Magyar Királyi Testnevelési Főiskola, Magyar Testnevelési Főiskola, Magyar Testnevelési Egyetem, Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Testnevelési Egyetem
Az egykori Magyar Királyi Testnevelési Főiskola a magyar sportképzés központi intézménye a megalakulása óta. Sportági oktatói a magyar szakemberek legnagyobb neveit soroltatják fel, akik leggyakrabban a nemzetközi sportélet alakítói is saját területükön. Az egyetem könyvtára és levéltára a hazai egyetlen testnevelési és sporttudományi szakkönyvtáraként feladatának tekinti a magyar testnevelés és sport szakembereinek, szervezeteinek, testületeinek és intézményeinek szakirodalmi információkkal való támogatását, valamint a hazai sporttudomány, testnevelés és sportfelsőoktatás dokumentumainak gyűjtését és megőrzését, így nyújtva biztos alapot az egyetem folyó kutatásoknak. Bár az egyetem neve többször változott, továbbra is a TF rövidítés határozza meg az egyetemet.
Az intézmény kezdeti fő célja a testnevelőtanár képzés volt, ami későbbiekben edzőképzéssel bővült. Később a testnevelés és a sport világa erőteljes fejlődésének következtében új tanszékek alakultak, új tantárgyak kerültek be a képzési programba, és egyre nagyobb hangsúly helyeződött a tudományos kutatómunkára.
Az egyetem állami feladatként ellátott alaptevékenysége
a sporttudománynak mint interdiszciplináris tudományterületnek és a humánkineziológiának a művelése, valamint az egészségtudománynak, elsősorban a prevenciónak a fejlesztése;
testnevelési és sportszakemberek alap- és továbbképzése (idegen nyelven is);
az alap-, közép- és felsőfokú oktatás teljes vertikumában,
a sportmozgalom különböző területeire, a szabadidő, az iskolai és a versenysport, valamint
a népegészségügy számára;
az egyetem képesítési követelményeiben meghatározott feladatok;
az alapfokú képzésben: sportoktatók képzése;
a középfokú képzésben: sportedzők, sportszervezők-sportmenedzserek és rekreációs szakemberek képzése;
a főiskolai szintű képzésben: szakedzők, sportmenedzserek, táncpedagógusok és rekreációirányítók képzése;
az alapképzésben (BSc-n): sportszervezők, testnevelő-edzők, humánkinezológusok és rekreációs szakemberek képzése;
az egyetemi szintű képzésben: testnevelő tanárok, humánkineziológusok, gyógytestnevelő tanárok és egészségtantanárok képzése;
a mesterképzésben (MSc-n és MA-n): testnevelő tanárok, gyógytestnevelő tanárok, egészségfejlesztő tanárok, humánkineziológusok, szakedzők, sportmenedzserek és rekreációs szakemberek képzése;
a felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon: sportpszichológusok, lovaskultúra oktatók és preventív mozgásterapeuták képzése;
a posztgraduális szintű képzésben: doktoranduszok képzése;
működési támogatásból fedezett, a megalapított szakok diszciplináihoz kapcsolódó tudományos kutatás, fejlesztés és tudományszervező tevékenység.
A megalapított akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, főiskolai és egyetemi szintű alap- és mesterképzés, főiskolai és egyetemi szintű szakirányú továbbképzés, doktori (PhD) képzés.
Az egyetem campusa Budapesten, a 12. kerületben Budán található, mely magába foglalja az Alkotás utca 42-48-ig terjedő központi részét, és a Csörsz utcában található Dr. Koltai Jenő Sportközpont is.
A vízi táborok elengedhetetlen színhelyeként kellemes helyen, a Duna partján található az egyetem római-parti vízitelepe.
Továbbá a Velencei-tónál található az egyetem sporthotele, aSport Hotel Velence, mely többek között táborok és edzőtáborok helyszínéül szolgál.
Az intézménnyel egy időben alakult meg a Testnevelési Főiskola Sport Club (TFSC). A második világháborút követően, 1946 februárjában nyitotta meg újra kapuit a főiskola, az újjáalakuló sportklub a Testnevelési Főiskola Sportegyesülete (TFSE) néven kezdte meg működését.[1] Jelenleg több mint 20 szakosztállyal Magyar Testnevelési Egyetem Sportegyesülete (TFSE) néven érik el eredményeiket a sportolók.
1975-ben megalakult a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézete (TFTI),[1] későbbi nevein TF Továbbképző Központja (TFTK), TF Továbbképző Intézete (TFTI). A felnőttképzés országos átalakítása utánSportvizsgaközpont néven teljesen megújult rendszerrel várja az érdeklődőket.
Az egyetemen működik a Sporttudományok Doktori Iskola, vezetője Prof. Dr. Radák Zsolt egyetemi tanár, az MTA doktora.[2]
Az intézménytKlebelsberg Kuno kultuszminiszter fáradozása nyomán 1925-benMagyar Királyi Testnevelési Főiskola néven nyitották meg, majd 1945-tőlMagyar Testnevelési Főiskola néven működött tovább. 1975-ben az ún. tudományegyetemek csoportjába sorolták, így egyetemi rangú intézménnyé vált, 1989-től aMagyar Testnevelési Egyetem elnevezést viselte. 2000 januárjától aSemmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karaként működött. 2014. szeptember elsejével a Testnevelési és Sporttudományi Kar kivált a Semmelweis Egyetemből és önálló intézményként, Testnevelési Egyetem néven működik tovább.
Az egyetem 2003-ban a Semmelweis Egyetem égisze alatt elnyerte a Magyar Örökség Díjat.
1900-as évek eleje – Felmerült a korábban egyleti keretek között (elsősorban aNemzeti Torna Egylet szervezésében) folyó tornatanárképzés állami kézbe vételének gondolata.
1909 – AzI. Országos Testnevelési Kongresszuson hivatalosan is megfogalmazódott egy tornatanárképző főiskola felállításának szükségessége.
1921 – Az úgynevezett testnevelési törvény parlamenti tárgyalása során elfogadott módosító javaslat szerint „a testnevelési tanerők képzésére országos testnevelési főiskolát kell felállítani, melynek fenntartásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter intézkedik”.
1925. október –Klebelsberg Kuno kultuszminiszter jóváhagyta az 1921. évi LIII. törvénycikk alapján életre hívott főiskola szervezeti szabályzatát.
1925. december – AMagyar Királyi Testnevelési Főiskola önálló intézményként megkezdte első tanévét a budapestiPolgári Iskolai Tanárképző Főiskola épületében, közös igazgatójukGyulai Ágost volt. A főiskolán – hároméves tanulmányi időre tervezett szervezeti szabályzata és óraterve alapján – egyszakos testnevelőtanár-képzés indult meg. Ez idő tájt alakult meg a főiskola sportegyesülete(TFSC) és vetették meg a később országos hírűvé fejlődött testnevelési és sportszakkönyvtár alapjait.
1928 – Az intézmény élére új igazgató kerültSzukováthy Imre személyében. Az intézmény vezetése kezdettől fogva nagy figyelmet szentelt a nemzetközi kapcsolatok ápolásának, az első külföldi hallgató 1928-ban iratkozott be, később a világ különböző országaiból számosan követték.
1929. szeptember – AVallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendelete alapján 4 évre emelték a képzési időt.
1920-as évek vége – Elkezdődtek a tudományos kutatások: elsősorban a sportorvoslás, majd ezt követően a sporttörténet témakörében.
1930 – Megkezdte működését az intézmény sportorvosi rendelőjéből kifejlesztettI. számú Állami Sportorvosi Intézet.
1938 – ATestnevelési Főiskolának ítélték a rangos nemzetközi elismerésnek számítóOlimpiai Kupát.
1941 – A minisztériumMisángyi Ottót bízta meg az igazgatói feladatok ellátásával.
1945 – A fővárosban zajló háborús események nagy károkat okoztak a főiskola létesítményeiben. A legnagyobb veszteséget a főépület alagsorában tárolt felbecsülhetetlen értékű szakkönyvállomány és a sportmúzeumi tárgyak elpusztulása jelentette.
1946. február – Újra megnyitotta kapuit az intézmény, ahol ezután a középiskolák és a felsőoktatási intézmények számára egyszakos testnevelőtanár-képzés folyt. Újraalakult a főiskola sportegyesülete(TFSE) is.
1946. július – Az újonnan kinevezett igazgatót,Dollai Dobler Antalt az év közepén felmentették tisztsége alól, és 1947 decemberéig miniszteri biztos került az intézmény élére.
1948 – Egy kormányrendelet aVallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hatásköréből azOrszágos Sporthivatal felügyelete alá helyezte a TF-et. Elkezdődött a Csörsz utcai sporttelep építése.
1950-51 – Ebben a tanévben fejeződött beHepp Ferenc igazgatósága alatt – az 1945-ösI. Sportkongresszus határozatai alapján – a tanszéki rendszer kialakítása. Megváltozott és kibővült a főiskola feladatköre: a magyar testnevelési és sportmozgalom legmagasabb szintű szakemberképző, illetve módszertani és tudományos intézményévé vált.
1951 –Antal Józsefet nevezték ki igazgatónak, aki 1965-ig töltötte be ezt a tisztséget.
1950-es évek eleje – Bevezették az esti és a levelező oktatást, s elkészültek az oktatómunka nélkülözhetetlen kellékei, a főiskola első tankönyvei.
1953-54 – Felépült a férfikollégium és az étterem, útjára indult az intézmény (azóta több címváltozást megélt) tudományos folyóirata.
1960-as évek – Újabb oktatási reformtervek születtek, s egyre inkább előtérbe került a testnevelés és a sport tudományos igényű megközelítése.
1965 – Az igazgatói teendők ellátásáraKerezsi Endre kapott megbízatást.
1966 – Átadták a várva várt uszodát és a játékcsarnokot.
1967 –Terényi Imre került a főigazgatói székbe, akinek nagy szerepe lett az intézmény további fejlődésében, szakmai sikereinek megalapozásában.
1969 – Az 1959-ben alakultTestnevelési Tudományos Kutatóintézet a főiskola szervezeti egysége lett, megalakult aSzakkönyvtár ésDokumentációs Központ.
1970-es évek – Főiskolai szintűvé vált az edzőképzés, és valamennyi szakon (tanári, edző, sportvezető) szervezettebb lett a továbbképzés. Tudományos osztály alakult, évente négy számmal jelentkezett aTudományos Közlemények című folyóirat, nagy sikere volt a nemzetközi nyári egyetemeknek.
1973 –Koltai Jenő lett az intézmény főigazgatója, majd 1975-től az első rektora.
1975 – A félévszázados jubileumát ünneplőTestnevelési Főiskola az ott folyó több évtizedes oktató-nevelő és kutatómunka magas színvonalának elismeréseképpen egyetemi rangú főiskolává vált.
1978 – Koltai JenőtZalka András váltotta fel a rektori tisztségben.
1984 –Istvánfi Csaba rektor hivatalba lépésével felerősödtek a képzési rendszer és az intézményi struktúra megújítására irányuló törekvések.
1985 – A hazai testnevelési és sportmozgalom szellemi központjaként elismertTestnevelési Főiskola teljes jogúegyetem lett.
1986 – Az év végén megszűnt aKutatóintézet, melynek szakembergárdája a – következő esztendőben átalakított – tanszékeken folytatta munkáját.
1987 – Elkészült az egykori 200 méteres atlétikai pálya helyén álló edzőcsarnok és a 430 fő befogadására alkalmas aula épületkomplexuma, az Alkotás utcai fronton emelkedő ötszintes épület munkálatai.
1988 – A korábbi laza kapcsolat helyett aTovábbképző Intézet 1988-banTF Továbbképző Központ néven az egyetem szerves részeként folytatta működését.
1989 – Az egyetemmé válás következményeként az intézmény elnevezése hivatalosan is megváltozott. AzÁllami Ifjúsági és Sporthivatal megszűnésével egyidejűleg, az év júliusától aMűvelődési és Közoktatási Minisztérium felügyelete alá került az egyetem.
1990 – A felújították és egy emelettel bővítették a játékcsarnokot.
1992 – AMagyar Rektori Konferencia nyílt szavazással erősítette meg az intézmény egyetemi státusát. ARómai-parton felújított (1992) vízitelepet adtak át a hallgatóknak és az alkalmazottaknak.
1993 – Befejeződött a kollégiumok bővítése, korszerűsítése, és elkezdődött egy modern biomechanikai laboratórium kialakítása. Az 1993/94-es tanévtől megkezdődött az angol nyelvű egyetemi szintű (tanár szakos) képzés.
2000 – A TF aSemmelweis Egyetem egyik karaként működik (Semmelweis Testnevelési és Sporttudományi Kar).
2008 – Hallgatói önkormányzat elnöksége megalapítja aTF Hallgatókért egyesületet a minél színvonalasabb hallgatói élet és TF Napok szervezése érdekében.
2010 – Megalakult aKerezsi Endre Szakkollégium, az első Sporttudományi Szakkollégium Magyarországon (2013-tól Klebelsberg Kuno szakkollégium).
2012 – Az egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező hallgató rendezvény aTF NAPOK 32 év után befejeződött (1981-2012).
2012 – Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta Schmitt Pál köztársasági elnök doktori címét, ígylemondott a köztársasági címéről.
2014 – szeptember elsejével a Testnevelési és Sporttudományi Kar kivált a Semmelweis Egyetemből és önálló intézményként,Testnevelési Egyetem néven működik tovább.
Az egyetem egyik legnívósabb programsorozata aSport és Innováció Konferencia, ahol 2 napon keresztül a sporttudomány legújabb kihívásairól hallgathatnak előadásokat az érdeklődők.
ATF műhely célja az, hogy megtalálja, kiválassza, összefogja és támogassa azon jelenlegi, illetve már végzett tehetséges TF-es hallgatók tevékenységét, akik tanulmányaik mellett és azon kívül különböző művészeti tevékenységben vesznek részt magas színvonalon. A fiataloknak megnyilvánulási, fellépési lehetőséget, maximális erkölcsi és – lehetőségek szerint – anyagi támogatást is kíván nyújtani.
AzAlumni, Karrier és Speciális Hallgatói Szolgáltatások Iroda (AKSI) küldetése, hogy közelebb hozza a nagy tudással, tapasztalattal felvértezett, a tudományos, szakmai és közéleti eredményekkel, elismertséggel rendelkező alumnusokat a jelenlegi egyetemi polgárokhoz. Karriercentrumával, rendezvényeivel és a speciális hallgatói szolgáltatásokkal segítik az egykori és mostani TF-esek közötti tapasztalatcserét, ötletmegvalósítást, a test- és mozgáskultúra értékeinek megjelenítését.
AKerezsi Endre Kollégiumba minden TF-es hallgató jelentkezhet. A kollégiumi felvétel pontrendszer alapján kialakított rangsor szerint történik. A kollégiumi szobaválasztásnak is a teljesítményrangsor az alapja. Azok választhatnak előbb szobát és szobatársat, akik a rangsorban magasabb helyen vannak, illetve amely együtt lakni szándékozó párnak vagy diákcsoportnak magasabb az együttes pontszáma.
AKlebelsberg Kuno Szakkollégium azzal a céllal jött létre, hogy saját szakmai program kidolgozásával segítse a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését. E cél érdekében kurzusokat, előadásokat, konferenciákat, vitákat, tanulmányutakat szervez és biztosítja a széleskörű szakmai ismeretek megszerzésének lehetőségét a hallgatók számára.
Az alapítás évétől (2007-ig) a TF-en több mint80 magyar olimpiai bajnok szerzett diplomát, ez a megújult edzőképzésnek köszönhetően azóta tovább nőtt. Rajtuk kívül világ- és Európa-bajnokok egész sora járt oda vagy koptatja ma is a TF padjait.
A Sporttudományok Doktori Iskolájában a magyar olimpiai bajnokok közül elsőkéntKovács Ágnes szerzett doktori címet.[15][16]
é. sz. 47° 29′ 34″,k. h. 19° 01′ 32″47.492777777778,19.02555555555647.492778°N 19.025556°EKoordináták:é. sz. 47° 29′ 34″,k. h. 19° 01′ 32″47.492777777778,19.02555555555647.492778°N 19.025556°E
