Ataxi személyfuvarozó bérkocsi, amelyet főképpvárosokban éselővárosokban használnak, kötetlen útvonalon közlekedik két meghatározott pont között. A taxit sofőr vezeti, a szolgáltatásért az utasnak meghatározott viteldíjat kell fizetnie, amelyet ataxióra (más néventaxaméter) mér. A taxi egyik fajtája a kötött útvonalon közlekedőiránytaxi.
A taxi szó francia eredetű, a taxiórából (taxaméter) származik,[1] melyetWilhelm Bruhn talált fel 1891-ben. Az első modern taxik Európában és Amerikában álltak szolgálatba az 1890-es években, fejlődésük szorosan kapcsolódik azautó fejlődéséhez. Az első taxiórás taxik 1907-ben jelentek meg.[2]
A taxik általában négyajtós járművek, melyeket a szolgáltatások függvényében átalakítanak, egyes országokban, városokban a külső dizájnnak is szigorú szabályoknak kell megfelelnie.[2]
A taxitársaságok háromféleképp működhetnek: léteznek olyan társaságok, ahol a sofőrök alkalmazottak, és a vállalat tulajdonát képező autókat vezetnek, máshol a sofőrök lízingelik az autókat a taxivállalattól, de olyan konstrukció is létezik, ahol a jármű a sofőr tulajdonát képezi.[2]
A taxikat le lehet inteni az utcán vagy telefonon lehet az egyes társaságoktól rendelni. Egyre több helyen internetes és telefonos applikációs rendelésre is van lehetőség. Telefonos hívás esetén a taxisok felé az utast adiszpécser közvetíti, aki a taxisokat koordinálja.
Számos városban és országban részletesen szabályozzák minden taxi tarifáját, megjelenését és komfortfokozatát. A Budapesten érvényben lévő a taxirendelet többek között az alábbiakat szabályozza:[3][4]
Minden taxinak egységes tarifát kell alkalmaznia. 2023. március 6-ától az alábbi tarifarendszer van érvényben:
Alapdíj: 1100 Ft
Kilométerdíj: 440 Ft/perc (azaz 22,73 méterenként 10 Ft)
Percdíj: 110 Ft/perc (azaz 5,45 másodpercenként 10 Ft)
15 km/órás sebesség felett kilométerdíjat, míg 15 km/órás sebesség alatt és állóhelyzetben percdíjat kell számolni. Fontos, hogy a percdíjat mindenképpen úgy határozzák meg (tarifaemelések esetén is), hogy a percdíj összege pontosan a negyede legyen a kilométerdíjnak. Ennek oka, hogy így 15 km/órás sebesség esetén pontosan megegyezik az árazás kilométerdíj és percdíj felszámolása esetén is. A percdíj lényege, hogy a taxi sebességének csökkenése esetén 15 km/órás sebesség alá érve már nem lassul tovább időben mérve a fizetendő díj növekedése, még állóhelyzetben sem; ennek oka, hogy dugó esetén kevesebb fuvart tud a taxis egységnyi idő alatt teljesíteni, amit a tarifarendszer részlegesen ellensúlyoz a percdíj alkalmazásával.
A taxik legfeljebb 10 évesek lehetnek.
A taxik alapszíne egységesen sárga, rajtuk azonos utastájékoztatási elemekkel.
Egységes arculattal rendelkeznek a taxik, de megengedett a fuvarszervezők saját logóját tartalmazó szabadjelzőjének a használata.
A taxikon egységes formátumú kötelező tarifatájékoztatást alkalmaznak.
A taxiknak legalább 2550 mm-es tengelytávval, legalább 430 literes csomagtérrel, legalább 55 kW-os hajtómotor-teljesítménnyel és legalább EURO 5-ös környezetvédelmi besorolású motorral kell rendelkezniük. A gyári hibrid gépkocsik teljesítményadatait a beépített összhajtómotor-teljesítmény figyelembevételével kell megállapítani.
A taxiknak rendelkezniük kell a légkondicionálóval.
Tilos a dohányzás minden taxiban.
A taxikban kötelező biztosítani a bankkártyás fizetési lehetőséget.
A taxikon október 15-étől március 15-éig téli gumit kell használni.
A budapesti taxirendelet által szabályozott pontok egy részét 2015-ben országos szinten kiterjesztette a kormány, viszont a szabályozás többi elemének, többek között az egységes sárga színnek, a fix tarifának és a kártyás fizetés lehetőségének kötelező biztosításának országos kiterjesztését elmulasztották.[5][6]
A taxik egyik káros hatása, hogy az autók jelentősszén-dioxid-,nitrogén-oxid- ésszállópor-kibocsátása révén jelentősen szennyezik a környezetet. Emiatt egyre több városban látják be, hogy teljes mértékben át kell állni azelektromos autókra a taxik esetében. Ausztriában ezért döntöttek úgy, hogy 2025-től kizárólag elektromos autók kaphatnak új taxiengedélyt.[7]
Budapesten is felmerült ilyen szabályozás lehetősége: egy 2017-ben nyilvánosságra került terv szerint már 2020-tól csak tisztán elektromos autók kaphattak volna új taxiengedélyt.[8] Az elképzelés eddig nem valósult meg.
Szeszlér Antal:Kik kárositják a kéktaxisokat és hogyan járjunk el ellenük?; előszó Vöröss József; Madách, Budapest, 1939 (Hasznos ipari kézikönyvek. Kéktaxi ipar)
Kirschner Béla:Régi taxik és az alapító Haltenberger Samu élete. 90 éves a magyar autótaxi, 1903–2003; magánkiad., Budapest, 2003
Kordos Szabolcs:Taxisvilág, Hungary. Ha a hátsó ülés mesélni tudna...; XXI. Század, Budapest, 2012
Veres Gábor:Uberfrankó; szerzői, Budapest, 2017
Dedik János:Egy taxisofőr visszaemlékezései, 1954–1965. Szerencse gyűjtemény; Biró, Budapest, 2021
