Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
 | Nem tévesztendő össze a következővel:terrorizmus. |
Aterror (latinulformidilosus, terror = ijedtség, rettegés, rémület) a nyílterőszak alkalmazása rémület, rettegés kiváltása céljából. Az erőszak gyakran a teljes fizikai megsemmisítésig megy. Ezzel a fogalommal illetjük az erőszakos, kíméletlen módszereket, eljárásokat, hatalmaskodást is.
Az államilag szervezett, intézményes terror, illetve a katonai terror a megfélemlítés rendszere és légköre, mint politikai eszköz (például avörösterror vagy afehérterror).
 | Bővebben:Francia forradalom |
Azelső terror (1792. augusztus 10. és szeptember 20. között /fr. terreur/) a királyság bukása és a köztársaság létrejötte közötti időszakban alakult ki. Okai a poroszokkal szemben elszenvedett első vereségek, és megjelenési formái elsősorban a szeptemberi mészárlások voltak.
Amásodik terror (1793. szeptember 5. és 1794. július 28. között) az „arisztokraták összeesküvése” ellen irányult: politikai (a gyanúsak elleni törvény), gazdasági (maximum), katonai (Houchard ésCustine kivégzése) és vallási (a kereszténység elhagyásának hulláma) megnyilvánulásai voltak. Hatására eltávolították agirondistákat, és aForradalmi Törvényszék elé juttatták a gyanúsnak nyilvánított személyek ezreit, közülük sokakatguillotine alá küldtek.
A terror nevében, amely ekkor még a demokrácia és az „erény” eszméihez szorosan kapcsolódott,[1] a köztársasági „erély” biztosítékaként szabadult megRobespierre ahébertistáktól, majdDanton híveitől (1794. március-április), és három hónapra bevezette a szükségtörvényhozást, amelyet néha anagy terrornak is neveznek.
 |
|  | ||||||
 |
|  | ||||||
ASzovjetunióban1937-38 közötti úgynevezett „nagy terror” időszakábanSztálin és az akkori belügyi népbiztos,Jezsov vezetésével államilag üldözték akommunista párt ellenségeit. A voltkulákok, volt szovjetellenes pártok tagjai, volt cári hivatalnokok és az egyházak képviselői mellett a külföldi rokonsággal vagy ismerősökkel rendelkezők voltak a leggyanúsabbak. A terror kiterjedt a hadsereg és a nagyvállalatok vezetőire is, és a végül már a párton belül is állandósultak a leszámolások. Körülbelül 800 000 áldozatot követelt.
| Bővebben:Lenin-fiúk, Vörösterror és Fehérterror |
| Bővebben:Szálasi Ferenc#Szálasi, a nemzetvezető |
Az1944.október 15-én a sikertelen kiugrási kísérletet követően a nyilasok átvették a hatalmat. Szálasi Ferenc totális diktatúrát vezetett be. Ennek egyik megjelenő eleme volt az a terror, amelyet a nyilasok és a nácik által megszállt területeken folytattak.
A nyilasuralom alig 4 hónapja alatt 65 000–70 000 ember halt meg a gettókban, a kivégzések során, illetve a haláltáborok felé vezető menetelés alatt.
| Bővebben:Rákosi Mátyás#Rákosi-korszak |
Rákosi Mátyás szovjet minta alapján, a belső ellenséggel való leszámolás címén kezdte meg a leszámolását. A nevével jelképezett korszakban azemberi jogok súlyos sérelmet szenvedtek. Akoncepciós perekben kivégzettek száma száz és kétszáz fő közé tehető. További százezreket börtönöztek be, telepítettek ki, vagy egyéb büntetéssel sújtottak.
A korszak jellemzője volt (szintén sztálini mintára) a koncepciós perek. A leghíresebb aRajk-per, illetve aTábornokok pere.
