Ez a lap egy ellenőrzött változata
Tattendorf | |||
![]() | |||
A katolikus plébánia | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Badeni járás | ||
Irányítószám | 2523 | ||
Körzethívószám | 02253 | ||
Forgalmi rendszám | BN | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1439 fő(2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 226 m | ||
Terület | 14,35 km² | ||
Időzóna | CET,UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Tattendorf weboldala | |||
![]() AWikimédia Commons tartalmazTattendorf témájú médiaállományokat. | |||
Tattendorfosztrák községAlsó-AusztriaBadeni járásában. 2022 januárjában 1423 lakosa volt.
Tattendorf a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, aTriesting folyó mentén, aBécsi-medencében. Területének 6,7%-a erdő, 64,7% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen katasztrális község, illetve Tattendorf, Hadwartesdorf és Kaltengang (utóbbi kettő elnéptelenedett) települések tartoznak.
A környező önkormányzatok: északkeletreOberwaltersdorf, délkeletrePottendorf, délreBlumau-Neurißhof, délnyugatraTeesdorf, északnyugatraBaden bei Wien.
Tattendorfot valószínűleg aBabenbergek alapítottak a 11. század közepén a magyar határ megerősítésére. Írásban először 1114-ben jelenik meg aklosterneuburgi apátság egyik adománylevelének tanúja, Adaloldus de Tatindorf nevében. A falu egészen 1848-ig az apátság birtoka volt. A helyi bortermelés első bizonyítéka 1258-ból származik.
Bécs1529-es és1683-as török ostromakor a falut elpusztították, a túlélőket pestis tizedelte meg.
1825-1828 között Franz Girardoni fonóüzemet épített Tattendorfban. Az üzem 1853-ban csődbe ment és Theodor Dumba vásárolta meg, aki kibővítette, így 180 munkást tudott alkalmazni. A cég 1945-ig működött, a gyárépületeket 1991-ben lebontották.
1972-ben Tattendorf a szomszédos Blumau-Neurißhof,Günselsdorf és Teesdorf községekkel egyesülve megalapította Steinfelden nagyközséget, amely 1988-ban felbomlott és Tattendorf ismét önállóvá vált.
A tattendorfi önkormányzat területén 2021 januárjában 1423 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 88,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,1% a régi (2004 előtti), 5,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 3% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 73%-a római katolikusnak, 3,1% evangélikusnak, 2,8% ortodoxnak, 2,7% mohamedánnak, 15,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (89,2%) mellett a szerbek (2.3%), a magyarok (1,8%) és a horvátok (1,6%) alkották.
A népesség változása:
2016 | 1 455 |
2018 | 1 439 |