Tijuana egy város Mexikó északnyugati részén, aCsendes-óceán partján.Alsó-Kalifornia állam legnépesebb települése,Mexikó egyik leggyorsabban növekvő városa.[2]
A területet korábban a vadászó-gyűjtögetőkumiai népcsoport lakta, majd 1542-ben megérkeztek az európaiak:Juan Rodríguez Cabrillo bejárta a közeli partvidékeket, melyet 1602-benSebastián Vizcaíno térképezett fel. 1769-benJuan Crespí részletesebb adatgyűjtést végzett a későbbi Tijuana-völgy névre keresztelt területen.
1829-ben aztánJosé María de Encheandía, Alsó- és Felső-Kalifornia kormányzója egy mintegy 100 km²-es földterületet adományozottSantiago Argüellónak. A terület neve Rancho Tía Juana volt, a város későbbi neve is ebből az elnevezésből alakult ki.
Amikor 1848-ban amexikói–amerikai háború következményeképp Mexikó elvesztette egész Felső-Kaliforniát, ez a terület nemzetközi határvidékké vált, így új szerepet kapott. Tijuana életében a legfontosabb dátum 1889. július 11-e, amikor is Argüello leszármazottai ésAugustín Olvera megállapodást kötöttek arról, hogy megkezdik a város kiépítését.
Kezdetektől fogva jelentős volt Tijuanában a turizmus. Az 1915-ben kezdődőPanama-kaliforniai Kiállítás rengeteg látogatót vonzott a közeliSan Diego városba, ennek Tijuana is hasznát láthatta: egy tipikus mexikói népünnepéllyel csábítottak át számos turistát. Már ennek a rendezvénynek az alkalmával is tartottak lóversenyeket, később pedig az 1928-ban megnyitott Agua Caliente („forró víz”) turisztikai komplexumhoz kapcsolódóan létrejött egy nagyobb lóversenypálya is. Szintén ennek részeként nyílt meg egy hatalmas kaszinó, mely az USA-beli szesz- és szerencsejáték-tilalom idején rendkívül sok külföldit vonzott a városba. Azonban 1935-benLázaro Cárdenas elnök rendeletével véget vetett a szerencsejátékoknak az egész államban, így az Agua Caliente is bezárt, épületeit is lebontották.
A Mexikón belüli vándorlás következményeképpen a város lakossága gyors növekedésnek indult: 1940 és 1950 között 10 év alatt megháromszorozódott. Ezután azonban a turizmus profilt váltott: már nemcsak az éjszakai életre koncentráltak, hanem látnivalók és programok széles skáláját kínálták az odalátogatóknak.
Határ az USA (balra) és Tijuana (jobbra) közöttA város legmagasabb pontja, aCerro Colorado
Tijuana Mexikó, és ezáltal egész Latin-Amerika legnyugatibb városa. Mintegy 210 km-re fekszik az állam fővárosától,Mexicalitól nyugatra.
Északon az USA (azon belülImperial Beach városa) határolja, nyugatról a Csendes-óceán, délnyugatonPlayas de Rosarito üdülőváros, a többi oldalról lakatlan, hegyekkel és kanyonokkal tagolt sivatagos területek. A város központi része a Tijuana-völgyben fekszik, melyen a csatornába terelt Tijuana folyó folyik keresztül. A város területéhez tartoznak az óceánban fekvőCoronado-szigetek(Islas Coronado) is.
Északi részén egy kb. 160 méteres tengerszint feletti magasságú, csaknem sík fennsík, aMesa de Otay (Otay-fennsík) terül el, míg délen dombos-hegyes a vidék, de mára már ennek nagy része is beépült, részben illegális telepekkel. A szabálytalanul épült városrészek sokkal inkább ki vannak téve az áradások és az errefelé többször is érezhető földrengések káros hatásainak.
A város legalacsonyabb pontja az óceánparton található, míg legmagasabb pontja, aCerro Colorado (Colorado-hegy) 552 m-es.
Tijuana éghajlata szárazmediterrán: a tél enyhe és csapadékos, a nyár forró és száraz, összességében az átlagos évi csapadékmennyiség kb. 250 mm.[3][4]
A leghidegebb hónap a december és január, ekkor az átlaghőmérséklet 13–14 °C. Fagypont alá nagyon ritkán hűl a levegő, az eddig mért legalacsonyabb hőmérséklet -5 °C volt. Télen viszonylag gyakoriak az esők, de a legcsapadékosabb hónap a március. Az április, bár még mindig hűvös hónap, igen szeszélyes: az ez idő tájt gyakori, a szárazföld felől érkező Szent Anna-szelek akár 33 °C-os hőhullámok betörését is okozhatják. A legmelegebb hónapok a július, az augusztus és a szeptember: ekkor az átlaghőmérséklet 22–23 °C, de gyakran mérnek 40 °C feletti hőséget is.
A havazás igen ritka különlegességnek számít: bent a városban az utóbbi évtizedek során csak 1967-ben és 2007-ben hullott hó, illetve 2008-ban a hegyek magasabb részein.
A város fő folyója, aRío Tijuana, csak időszakos folyó. Mexikóban ered, majd 195 km megtétele után azUSA területén éri el a Csendes-óceánt. A város területén részben betonból épült csatornákban folyik át. Legjelentősebb mellékfolyója azArroyo de las Palmas („Pálmák patakja”).
Las Torres, a városkép meghatározó épületei és egy minaret
A város területének legnagyobb részét kis méretű lakóházak foglalják el, a városképet meghatározó nagyobb épületek főként a belső területekre, leginkábbZona Río kerületre koncentrálódnak, kisebb részben az óceánpart környékére (Playas de Tijuana városrész). Az első igazán magas épületegyüttes (90 m), a város nyugati részén találhatóCentro Commercial Torres de Agua Caliente(vagyLas Torres), 1982-ben épült. Az első 100 métert meghaladó építmény aCuartel Morelos országzászló volt (1997), majd 2008-ban épült fel a 27 szintesTorre Diamante, melynek magassága a 102 m-t közelíti.[6]
A város népessége igen sokszínű: ugyanúgy lakják Mexikó más tájáról idevándorolt emberek, mint a Föld más részeiről érkezők. Itt él egész Mexikó egyik legjelentősebb ázsiai közössége, melynek nagy részét kínaiak, kisebb részét japánok és koreaiak alkotják. Emellett sokan az Amerikai Egyesült Államokból is érkeznek ide az olcsóbb megélhetés miatt, de számos Dél- és Közép-Amerikából, illetveOlaszországból,Franciaországból,Spanyolországból ésLibanonból érkező letelepedő is otthonául választotta Tijuanát.
A lakosság növekedése rendkívül gyors, ezt szemlélteti az alábbi táblázat:
Év
Lakosság
1940
21 971
1950
65 364
1980
461 267
1990
698 752
2000
1 148 681
2010
1 300 983
2007-ben elkezdtek terveket kidolgozni arra, hogy a várostól délkeleti irányban mintegy 20 km-re fekvő Pálmák Völgyében létrehozzákValle de las Palmas települést. Itt az első 5 évben mintegy 100 000 lakás építését tervezték (2010-ig kb. 10 000 meg is épült), hosszú távon pedig (2030-ig) azt szeretnék elérni, hogy egy Tijuanával közel azonos méretű, tehát 1 millió fölötti lakosságú nagyváros épüljön ki ott.[7]
A 2010-es népszámláláskor a város kb. 1 301 000 lakójából 97,7% válaszolt a vallással kapcsolatos kérdésre: kb. 971 500 fő (74,7%)római katolikusnak, kb. 186 400 (14,3%) egyéb keresztény vallásúnak mondta magát, kb. 2250-en (0,2%) más vallásúak, míg kb. 113 300-an állították (8,7%), hogy nem tartoznak egyik felekezethez sem.
A város legjelentősebb kulturális központja aCentro Cultural Tijuana (CECUT), 1982-ben nyílt meg. Jellegzetes, gömbszerű épülete a város egyik jelképévé vált.
1994-től minden évben Tijuanában rendezik meg a Spanyol-Amerikai Gitárfesztivált(Festival Hispanoamericano de Guitarra).[8]
Két jelentősebb kosárlabdacsapat működik a városban: aGalgos de Tijuana („Tijuanai Agarak”) a mexikói első osztályban játszik,[10] míg a főleg USA-beli játékosokból állóTijuana Dragons az Egyesült Államok egyik bajnokságában, az ABA-ban szerepelt,[11] de már nem játszik ott.[12]
Emellett népszerű a baseball (stadionja azEstadio Cerro Colorado), a teke, a golf, és itt található a világ harmadik legnagyobb bikaviadal-arénája, mely az egyetlen, ami tengerparton fekszik.
Amellett, hogy a város jelentős turisztikai célpont, hatalmas ipari központ is. A 2000-es években Tijuana váltÉszak-Amerika legjelentősebb egészségügyi eszközöket gyártó centrumává.[13]
Az USA-beliKaliforniához való közelsége, a helyben található sokrétű tudással rendelkező és viszonylag olcsó munkaerő nagy vonzerőt jelent a külföldi befektetők számára, akik azÉszak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény előnyeit is kihasználva óriási ipari parkokat, úgynevezettmaquiladorákat telepítettek a városba, melyekben ugyan alacsony bérért foglalkoztatják a dolgozókat, de mégis a minimálbér fölötti kereset bennük a jellemző.
Nagy szerepet játszik a város gazdaságában a turizmus. ASan Ysidro átkelőhelynél naponta több tízezer ember lépi át a határt gyalogosan vagy autóval.[14] A város fő turisztikuai központjai azAvenida Revolución környékén és azAgua Caliente központnál találhatók. Számos vendéglő, üzlet, gyógyszertár, bár és egyéb szórakozóhely várja az idelátogatókat. Különös vonzerőt jelent az USA-beli fiatalok számára, hogy Mexikóban 18 év az alkoholfogyasztás korhatára,[15] míg a szomszédosKalifornia államban 21 év.[16]
Ahogy szinte az összes északihatár-menti nagyváros Mexikóban, úgy Tijuana is hírhedt rossz közbiztonságáról. A város amexikói drogháború fő helyszínei közé tartozik, székhelye aTijuana kartell nevű bűnszervezetnek. 2010-ben 817 gyilkosságot követtek el a városban, ez a szám 2011-re visszaesett 509-re, de még így is felülmúlja a korábbi évek adatait. (Összehasonlításul: a 10 milliós Magyarországon 1994-ben volt legmagasabb a gyilkosságok száma, ekkor egy év alatt 310 embert öltek meg, de 2012-ben csak 113-at.[17]) Főként a külvárosokban igen gyakoriak az erőszakos cselekmények, köztük a nemi erőszak is, rablások, autólopás, és nem ritka az emberrablás sem. A drogkereskedelem és a prostitúció mindennapos jelenség.
A rendőrség viszont pénzhiánnyal küzd és sok esetben alacsony képzettségű tagokkal bír, ráadásul a korrupció is átszövi, az igazságszolgáltatási rendszer pedig túlterhelt és nem elég hatékony, így a közeljövőben sem várható jelentős javulás a közbiztonság terén.
Főként éjszaka és egyedül egyáltalán nem ajánlott az utcán tartózkodni, még az autót sem célszerű az utcán hagyni, ha mégis, jól lezárva és riasztóval felszerelve. A bűnözők többnyire párosával vagy kisebb csoportokban támadják meg a járókelőket, késsel és gyakran lőfegyverrel rendelkeznek. A turisztikai központok táján nappal viszonylagos biztonság uralkodik.[18]
↑Geofísica Internacional: El niño in the City (angol nyelven) (PDF). [2011. július 22-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 23.)
