Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Thomas Woodrow Wilson

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. április 7.4 változtatás vár ellenőrzésre.

Pontosságellenőrzött

Nem tévesztendő össze a következővel:Robert Woodrow Wilson.
Thomas Woodrow Wilson
AzAmerikai Egyesült Államok 28.elnöke
Hivatali idő
1913.március 4. – 1921.március 4.
Alelnök(ök)Thomas R. Marshall
ElődWilliam Howard Taft
UtódWarren G. Harding
Katonai pályafutása
Csatáielső világháború

Született1856.december 28.
Staunton,Virginia
Elhunyt1924.február 3. (67 évesen)
Washington
SírhelyWashingtoni Nemzeti Katedrális
PártDemokrata Párt

SzüleiJanet Woodrow
Joseph Ruggles Wilson
HázastársaEllen Axson Wilson
Edith Galt Wilson
Gyermekei
  • Margaret Woodrow Wilson
  • Jessie Woodrow Wilson Sayre
  • Eleanor Wilson McAdoo
Foglalkozásügyvéd,akadémikus
Iskolái
Valláspresbiteriánizmus

Díjak
  • doctor honoris causa from the University of Paris(1918)
  • Nobel-békedíj(1919, 133 127 kr)
  • New Jersey Hall of Fame(2010)
  • Fehér Sas-rend
  • a Varsói Egyetem díszdoktora
  • honorary doctor of the Jagiellonian University of Krakow
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja

Thomas Woodrow Wilson aláírása
Thomas Woodrow Wilson aláírása
AWikimédia Commons tartalmazThomas Woodrow Wilson témájú médiaállományokat.
Woodrow Wilson emlékművePoznańban, a Wilson parkban

Thomas Woodrow Wilson (Staunton,Virginia,1856.december 28.Washington,1924.február 3.) azAmerikai Egyesült Államok 28. elnöke volt. Skót-ír származású családban született. Tanárként kezdett dolgozni, majd a politika felé fordult.19131921 között töltötte be az Egyesült Államok elnöki posztját. Munkásságáért 1919-benNobel-békedíjat kapott.

1919.október 2-ánagyvérzést kapott, elnöki feladatait helyette titokban felesége,Edith Wilson gyakorolta 17 hónapon keresztül.[1]

Munkássága

[szerkesztés]

Tanári pályán dolgozott jogot és történelmet tanított. 1902-ben aPrinceton Egyetem elnöke lett, majd 1910-benNew Jersey állam kormányzójává választották. Elnöksége alatt a századfordulós reformpolitika folytatódott. Többek között a nevéhez fűződik ajegybank szerepét betöltőSzövetségi Tartalékrendszer(Federal Reserve System) létrehozása is. Tevékenysége elismeréséül 1919-benNobel-békedíjat vehetett át. Ellenezte atrianoni békeszerződés néhány pontját. 1920-ban elrendelte azalkoholtilalmat (angol nevénProhibition).

Wilson véleménye a háború kitörésének okairól

[szerkesztés]

A történelemtanár megállapítása szerint a háború így tört ki:Szerbia egy városában meggyilkolták az Osztrák-ház egyik hercegét. Szerbia Európa egy kis királysága. Nem volt olyan ereje, hogy a nagyhatalmak bármelyikének is félnie kellett volna tőle, és Németország, valamint mindazok, akik vele összeesküdtek, ebben a gyilkosságban találtak ürügyet arra, hogy jogtalan követeléseket támasszanak a gyönge és védtelenSzerb Királyság ellen.

Ez volt az Egyesült Államok elnökének véleménye a háború kitöréséről. De ha elemezzük Wilson beszédét, sok hibát és kitalált dolgot találunk.

  1. Az „Osztrák-ház egyik hercege” nem herceg volt, hanem főherceg és trónörökös.
  2. A gyilkosság nem „Szerbia egyik városában”, hanem Szarajevóban, amely Boszniában lévén az akkoriOsztrák–Magyar Monarchia területén feküdt.

Wilson nyilatkozatai

[szerkesztés]

Thomas Woodrow Wilson véleménye gyökeresen megváltozott a háború során.

  • Január 9.:A béke harcosa vagyok!
  • Január 31.:Amerika küldetése a béke küldetése.
  • Január 31.:A mi kormányunk a nép kormánya, és a nép nem akar háborút.
  • Február 26.:Amerikának nem szabad beavatkoznia a háborúba.
  • Március 8.: elfogadta az úgynevezettHouse–Grey-memorandumot(wd), amely szerint az Egyesült Államok kötelezettséget vállal, és belép a háborúba.

Wilson elnök 14 pontja

[szerkesztés]
Bővebben:Wilson elnök 14 pontja
  1. Nincs többétitkos diplomácia.
  2. A tengerek és a kereskedelem szabadsága.
  3. A lehetőségekhez mérten az összes gazdasági megszorítás elhárítása.
  4. Leszerelési-egyezmény.
  5. Minden gyarmati igény pártatlan szabályozása.
  6. A központi hatalmak által megszállt orosz területek kiürítése.
  7. Belgium helyreállítása.
  8. A megszállt francia területek kiürítése,Elzász ésLotaringiaFranciaországhoz csatolása.
  9. Az olasz határokkal kapcsolatos konfliktusok rendezése a jól meghatározható nemzeti határoknak megfelelően.
  10. AzOsztrák–Magyar Monarchia népeinek szabad fejlődése.
  11. Románia,Szerbia (kijárattal a tengerhez) ésMontenegró kiürítése és visszatérítése.
  12. Az Oszmán Birodalom szabad fejlődése és a Dardanellák megnyitása.
  13. Egy független lengyel állam létrehozása, beleszámítva minden olyan területet, amelyeket kétségtelenül lengyel lakosság lakik, szabad kijárattal a tengerhez.
  14. A nemzetek általános összefogása a politikai függetlenség és területi sérthetetlenség biztosítására (aNépszövetség alapgondolata, azannexió (bekebelezés) tilalma, nemzetek önrendelkezési joga).

A pontok közül néhányat, mint a nemzetek önrendelkezési jogát, több állam nem tartotta be kisebbségeire nézve, különösen igaz ez az első világháború után a trianoni határon kívülre rekedt magyarokra.Róth Ottó a többnemzetiségűBánságban próbálta a wilsoni pontoknak megfelelően megszervezni az ún.Bánáti Köztársaságot. Az önrendelkezési jog elvével mások máshol viszont igyekeztek visszaélni, erre példa aVendvidéki Köztársaság kálváriája1919-ben.

Gold Certificate típusú, aranyra váltható, 100 000 dolláros államjegy Wilson elnök portréjával. Egyetlen alkalommal, 1934-ben bocsátották ki, csak bankok közötti forgalomban használták, máig az Egyesült Államok legnagyobb címletű papírpénze.

Magyarul megjelent művei

[szerkesztés]
  • Az Egyesült-Államok elnöke; in:Katholikus Szemle, 1918, 876-894. (ford.Schiff Péter)
  • Wilson beszédei és üzenetei a háborúról, békéről és a népek szövetségéről; összeáll. Bródy Béla, Magyar Lajos; Athenaeum, Bp., 1919
  • Az új szabadság. Felhívás a népek nemes energiáinak felszabadítására; ford., bev. Rózsa Dezső; Révai, Bp., 1920 (Mesterművek)

Elődök és utódok

[szerkesztés]
Elődje:
William Howard Taft
Utódja:
Warren G. Harding
Elődje:
John Franklin Fort
Utódja:
James Fairman Fielder

Irodalom

[szerkesztés]
  • Andor László:Amerikai politika a 20. században (Változó Világ 21., Budapest,1999)
  • Koi Gyula: Woodrow Wilson. In: Koi Gyula: A közigazgatás-tudományi nézetek fejlődése: külföldi hatások a magyar közigazgatási jog és a közigazgatástan művelésében a kameralisztika időszakától a Magyary-iskola koráig. Budapest, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. (2014) , 487 p.; 105-109. (ISBN 9786155344640)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Az Egyesült Államoknak már volt egy női elnöke – Index, 2016. június 8.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Életrajza a Fehér Ház honlapján
  • Révai Mór János:Egy magyar ember nyílt levele Wilson elnök úrhoz Magyarország integritásáról; Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, Bp., 1918
1789–1861
Az USA megalapításától
az amerikai polgárháborúig
Seal of the President of the United States
1861–1914
Az amerikai polgárháborútól
az első világháborúig
1914–1945
Az első világháborútól
a második világháború végéig
1945–1989
A második világháború végétől
a hidegháború végéig
1989-től
A hidegháború vége óta
Nobel-békedíjasok (1901–1925)
Elnök
Külügyminiszterek
Hadügyminiszterek
Politikusok
Diplomaták
Atrianoni békeszerződéshez, az előzményeihez és a revízióhoz kötődő jelentősebb személyiségek
Franciák
Britek
Amerikaiak
Olaszok
Csehek és szlovákok
Románok
Délszlávok
Osztrákok
Magyarok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Thomas_Woodrow_Wilson&oldid=28028060
Kategóriák:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2026 Movatter.jp