Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Tokodaltáró | |||
 | |||
| Tokodaltáró látképe légi felvételen | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Esztergomi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Petrik József (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2532 | ||
| Körzethívószám | 33 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2994 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 538,14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5,27 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 43′ 57″,k. h. 18° 41′ 20″47.732637,18.6889747.732637°N 18.688970°EKoordináták:é. sz. 47° 43′ 57″,k. h. 18° 41′ 20″47.732637,18.6889747.732637°N 18.688970°E | |||
  Tokodaltáró Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén | |||
| Tokodaltáró weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazTokodaltáró témájú médiaállományokat. | |||
TokodaltáróközségKomárom-Esztergom vármegyében, azEsztergomi járásban. 527 hektáros kiterjedésével a vármegye második legkisebb közigazgatási területű települése.[3]
TokodaltáróKomárom-Esztergom vármegye keleti részén,Dorogtól 4,Esztergomtól 10,Budapesttől 42 kilométerre fekszik. Belterületén keresztülhalad a10-es főút, a117-es főút pedig észak felől elkerüli és ezzel tehermentesíti azt.Tokod központjával a 10-esből a két település határvonala közelében kiágazó1118-as út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül azEsztergom–Almásfüzitő-vasútvonal, melynek legközelebbi megállási pontja a nyugati határszéle mellettTokod vasútállomás.
A település nevének előtagját egyTokod nevű vitézről kapta a fennmaradt hagyományok szerint. Nevének utótagja az itt folyt bányászatra utal.
Tokodaltáró és környéke ősidők óta lakott hely volt; területénbronzkori, és sokrómai kori, valaminthonfoglalás kori leleteket találtak.
Területén azókorban egy nagyméretű (120×140 méter átmérőjű) késő római tábor (castrum) állt, melynek 11 kerek tornya, másfél méter vastag fala, díszes várkapuja, fürdője is volt. Az itt talált kerámiaégető, üveg- és fémolvasztó kemence maradványa is bizonyítják, hogy a helyben talált szenet már a rómaiak is használták.
A mai település létrejöttét abányászatnak köszönheti; 1896-ra kiépült afővárosi kapcsolatot biztosítóBudapest–Esztergom-vasútvonal az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonallal kapcsolatban (Budapest-Esztergom-Füzitői helyi érdekű Vasút Rt.), még ebben az évben megkezdték a tokodi altáró fúrását, ami a falu nevét is adta. 1899-ben elkészült a kétvágányú vasúti rakodó aszénszállítás praktikusabbá tétele érdekében, amelyet összekötöttek a tokodi vasútállomással. Mai területe 1890-ben még lakatlan volt, 1900-ban már 720 lakosa volt aTokod területén,Dorog határában épülő bányásztelepnek.
Az1920-as évekbenDorog építésével párhuzamosan Tokodaltáró is jelentős fejlődésen ment keresztül; népessége két és félszeresére növekedett, bányászkolónia, munkásotthon, iskola, óvoda, orvosi rendelő, a bánya mellett pedig fürdő, üzemi iroda és élelemtár épült, jórésztGáthy Zoltán tervei alapján. A széntermelés növekedése folyamatos volt, 1925-ben 120 vagonos szénosztályzó épült négyvágányú iparvasúttal.
A fejlődés töretlen volt még amásodik világháború alatt is, köszönhetően a háborús konjunktúrának, népessége 1949-ben már 3110 fő volt. 1947-ben a tokodi altárót összekötötték a dorogi altáróval, így a szenet a keskeny nyomtávú bányavasúttal közvetlenül a dorogi vasútállomás szénosztályozójához tudták szállítani, ennek következtében megszüntették a feleslegessé vált tokodi osztályzót. A széntermelés 1953-ban érte el csúcspontját 203 038 tonnával, ettől kezdve megindult a bányászat fokozatos visszafejlesztése, az utolsó bányát 1967-ben zárták be. 2007. július 1-jén újraindult a vízkivétel az altáróból, napjainkban ez látja el karsztvízzel Tokodaltárót és a szomszédos településeket.
A korábbanTokodhoz tartozó altárói bányatelep 1992-ben lett önálló község.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2922 | 2872 | 2883 | 2900 | 2914 | 2993 | 3026 | 2994 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,2%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 1% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (17,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,2%, református 6%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 26,1% (31,9% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 87,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek, ruszinnak és ukránnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,2% volt római katolikus, 4,2% református, 0,9% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 23% felekezeten kívüli (46,7% nem válaszolt).[13]
