dombóvár-Gunaras: a Gunaras-dűlőn találták meg a termálvizet, melynek kiaknázása, hasznosítása az 1960-as években kezdődött meg. 1973. május 19-én nyílt meg a Gunaras Fürdőtelep a közönség számára. 1977. november 30-án adták át a fedett fürdőt és egyúttal hivatalos gyógyvíz lett Gunaras vize. 1981-ben a helyet üdülőhellyé minősítették. A gyógyászati részleg fejlesztését 1982. december végén fejezték be. 2004. tavaszán elkezdték Gunaras teljes átalakítását és nagy léptékű fejlesztését. 55 Celsius-fokos termálvize alkáli-hidrogénkarbonátos hévíz, jelentős fluorid tartalommal – alkalmas mozgásszervi betegség, gyomor-, bél- és epebántalmak, nőgyógyászati-, fogíny- és szájbetegségek kezelésére. Eredményesen alkalmazható bizonyos légzőszervi, szív- és érrendszeri elváltozásoknál, továbbá a bőrgyógyászat területén is.[1]
Tamási Termálfürdő,Tamási: A fürdőt ellátó kutat 1967-69 között fúrták le 2272 méteres talpmélységig, ahonnan 53 °C-os víz tör fel. A fürdő vizének jótékony hatását már több évtizede kihasználják az emberek, többek között alkalmas végtagízületi porckopás, degeneratív elváltozások, gerinc- és csípőízületi porckopás kezelésre és nőgyógyászati bántalmak enyhítésére is. 2011-ben jelentősen átépítették a fürdőt, többek között egy nagy fedett épülettel, benne több élmény- és termálmedencével, valamint wellness-szolgáltatásokkal bővült a komplexum.[49]
Dunaföldvári Gyógyfürdő,Dunaföldvár: A Duna partján fekszik a három medencével felszerelt, 2003 januárjában átadott, átépített fürdő és nyitott medence. 35 °C-os, ásványi sókban gazdag gyógyvízzel rendelkezik, mely a hidrogén-karbonátos, magas sótartalmú vizek közé sorolható. Mozgásszervi, nőgyógyászati, bőrbetegségek kezelésére alkalmazzák.[2]
Szekszárd az ország legkisebb népességű megyeszékhelye, a vármegye lakosságának csak mintegy a hetede él itt. Területe azonban megelőziTatabányát ésEgert is. Nagyvárosok nincsenek, a megyének mindössze tizenegy városa van, ahol a népességnek valamivel több mint a fele él. A tagolt dombvidékek miatt sok az apró, elnéptelenedő falu, amihez a helyinémetek kitelepítése is hozzájárult, így sok egykori völgységi falut csatoltak más településhez. Emellett az egykori eszmei községekből is jöttek létre újak, pl.Újdombóvár feldarabolásával. Az alföldi területeken pedig az egykori uradalmakat és cselédszállásokat sújtja a népesség elvándorlása.
.svg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
_2.jpg)
.jpg)
