Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
| Tarnazsadány | |
 | |
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Vármegye | Heves |
| Járás | Hevesi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Botos Péter Adrián (független)[1] |
| Irányítószám | 3283 |
| Körzethívószám | 36 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1205 fő(2025. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 47,44 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 25,19 km² |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 40′ 26″,k. h. 20° 09′ 18″47.674,20.15547.674000°N 20.155000°EKoordináták:é. sz. 47° 40′ 26″,k. h. 20° 09′ 18″47.674,20.15547.674000°N 20.155000°E | |
  Tarnazsadány Pozíció Heves vármegye térképén | |
| Tarnazsadány weboldala | |
 AWikimédia Commons tartalmazTarnazsadány témájú médiaállományokat. | |
TarnazsadányközségHeves vármegyeHevesi járásában.
Gyöngyöstől délkeletre,Hevestől északnyugatra fekszik, aTarna mentén. Lakott területe teljes egészében a kis folyó jobb parti oldalán helyezkedik el, de külterületének egy kisebb része − megközelítőleg 4,5 km² − a bal parti oldalra esik.
Északkeleti határában egy kisebb, egybefüggő terület aHevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet Göbölyjárás nevű területrészéhez tartozva természetvédelmi oltalom alatt áll.
A közvetlen szomszédos települések: észak felőlNagyút, északkelet felőlKompolt, kelet felőlTarnabod, délkelet felőlBoconád, dél felőlTarnaméra, délnyugat felőlZaránk, nyugat felől pedigNagyfüged.
Csak közúton közelíthető meg, a Gyöngyös-Heves közt húzódó3204-es úton,Gyöngyös ésTarnaméra felől.
Első okleveles említése – Sodan néven – 1301-ben történt. AzAba nemzetség birtoka volt, de mivelKároly Róbert ellenCsák Máté oldalára álltak, arozgonyi csata után elvesztették birtokukat, amelyet a Kompoltiak kaptak meg.
1546-ban Losonczy Istváné. 1619-ben Bessenyey Gergely és Kecskeméti Dávid birtoka volt. 1687-ben az Eger visszafoglalásáért vívott harcok idején elpusztult. 1698-ban Bessenyey Zsigmond a néptelen Zsadány és Cselőháza pusztákat eladta Almásy Jánosnak és sógorának. 1702-től Almásyak lettek a falu birtokosai. Díszes kastélyukat 1940–41-ben bontották le.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1218 | 1215 | 1209 | 1176 | 1245 | 1259 | 1218 | 1205 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A község lélekszáma 1787-ben 724 fő, amely 1869-re 1348-ra növekedett.
2001-ben a település 1355 lakosának 79%-amagyar, 21%-acigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
2011-ben 1217 lakosából 605 (49%) vallotta magát cigány nemzetiségűnek (igaz, többségük kettős identitású, hiszen 1157 lakos magyar nemzetiségűnek (is) vallotta magát). Emellett a községnek 2011-ben háromromán és három egyéb nemzetiségű lakója is volt.[14]
2022-ben a lakosság 86,3%-a vallotta magát magyarnak, 35,7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% ukránnak görögnek, bolgárnak és örménynek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,1% volt római katolikus, 1,1% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 3,5% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 20,3% felekezeten kívüli (25,4% nem válaszolt).[15]
| Nagyfüged | Nagyút | Kompolt,Kál,Kápolna |
| Jászárokszállás |
| Tarnabod |
| Zaránk | Tarnaméra | Boconád |
 | Ez aHeves vármegyetelepüléséről szóló lap egyelőrecsonk (erősen hiányos).Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
