Zsivkov bolgár parasztcsaládból származott, szülei Hriszto Todorov Zsivkov és Maruza Gergova voltak.
Zsivkov ifjú korában elment dolgozniSzófiába.1929-ben a Bolgár Kommunista Ifjúsági Szövetség (BKMSZ), majd1932-ben már a Bolgár Kommunista Pártnak is tagja lett.
Amásodik világháború idején részt vett az antifasiszta ellenállási tevékenységben. A háború utáni időszakban fontos pozíciókat kapott:1948-tól a Központi Bizottság tagja és aszófiai pártszervezet titkára,1950-től a Központi Bizottság titkára,1951-től a Politikai Bizottság tagja.1954-ben a párt első titkára lett.
Első-titkárságának első két évében az államfői tisztséget ellátó sztálinistaValko Cservenkovval együtt gyakorolta a hatalmat,1956-ban Cservenkov lemondani kényszerült, ezután Zsivkov az ország első számú és megkérdőjelezhetetlen hatalmú embere lett egészen1989-ig. Zsivkov regnálását személyi kultusz, nepotizmus és korrupció jellemezte.
1989-ben kizárták a kommunista pártból és1990-ben letartóztatták. Az államkassza üres volt, a gazdaság pedig romokban hevert.1998-ban halt meg tüdőelégtelenségben.
Todor Zsivkov1938-ban vette el feleségül Mara Maleevát. Két gyermekük született:Ljudmila Zsivkova és Vladimir Zsivkov. Négy unokája és két dédunokája van, egyik unokája (Evgenija Zsivkova)szocialista parlamenti képviselő.
Mara1971-ben meghalt gyomorrákban. Felesége szenvedése és halála nagyon megviselte Zsivkovot, visszaemlékezések szerint csaknem az őrületbe kergette.[1] Egyébként felesége tanácsára nem helyezte eleinte gyerekeit politikai pozíciókba, majd álláspontját épp Mara halála után vizsgálta felül és lányát Ljudmilát a kulturális élet élére állította. Ljudmila szerepe ezen a téren rendkívül ellentmondásos volt, sokat bírálták, különösképpen rossz ízlése miatt, amelyben vegyült a múltidézés, az avantgárd, az ortodox vallás, a keleti miszticizmus és a posztmodernizmus.
Zsivkovot a maga korában rossz modorúnak tartották, ugyanakkor gyakran volt vicc tárgya jellegzetes nyugatbolgár tájszólása miatt. A rajta gúnyolódókat ugyan a titkosrendőrség figyelte és üldözte. Maga Zsivkov viszont állítólag jót mulatott ezeken a vicceken, és gyűjtötte is őket.[2]
Zsivkovról közismert volt, hogy imádta szülőfaluját, Pravecot, amelynek fejlesztésére nagy összegeket fordított, és az1970-es évekre várossá alakult. Még Bulgária első számítógépét is, amit az Apple mintájára hoztak létre,Pravets-nak nevezték el.
Zsivkov formálisan ellenezte a személyi kultuszt, ezért a Pravecban, a polgárok által neki állított szobrot maga döntötte le. A szobrot halála után helyezték csak vissza.[3]
A fasiszta Tito-klikk a balkáni háborús gyújtogató; RMP, Bukarest, 1950
Válogatott beszédek és írások; bev. Nagy Károly; Kossuth, Budapest, 1971
A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának beszámolója a párt 10. kongresszusán. 1971. április 20.; ford. Kardos Ede; Kossuth, Budapest, 1971(Bolgár valóság)
A forradalmi tapasztalat a munkásosztály fegyvere. Todor Živkov az 1923-as antifasiszta bolgár felkelésről; ford. S. Nyirő József, Lengyel Károly; Kossuth, Budapest, 1973(Bolgár valóság)
A Bolgár Kommunista Párt 10. kongresszusán elfogadott, a nép életszínvonalának emelésére irányuló határozatok következetes végrehajtásáért. Beszámoló az 1972. december 11-13-án tartott plenáris ülésen; ford. Kardos Ede; Bolgár Kulturális Központ–Kossuth, Budapest, 1973(Bolgár valóság)
A munka magas társadalmi termelékenységéért; ford. Rákosi Gábor; Bolgár Kulturális Központ–Kossuth, Budapest, 1974
Béke és szabadság a népeknek. 1975. július 30-án, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten tartott beszéd Helsinkiben; ford. Tury Éva; Szófia-Press, Szófia, 1975
A szocializmus építésének elméleti és gyakorlati problémái. Tanulmányok Todor Zsivkov válogatott műveinek 23 kötetes kiadásából; szerk. Lengyel Károly, ford. Lengyel Károly, Rákosi Gábor; Bolgár Kulturális Központ, Budapest, 1977
A nép harca a szabadságért, a haladásért és a szocializmusért; Interpress–Bolgár Kulturális Központ, Budapest, 1978
A Nagy Október örök érvényű tanulságai; utószó Sztojan Radev, szerk. Sztojan Radev, Petar Petrov, ford. Lengyel Károly, Rákosi Gábor; Interpress, Budapest, 1978
Beszédek, cikkek; ford. Bődey József,Csíkhelyi Lenke, Rákosi Gábor, vál., előszó, jegyz. Nagy Károly, szerk. Pásztor Antal; Kossuth, Budapest, 1979
A Bolgár Népköztársaság bel- és külpolitikájának időszerű kérdései. Beszéd a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének X. ülésszakán. 1979. április 27.; ford. Rákosi Gábor, szerk. Sztoján Radev, Petar Petrov; Bolgár Kulturális Központ, Budapest, 1979
Az emberiségnek ma nincs fontosabb és halaszthatatlanabb feladata a béke megőrzésénél és megszilárdításánál. Beszéd a Bolgár Földműves Népi Szövetség megalakulásának 80. évfordulója alkalmából szervezett "Nemzetközi találkozó és párbeszéd az enyhülésről" fóruma előtt, 1980. július 8-án; ford. Nagypál Teréz; Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ, Budapest, 1980
Bulgáriáról. Ünnepi beszéd; ford. Lengyel Károly; Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ, Budapest, 1981
A munka és a munka-viszonyok új koncepciójáról a szocialista Bulgáriában. A BKP KB 1982. november 29 és 30-án megtartott plénumán jóváhagyott, az új Munka törvénykönyve pártkoncepciójának alapvető helyzetei; Szófia-pressz, Szófia, 1983
Bulgária – magasan fejlett és kultúrált szocialista állam. A BKP KB 1987. július 28-án tartott plénumának megnyitó beszéde; Sofia Press, Sofia, 1987
.jpg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
%2c_Flag_of_Syria_(1980%25E2%2580%25932024).svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
_(1960%25E2%2580%25931963).svg)
.svg)
