Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
 | A településen világörökségi helyszín található |
| Tokaj | |||
 | |||
| Légifelvétel Tokajról | |||
| |||
| Becenév:a kincsek városa | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Tokaji | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Posta György (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3910 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3743 fő(2024. jan. 1.)[5] | ||
| Népsűrűség | 151,84 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28,2 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 07′ 12″,k. h. 21° 24′ 36″48.12,21.4148.120000°N 21.410000°EKoordináták:é. sz. 48° 07′ 12″,k. h. 21° 24′ 36″48.12,21.4148.120000°N 21.410000°E | |||
  Tokaj Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén | |||
| Tokaj weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazTokaj témájú médiaállományokat. | |||
Tokaj (németül:Tokey,latinul:Tokaeum)észak-magyarországi városBorsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, aTisza és aBodrog találkozásánál, aKopasz-hegy lábánál. ATokaji járás központja.
ATokaji borvidék névadó települése, amiben nemcsak a bortermelésben és -kereskedelemben játszott szerepe, hanem stratégiai, közlekedési csomóponti fekvése is szerepet játszik.
A megye székhelyétől,Miskolctól mintegy 54 kilométerre keletre fekszik, aTokaji borvidéken, aTisza és aBodrog folyók találkozásánál, aKopasz-hegy lábánál. Fejlődésében nemcsak abortermelésben és borforgalmazásban játszott szerepe, hanem közlekedési csomóponti fekvése is közrejátszott, hiszen itt volt a Kelet-Felvidék és a Kelet-Alföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja. A tokajihoz mérhető jelentőségű és szerepkörű átkelőhely a Tiszán csakSzolnokon ésSzegeden volt.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a38-as főút, ezen érhető elSzerencs ésNyíregyháza térsége felől is. Bodrogkeresztúrral a3838-as út,Taktabájjal a3619-es út, aTaktaköz más kisebb településeivel pedig a3621-es út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül aSzerencs–Nyíregyháza-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt.Tokaj vasútállomás a belterület nyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 36 308-as számú mellékút biztosítja. Az állomáson[6]InterCity járatok is megállnak.
A várost érintő regionális autóbusz-közlekedés szolgáltatója aVolánbusz, mely járatokat közlekedtet többek közöttSzerencs (3853),Sárospatak (3885), illetveNyíregyháza (4243) felé.
ATisza túlsó partján fekvőRakamazzalközúti ésvasúti híd köti össze. Tokaj és aBodrogzug között komp közlekedik.[7]
A város megközelítésében szerepet játszik a vízi közlekedés is – sok tiszai vízitúra-útvonalnak van Tokajban a kezdő-vagy végpontja, illetve pihenőhelye –, ezzel függ össze, hogy itt létesült aKözlekedési HatóságTokaji Hajózási Hatósági Szolgálati És Ellenőrzési (HHSZE) Pontja.[8][9]
Árpád fejedelemnek Tarcal nevű vezére kapta adományba azt a földet, mely a tokaji hegy tövében a Bodrog és Tisza összefolyásánál elterül.[10] Ezen helyen épített Tarcal vezér a honfoglaláskor egyföldvárat, melyetAnonymus„Hymesudvarnak” nevezett.[10]
Tokajt, mint a környék nevét először1067-ben említi ismert, írott forrás, ekkor már szőlőtermesztő vidék volt. Majd (talán) 1074-ben említik, amidőnSalamon király akemeji csata után Cothoydnál menekült át a Tiszán, amely nevet sok történetíró Tokajnak véli.[11]
A földvára atatárjárás során elpusztult.
Magát a települést1353-ban említik először Tokaj néven. A14. századra márkővár állt a településen, mely adiósgyőri uradalom része volt.
 | Bővebben:tokaji vár |
1450 után Tokaj aHunyadiaké, majd a Szapolyaiaké volt.Szapolyai János egy időre elveszítette a birtokot, de fia,János Zsigmond idejében már ismét a családé volt, így királyi uradalommá vált. Aborvidék bevételének köszönhetően Tokajmezővárossá fejlődött, népessége növekedett.1705-benII. Rákóczi Ferenc leromboltatta a várat nehogy idegen kézre kerüljön.
Leírás a településről a 18. század végén:
"Elegyes lakosú Magyar Mezőváros, és hajdani Vár Zemplén Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai külömbfélék, fekszik B. Keresztúrhoz 1 mértföldnyire, a’ híres Tokaji hegy alatt, Bodrog vizének, a’ Tisza vizébe való folyásánál. Eredete bizonytalan; külömbféle ostromlásokat szenvedett 1523, 1563, 1566. 1605-dikben Bocskainak bírtokába jutott, majd Turzóé is vólt. 1645. Rákóczié vala; 1682. Tökölyié; 1685. ismét a’ Tsászáré leve. 1697 Tokai Ferentz foglalta-el magának, de a’ Harangodi pusztán torkára forrott ragadozása. 1705-dikben Rákóczi elrontatta, hogy Patak Várának lerontatásáért a’ Tsászáron boszszút állhasson. Melly viszontagságokban a’ Városnak lakosai is részesek vóltak. Díszesíti a’ városnak Szentegyháza, a’ Kaputzinusoknak, Piáristáknak Szentegyházaik, de a’ több Lakosoknak is vagynak itten tulajdon Templomaik, és számos Uraságoknak szabad udvaraik. Terézia hegyén Kápolnát építtetett itten néhai M. TERÉZIA. Lakosai nem olly tehetősek, mint hajdan; szántóföldgye, és legelője is szűk; igen híres szőlőhgye tágas, és jó, de nem mindenütt; piatza, és eladásra módgya van helyben, országos vásárjai meglehetősek; a’ Tiszán is van módgya a’ keresetre." (Vályi András:Magyar országnak leírása,1796–1799)
Akiegyezés utáni békés évtizedekben Tokaj fejlődött, polgárosodott, a két világháború azonban ezt félbeszakította.1944-ben először a német, majd a szovjet hadsereg foglalta el Tokajt.
Amásodik világháború után Tokaj csak lassan fejlődött, még a borkereskedelemben betöltött központi szerepét is egyre inkább Sátoraljaújhely vette át.1952.február 1-jén elveszítettejárási székhely szerepét. Városi rangját csak1986-ban kapta vissza. Ekkortól újra dinamikus fejlődésnek indult. Tokaj a turisták kedvelt úticélja. Aborvidék aVilágörökség része.
 Népcsoportok[szerkesztés]2001-ben a település lakosságának 99%-amagyar, 1%-acigány nemzetiségűnek vallotta magát.[22] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). 2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% görögnek, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% horvátnak, románnak, ruszinnak és szlováknak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallás[szerkesztés]A vallási megoszlás 2011-ben a következő volt: római katolikus 29%, református 20%, görögkatolikus 10,1%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 8,6% (31% nem nyilatkozott).[23] 2022-ben vallásuk szerint 24,1% volt római katolikus, 19,9% református, 8,2% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,6% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 8,5% felekezeten kívüli (37% nem válaszolt).[24]  Tokajban hat felekezetnek van temploma, és ebből ötnek élő gyülekezete is.[25] Kultúra[szerkesztés]ASerház utcában találhatóTokaji Kulturális és Konferencia Központ két létesítményből áll: a régiTokaji zsinagóga felújított történelmi épületéből, valamint a modern épületben helyet kapóPaulay Ede Színházból. Ugyancsak itt áll, de az intézménynek nem része az egykoriSerház.[26][27] A kulturális épületegyüttes három ütemben megvalósult beruházásán belül a központ kialakítása – melyet az tett szükségessé, hogy a rossz állapotú művelődési ház kicsinek bizonyult a helyi kulturális rendezvényekhez – két ütemben valósult meg, harmadik ütemnek pedig a Serház felújítása tekinthető. Elsőként a zsinagóga helyreállítása történt meg2006-ra, az eredeti térrendszer és tömegforma visszaadásával, ahhoz illeszkedő funkciókkal.[28] A több mint egymilliárd forintos beruházással,Farkas Pál építész tervei alapján felépült színház, mely nevét a város szülöttéről,Paulay Ede színész–rendezőről kapta,2008 óta működik. A 300 fő befogadására alkalmas, önálló társulat nélküli (befogadó) kamaraszínház az előadóművészetek mellett nemzetközi konferenciáknak és rendezvényeknek is helyet ad.[26][27][28] A Serházzal egy kiállítótérként működő épületszárny köti össze.[27] Harmadik, záró ütemként2015-ben aSerház felújítása készült el 600 millió forintos költséggel, mely aTokaji Múzeum részeként működőVilágörökségi Bormúzeumnak ad otthont. Ezzel párhuzamosan aTokaj Alapítvány kezdeményezésére szoborpark létrehozásába fogtak a színház udvarán; elsőként aTokaj-hegyalja első földtani térképét megrajzolóSzabó József mellszobrát avatták fel 2015 szeptemberében.[29] A kulturális és konferenciaközpont szervezeti keretei között működik aNémeti Ferenc Városi Könyvtár is.[30] 1985 óta működik a belvárosi,1790 körül épültKarátsony-házban aTokaji Múzeum, mely Tokaj és Tokaj-Hegyalja történetét mutatja be régészeti, a néprajzi és helytörténeti szempontból.2016-ban az intézmény és az állandó tárlat felújításon esett át.2015 óta működő telephelye aVilágörökségi Bormúzeum,[31] mely az európai világörökségi borvidékeket mutatja be interaktív tárlatokkal.[32] AFesztiválkatlan, mely egy használaton kívüli, külszíni bányában került kialakításra, 2580 fő befogadására alkalmas, szezonálisan működő nagyszínházzal, valamint a nézőtér alatt 1000 m²-es rendezvénytérrel rendelkezik. Áprilistól szeptemberig különböző műfajú előadásokat (musical, tánc, koncert, kamaraelőadás, humorest) tartanak.[33] Rendezvények[szerkesztés]
Turizmus[szerkesztés]
  Látnivalók:
Személyek[szerkesztés]
Testvérvárosai[szerkesztés]
A település a filmekben, irodalomban[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
