Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

TeX

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. február 16.

Pontosságellenőrzött

TeX

FejlesztőDonald Knuth
Első kiadás1978
Legfrissebb stabil kiadás3.141592653(stabil verzió, 2021. január)[1]
Programozási nyelvEredetilegWEB
Operációs rendszermultiplatform
Állapotaktív
Kategóriabetűszedés
A TeX weboldala

ATEX (ejtsd:tekh) vagy egyszerű formábanTeX egybetűszedő rendszer, amelyetDonald E. Knuth készített. Főleg tudományos körökben népszerű, különösen amatematikai,fizikai ésinformatikai közösségekben.

A név a görögtechnê-ből ered, ezért azX (ami valójában egy nagybetűs khí) kiejtése a "technika" „ch”-jához hasonló.

A betűtípusleíróMetafont nyelvvel és aComputer Modern betűtípuscsaláddal egyetemben a TeX két célt tartott szem előtt: bárkinek megadni a magas színvonalú könyvek létrehozását észszerű mennyiségű munkával és egy olyan rendszer létrehozását, amely minden jelenkori és jövőbeli gépen ugyanolyan teljesítményű.[2]

Általános vélemény szerint a TeX a legmegfelelőbb módja a matematikai képletek szedésének.[mj 1][3] A TeX magasabb szinten is népszerű, gyakorta használják amatematikában,számítástechnikában,közgazdaságtanban,mérnöki munkákban,fizikában ésstatisztikában. SzámosUnix környezetben lecserélte a régi kedvenctroff formátum-nyelvet. ALaTeX (és egyéb sablon-nyelvek) megjelenése óta számos más szedési feladathoz is használják.

A TeX számára az általánosan elterjedt mime típus aapplication/x-tex.

Története

[szerkesztés]

Amikor Donald Knuth megírta a Számítógép-programozás művészete (The Art of Computer Programming) című könyvét, az 1969-es első kiadást Knuth elfogadta és szerinte "jó, ízléses stílusú" volt. Az 1976-os 2. kiadásnál azonban az előző könyvnél használt eljárás helyett egy újabbat használtak, a régi betűtípust lecserélve, amivel elégedetlen volt.[4][5] Ebben az időben látta először egy magas minőségű digitális betűszedő rendszer kimenetét, amelynek hatására elkezdett a digitális betűszedés iránt érdeklődni. Az elkeserítő előzetes változatok után eldöntötte, hogy megírja saját digitális betűszedő programját. 1977. május 13-án írta le kezdetleges funkcióit egy emlékeztetőben.[6] Eredetileg az 1978-as szabadságában akarta befejezni, ám véglegesítve csak 1989-ben lett.

A TeX első változatátSAIL nyelven készítette amiPDP-10-es számítógépeken futott aStanford Egyetemen,WAITSoperációs rendszer alatt. A TeX későbbi változatai számára Knuth megalkotta aliterate programming fogalmát: a módszert, hogy lefordítható forrásprogramot és jó minőségű, kereszthivatkozásokkal ellátott dokumentációt (mely természetesen TeX-hel szedendő) állítson elő ugyanazon forrásfile alapján. A nyelv neveWEB volt ésPascal nyelvű programokat állított elő.

A TeX új, nulláról újraírt verzióját TeX82 néven 1982-ben adta ki. Ebben többek között az elválasztó algoritmust egy újjal helyettesítette. Emellett a TEX82fixpontos számábrázolást használ, amely segítségével különböző hardvereken egyaránt lefut.

A TeX egyes verzióinak egyedi számozása van. A hármas változattól kezdve a frissítéseket mindig egy újabb szám hozzáfűzése jelzi, melynek eredményeképp a verziószámaszimptotikusan közelítπ-hez. A jelenlegi verziószám 3.141592. Ez is mutatja, hogy a TeX valójában az egyik legstabilabb program, melyet ismerünk, és csak apró frissítések várhatóak. Knuth kimondta, hogy „az abszolút utolsó változtatás (halálom után)” az lesz, hogy a TeX verziószáma π értékű lesz, mely ponton minden maradék hiba a programtulajdonságává (nem pedig hibájává) válik.[7] Ez hasonló, mint ahogy a METAFONT aze-hez tart.

Betűszedő rendszer

[szerkesztés]

A TeX parancsok visszafele perjellel (\) kezdődnek és kapcsos zárójelek ({}) között vannak csoportosítva. Mindazonáltal a TeX szinte minden beállítása menet közben változtatható, amelynek hatására az nehezen értelmezhető a TeX-en kívül. A TeX makró- és tokenalapú nyelv, a legtöbb parancsot, a felhasználó által definiáltakat is addig bővítik menet közben, amíg csak tokenek maradnak. A makrók véghívása (tail call) nem igényel memóriát és elérhetők a ha-akkor-amúgy (if-then-else) szerkezetek.[8]

A rendszer négy szintre osztható: először is, beolvassa a karaktereket és ad nekik egy kategóriakódot (category code, néha catcode). A visszafele perjel (és minden nullás kategóriájú karakter), amelyeket betűk (11-es kategória) vagy egyéb egyedül levő karakter követnek egy utasítássorozattal lesznek helyettesítve. Ezután a makrókat és a feltételeseket a helyettesítőszövegükre cserélik. A harmadik fázis bemenete egy karakterfolyamból (beleértve a speciális jelentésűeket) és nem-növelhető parancssorozatokból (tipikusan hozzárendelések és vizuális parancsok) áll. Itt a szöveg bekezdésekre lesz tagolva. A negyedik fázisban pedig oldalakra tagolja.

A TeX rendszer precízen ismeri a betűk és szimbólumok méretét és ennek felhasználásával kiszámítja a lapok, a laponkénti sorok és a soronkénti karakterek optimális számát. KimeneteDVI (DeVice Independent, magyarul eszközfüggetlen) formátumú fájl, benne a karakterek végső helyeivel. Ez a DVI fájl közvetlenül elküldhető a nyomtatónak vagy más formátummá alakítható. Manapság gyakorta használják aPDFTeX-et, amely megkerüli a DVI-generálást teljes mértékben.

Az alap TeX-rendszer körülbelül 300 parancsot tud értelmezni.[9] Mindazonáltal az alacsony szintű parancsokat ritkán használják a felhasználók közvetlenül. Knuth eredeti formátuma, a Plain TeX körülbelül 600 parancsot ad hozzá (elérhető a CTAN-ról). A leggyakrabban használt formátum aLaTeX, melyet eredetilegLeslie Lamport fejlesztett ki és támogatja a könyveket, leveleket, diákat stb. Emellett a referenciáknak és az egyenletek automatikus számozásának támogatását is bevezeti. Másik széleskörűen használt formátum azAMS-TeX, melyet azAmerican Mathematical Society fejleszt és több felhasználóbarát parancsot is hozzáad, melyek módosíthatók például újságok által, amely ezáltal illeszkedik stílusukhoz. Az AMS-TeX legtöbb szolgáltatása használható LaTeX-ben az AMS "csomagokkal".

A TeX futtatása

[szerkesztés]

Egy példa„Helló, világ!” program :

Hello, World\bye% a fájl végét jelöli, nem része a kimenetnek

Ez például lehet egymyfile.tex fájlban, mivel.tex gyakori fájlkiterjesztése a sima TeX fájloknak.

Alapesetben minden, ami egy százalék jelet (%) követ, megjegyzésként lesz kezelve és nem fut le. Ezáltal ezen fájlon a TeX futtatásával (például atex myfile.tex parancsparancssori begépelésével vagy egygrafikus felhasználói felületről indítva) egy DVI fájltípusú kimenet lesz. A DVI fájlok megtekinthetők a képernyőn avagy konvertálhatók megfelelő nyomtatókra, ahol illesztőprogram van hozzá (a nyomtatók támogatása általánosságban nem volt operációs rendszer-szintű, amikor a programot létrehozták).

Knuth azt mondta, hogy nem volt semmi velejárója annak, hogy a TeX a DVI-be mentett, továbbá a TeX újabb verziói, a pdfTeX, a XeTeX és a luaTeX már mind támogatják a közvetlenPDF-be való mentést.

Matematikai példa

[szerkesztés]

A TeX a matematikai formulák számára külön szintaxist biztosít. Például amásodfokú egyenletmegoldóképlete TeX-ben:

A megoldóképlet$-b\pm\sqrt{b^2-4ac}\over2a$\bye

amely így néz ki:

A megoldóképlet b±b24ac2a{\displaystyle {\hbox{A megoldóképlet }}\textstyle {-b\pm {\sqrt {b^{2}-4ac}} \over 2a}}

A képlet úgy jelenik meg, ahogy egy ember kézzel lerajzolná azt avagy ahogy betűszedéssel létrehozná. Egy dokumentumban a matematikai módba lépést a $ jellel való kezdés jelzi, amelyet ezután a megfelelő szintaxissal beírt képlet követ, majd újból a $ jel. Amegjelenített matematika (olyan képlet, amely új sorban, középre rendezve található) hasonló, csak $ helyett $$-t használ. Így például az előző megoldóképlet:

A megoldóképlet$$-b\pm\sqrt{b^2-4ac}\over2a$$\bye

így renderelődik:

A megoldóképlet{\displaystyle {\hbox{A megoldóképlet}}\,}b±b24ac2a{\displaystyle -b\pm {\sqrt {b^{2}-4ac}} \over 2a}

Érdekességek

[szerkesztés]

Donald Knuth pénzbeli díjakkal jutalmazta azokat, akik hibát találtak a TeX-ben, és jelentették. A díj 2,56 dollárral kezdődött, és minden évben duplájára nőtt, amíg el nem érte a jelenlegi 327,68 dolláros összeget. Ez azonban nem tette szegénnyé Knuthot, mivel elég kevés hibát találtak a programban. Amúgy általában ezeket a csekkeket nem beváltani, hanem bekeretezni szokták, hogy bizonyítsák, hibát találtak a TeX programban.[10][11]

Knuth egyszer elmagyarázta, hogy azért választotta a dollárjelet a matematikai mód jelölésére a plain TeX-ben, mert a matematikai betűszedést hagyományosan nagyon drágának tartották.[12]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. AWikipédia is ezen nyelv segítségével állítja elő matematikai kifejezését, ld. még:Wikipédia:Képletleíró nyelv.

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. https://www-cs-faculty.stanford.edu/~knuth/abcde.html,https://mirror.kumi.systems/ctan/systems/knuth/dist/tex/tex.web
  2. Alexia Gaudeul (2006. március 27.). „Do Open Source Developers Respond to Competition?: The (La)TeX Case Study” (angol nyelven). 
  3. Yannis Haralambous.Fonts & Encodings (Translated by P. Scott Horne). Beijing; Sebastopol, Calif: O’Reilly Media, 2007, pp. 235.
  4. Donald E. Knuth.Digital Typography. Commemorative lecture for theKyoto Prize,Kyoto, 1996. Reprinted as chapter 1 of the bookDigital Typography.
  5. Digital Typography, p. 5. "I had spent 15 years writing those books, but if they were going to look awful I didn't want to write any more."
  6. Donald E. Knuth.TEXDR.AFT, chapter 24 of the bookDigital Typography.
  7. Donald E. Knuth.The future of TeX and METAFONT, NTG journal MAPS (1990), 489. Reprinted as chapter 30 ofDigital Typography, p. 571.
  8. Alan Jeffrey.Lists in TeX's Mouth, TUGboat11:2 (1990), 237–245.
  9. The TeXbook, p. 9.
  10. Kara Platoni,Love at First ByteArchiválva2006. szeptember 25-i dátummal aWayback Machine-ben. Stanford Magazine, May-June 2006
  11. TheHistory of TeX
  12. Donald E. Knuth,The TeXbook, Ch. 16: Typing Math Formulas, p. 127.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben aTeX című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=TeX&oldid=27913137
Kategória:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp