Ez a lap egy ellenőrzött változata
Theotokosz (görög: Θεοτόκος, átírás: Theotókos;latin:Deipara,Dei genetrix;óegyh. szláv:Богородица, átírás: Bogorogyica;grúz:ღვთისმშობელი átírás: Ghvtismshobeli;román:Născătoare de Dumnezeu);magyarul:Istenszülő.Szűz Máriát szokás így nevezni akeleti kereszténységben.
Főként azortodox egyházak terminológiájában, illetve agörögkatolikusoknál használatos. Nyugaton inkább aMater Dei (lat. "Isten anyja") kifejezést alkalmazták. Ábrázolása apravoszláv kultúrkörben meghatározott ikonográfiai típusok szerint történhet. (Pl. Az "IstenszülőEleusza ikonja", ill. az "IstenszülőHodégétria ikonja" stb.[1])
Két görög szó összetétele: θεός "isten" és τόκος "születés", így szó szerint istenszülőnek fordíthatjuk, ám mivel ez sokak szerint furcsán hangzik, a magyar nyelvű ortodoxliturgiában vagy eredeti alakjában szerepel, vagy a Μήτηρ Θεού görög kifejezés fordítása ("az Isten anyja") hangzik el. Az Istenszülőt ábrázoló görögkeleti ikonokon egyébként az ikonográfiai kánon szerint a Μήτηρ Θεού kifejezés rövidítését (ΜΡ. ΘΥ.) kell feltüntetni.
A theotokosz szó először a rómaiHippolütosznál bukkan fel a3. század elején, majdÓrigenész írja le gyors elterjedését. Azefezusi zsinat 431-ben Mária-dogmaként szögezte le: Mária Isten Anyja. Az anyaság értelmezésében félreértések keletkeztek, amit aHarmadik konstantinápolyi zsinat pontosított 681-ben.
Nesztoriosz -Konstantinápoly pátriárkája - meghívta elődje titkárát, Prokloszt, hogy székesegyházába prédikáljon. Mint szenvedélyes szónok, Proklosz elmagyarázta, hogy Mária az egyetlen híd Isten és ember között. Ezután tulajdonságait felmagasztalta és így szólt: "Ilyen tehát a Theotokosz, Szűz Mária hű képe." A pátriárka erre lejött trónusáról és leszidta Prokloszt. Nesztoriosz szerint ugyanis Mária csak az ember-Krisztus szülőanyja volt, nem pedig Isten szülőanyja.[2]
A tét több volt, mint Mária szerepének meghatározása. A tét maga aMegtestesülést foglalta magába. Nesztoriosz Jézusban két különböző személyt látott, noha elismerte, hogy Isten is és ember is. Ezért elmagyarázta Proklosznak, hogy Isten attól még Isten maradt, hogy egy ember Jézus bőrébe bújt, "nem hordta ki a méhében, nem szoptatta, nem pólyálta be senki." Ezért nem lehet Istenszülő.A vita kiterjedt, ésAlexandriai Szent Cirill fülébe is eljut ez az érvelés. Éles hangú levelet küld, és ugyanolyan éles válasz érkezik Nesztoriosztól. Cirill Róma püspökétI. Celesztin pápát kéri fel döntőbírónak. MajdII. Theodosius bizánci császár kihirdeti, hogy zsinatot tartanak majdEfezusban.[3]
 | Bővebben:Nesztorianizmus és Epheszoszi zsinat |
![Az Istenszülő Hodégétria (or. Odigitria) típusú ikonja (1774), (Az Istenszülő elszenderedése[4] templom, Kondopoga, Karjalai Köztársaság)](/mt/?noimg=&dark=on&url=https%3a%2f%2fhu.wikipedia.org%2fwiki%2fF%25C3%25A1jl%3aMadonna_and_Child_(Dormition_Church_at_Kondopoga).jpg)
Mivel Jézus testét Máriától vette és az anyja szíve alatt táplálta, és mivel Mária életét nem szennyezte be bűn élete során, ezért ő is osztozott Jézus tökéletesmegváltásában, azaz nemcsak a lelke, hanem a teste is osztozott a megváltásban. Ezért ő neki nem kell várni azutolsó ítéletig.Szent Pál sorolja fel a lélek cselekedeteit: "A lélek gyümölcsei viszont:szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség,önmegtartóztatás". Szent örömmel töltik el a lelket azok az erényes cselekedetek, amelyek elérik a tökéletesség fokát. Az Istenszülő a katolikus dogmatikában Mária tisztaságát feltételezi, így lehetett anyja a megváltónak, akinek így Jézussal azonosbűntől való tisztasága jutott. Az ortodox ikonok az egységre mutatnak rá, az Útmutató ikon típussal fejezi ki a helyes utat, amikor Mária keze Jézusra, Jézus keze Máriára mutat. Az Istenszülő típus a szimmetriával, frontális ábrázolásával fejezi ki végeredményben Isten egységét.
Amegváltó fogantatása a kezdete azÚjszövetség népének, azaz Isten anyjának méhében kezdődik.[5] Ünnepe január 1., katolikusoknál parancsolt ünnep,Szűz Mária Istenanyaságának ünnepe.
 | Ez akereszténységgel kapcsolatos lap egyelőrecsonk (erősen hiányos).Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
