Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
 | Hasonló cikkcímek és megnevezések:Tikos (egyértelműsítő lap). |
| Tikos | |||
 | |||
| Kálváriakereszt hagyományos lakóházzal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Marcali | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kónya László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8731 | ||
| Körzethívószám | 85 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 135 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 34,33 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3,35 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 38′ 08″,k. h. 17° 17′ 17″46.635430555556,17.28801111111146.635431°N 17.288011°EKoordináták:é. sz. 46° 38′ 08″,k. h. 17° 17′ 17″46.635430555556,17.28801111111146.635431°N 17.288011°E | |||
  Tikos Pozíció Somogy vármegye térképén | |||
| Tikos weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazTikos témájú médiaállományokat. | |||
TikosközségSomogy vármegyében, aMarcali járásban.
ABalatontól légvonalban 8 kilométerre, gépjárművel, vagy kerékpárral 14 kilométerre délre,Marcalitól északnyugatra,Főnyed ésHollád közt fekvő település. Közigazgatási területén áthalad azM7-es autópálya és a7-es főút is, de a belterülete csak egy öt számjegyű mellékúton érhető el a 7-es felől (75 104-es út), illetve a sztráda túloldalán fekvőSzegerdő irányából egy önkormányzati úton, amely felüljáróval keresztezi az autópálya nyomvonalát. Területének keleti határszélén húzódik a7501-es út kezdeti szakasza is.
A település és környéke ősidők óta lakott hely lehetett, ezt bizonyítják a település közelében futóM7-es autópálya nyomvonalában2003-ban feltárt későbronzkorból és arómai korból való leletek is.
A mai TikosÁrpád-kori település. Nevét1299-ben említette először oklevélTykus alakban írva. A14. század közepén Fejéregyházi György birtoka volt, akinek leányátI. Lajos király1368-ban fiúsította.1405-benthapsoni Anthymus János (fl.1368–1423) nyerte Fejéregyházi Katics asszonytól, majd1406-ban Berzenczei Lóránt fia, György kapta meg. A14. században három ilyen nevű helység volt egymás mellett:1417-ben aKözéptikos nevű helységben lévő Sávolyi Gyöke család birtokait thapsoni Anthymus János nyerte adományul.1474-ben pedig Véssey Miklós zálogosított el egyes részeketAlsó-Tikos helységben.
Az1464-1482 közötti évekbenSzenyér várának tartozékai között szerepelt.1480-ban Berzenczei Sandrin pert indítottKözép-Tikos miatt Páti Török Kocsárd ellen.1484-ben Szobi Péter fia, Mihály, itteni birtokrészeitBatthyány Boldizsár kőszegi kapitánynak ésgrebeni Hermanfi Lászlónak zálogosította el.1486-banMátyás király Páti Török László itteni birtokait Tolnai Bornemisza Jánosnak adományozta, aki azonban, kegyelmet eszközölve ki számára, birtokai felét neki visszaadta.1496-banHollád-Tikos is említve volt, amely ekkor aTóti Lengyel család birtoka. Az1536 évi adólajstromban is két Tikos nevű helységet találunk:Tikos, Holláddal együtt, az esztergomi káptalan birtoka,Kápolnás-Tikos pedig Véssey László és Gáspár birtoka volt. Az1550 évi adólajstromban pedig már három ilyen nevű helység is előfordult:Közép-Tikos, mely elpusztultnak volt írva; földesuraLengyel Boldizsár volt,Alsó-Tikos, ennek lakosai az adólajstrom szerint szétfutottak. Ennek Véssey László volt a földesura.Hollád-Tikos, melynek Wárday Zsigmond volt a földesura.
Száztíz évvel később, az1660 évi dézsmaváltságjegyzékben már csupán egyTikos fordult elő: és ez aszigligeti várhoz tartozott.1703 körül egy összeírás szerintFelső-TikosFestetics Pál,Kis-Tikos Bakó Farkas birtoka volt.1726-ban pedig Felső-Tikos Festetics Kristófé, Kis-Tikos pedig1726-1733 között is Bakó Farkas birtoka volt. Az1733 évi összeírásban pedig márFelső-Tikos Nagy-Tikos alakban volt írva.1767-ben mindkét Tikos Festetics Kristóf birtoka volt.1776-ban Nagy- és Kis-Tikos Festetics Pálé,1835-ben pedig gróf Festetics Lászlóé volt.[3]
A20. század elejénSomogy vármegye Marcali járásához tartozott.
1910-ben 303 magyar lakosa volt. Ebből 301 római katolikus volt.
E térség rétekkel és legelőkkel, ártéri ligetekkel tagolt, rossz lefolyású ártéri síkság. A somogyi parti sík ezen része az alacsony dombhátak, valamint a közéjük és a tóparti turzások közé zárt, rossz lefolyású, lápos réti talajú árterek és síklápok (ún.Nagy-Berek) területe. A Kis-Balaton mocsárvidékén lévő Főnyed, Vörs, valamint - még a Marcali-háthoz tartozó - Sávoly, Balatonkeresztúr és Tikos tartoznak ebbe a csoportba. Az említett turzások és berkek jelzik a tó történeti időkben is jelentős (4,5 m-es) vízszint ingadozásait.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 130 | 127 | 126 | 149 | 143 | 146 | 134 | 135 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 70,8%-a magyarnak, 26,5% cigánynak, 1,8% németnek mondta magát (29,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,7%, református 1,8%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 1,8% (62,8% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 88,1%-a vallotta magát magyarnak, 10,5% cigánynak, 3,5% németnek, 0,2% románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 62,2% volt római katolikus, 1,4% református, 0,7% görög katolikus, 0,7% egyéb katolikus, 7,7% felekezeten kívüli (27,3% nem válaszolt).[13]
