Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk a horvátországi Tar településről szól. Hasonló címmel lásd még:Tar (egyértelműsítő lap). |
| Tar | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Tar-Vabriga |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Nivio Stojnić |
| Irányítószám | 52465 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1144 fő(2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′ 04″,k. h. 13° 37′ 33″45.301111111111,13.62583333333345.301111°N 13.625833°EKoordináták:é. sz. 45° 18′ 04″,k. h. 13° 37′ 33″45.301111111111,13.62583333333345.301111°N 13.625833°E | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazTar témájú médiaállományokat. | |
Tar (olaszul:Torre)faluHorvátországbanIsztria megyében. KözigazgatásilagTar-Vabriga községhez tartozik.
AzIsztriai-félsziget nyugati részénPorečtől 8 km-re északra, a Mirna torkolatából délre fekszik.
Területe már a római korban lakott volt, amikor számos villa állt ezen a vidéken. Tar első írásos említése983-ban történt"Turris" névenOttó császárnak a poreči püspök részéré kiállított adománylevelében, amely egy a hűbérbirtok központjában emelt toronyról is szól. Ez a torony a Stari Tar (magyarul régi Tar, olaszul Torre Vecchia) nevű faluban állt, míg a mai Tart a12. századtól Novi Tar (magyarul új Tar, olaszul Torre Nuova vagy Villa) néven említik. A régi Tar valószínűleg a14. században kitört malária vagy pestisjárvány következtében pusztult el és ettől kezdve mivel nem volt szükség további megkülönböztetésre Novi Tart már egyszerűen csak Tarként hívták.1508-ig a pazini grófok uralma alá tartozott, majd a novigradi közösség részeként aVelencei Köztársaság fennhatósága alá került. A háborúk és járványok következtében lakossága nagyrészt kipusztult és a velencei hatóságok a 16. század második felétől a török terjeszkedés elől menekülő dalmáciai földművesekkel telepítették be. Az első betelepülők1576-ban Biograd környékéről érkeztek. Az újonnan érkezetteknek a környék addig meg nem művelt területekből is osztottak földet, így alakultak ki a környező kisebb falvak. Az új lakosság betelepülése a mezőgazdaság szerkezetének a megváltozását is eredményezte, az állattartás jelentősége egyenrangú lett az addig domináns földműveléssel.1622 után a telepesek újabb hulláma érkezett Dalmácia, Montenegró, Bosznia, Albánia, Friuli, Treviso és a görög Kréta területéről.1633-ban Tar déli részére Hercegovinából jöttek betelepülők. A 18–19. században az itt megtermelt javak, főként a bor és az olívaolaj kivitelének növekedése a vidék gazdasági fellendülését eredményezte. A 19. század végére azonban a társadalmi osztályok és a nemzetek közötti feszültségek erősödése a vidék gazdaságának visszaesésével járt.1857-ben 604,1910-ben 1328 lakosa volt.
Azelső világháború után arapallói szerződés értelmében Isztria azOlasz Királysághoz került.1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely1945-ig tartott. Amásodik világháborúután Jugoszláviához került.1991-ben, Jugoszlávia felbomlása után a független Horvátország része lett. 2011-ben 1091 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal (szőlő, olajbogyó, gabona), állattartással, halászattal és újabban egyre inkább turizmussal, vendéglátással foglalkoznak.
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 604 | 666 | 756 | 887 | 1119 | 1328 | 1278 | 1681 | 1159 | 999 | 850 | 748 | 769 | 830 | 886 | 1091 |
