Tlalok azaztékmitológiában azeső, amennydörgés és a jó termésistene, minden ehetőnövény ura.
Azazték teremtésmítosz szerint a világ harmadkorában ő volt a Nap (és ezzel a főisten), deKetzalkóatl eltörölt mindent a Föld színéről, s egyben megalkotta a negyedkort. Nevének jelentése növesztő, növekedést adó. Megfelelője amajáknálCsak, atotonakoknálTahin, amisztékeknélKavi, azapotékoknál pedigKosziho-Pitao.Kultusza azi. e. 2. századtól terjedt el, s fokozatosan kiszorítottaKetzalkóatl archaikusabb kultuszát.
Antropomorf lénynek ábrázolták, debagolyszemekkel vagy szeme körül stilizáltkígyót formázó karikákkal ésjaguárfogakkal. Fején sokágúkoronát visel, teste fekete, kezében kígyószerű tarajos botot (villám) tart, esetlegkukoricacsövet vagy egy kancsó vizet.
Azték felfogás szerint jóságos isten, deárvízzel,aszállyal, jégesővel, faggyal és villámcsapással kárt is tud okozni. Hegytetők vagy aMexikói-öböl felett lévő felhőkben lakozik a palotájában. E palotájának belső udvarában, annak négy sarkában egy-egy óriásiamfora áll, ezekben van a termékenyítő eső, az aszály, a növénybetegségek és a pusztító záporok. Ezek miatt néha amforának vagy korsónak is ábrázolták.
A pap-varázslók egyetlen istennek tartották, de régebbi népi hiedelmek szerint rengeteg apró méretű önálló Tlalok létezett, ezek funkciójukat tekintve megegyeztek a nagy, egységes Tlalok-ábrázolással. Szoros kapcsolatban álltak velük a békák és a kígyók.
Tlalok sújtotta az embereketreumával ésvízkórral. Ezért a reumások és a vízkórosok, valamint a villámcsapás és vízbe fulladás által meghaltakTlalokanba vagyis Tlalok égi palotájába kerültek. Ott nagy bőségben állt rendelkezésükre víz, étel és virág.
Tlalok első feleségétSocsiketzalnak, a másodikatCsalcsiutlikve-nek hívták (egyes források szerint testvérek voltak).
A tiszteletére végzett szertartások színhelye aTexcoco-tó mély örvényeinél volt. Csecsemőket és kisgyerekeket áldoztak a tiszteletére. Ha a gyermek felsírt, az annak a jele volt, hogy közel az esős évszak.
Tenochtitlan közelében a Tlalok-hegyen hatalmas szobra állt fehérlávakőből, melynek feje felülről nyitott volt, ahova az esős évszakban táplálékadó növények magvait szórták áldozatként. A főterén, a NagyTeokalli tetején állt az ő szentélye,Vitzilopocstlié mellett; ezt alakította át1519-ben katolikus szentéllyéCortez.
Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap