Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Tadd Dameron | |
%2c_ca._Sept._1947)_(LOC)_(4932358328).jpg) | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Tadley Ewing Peake Dameron |
| Született | 1917.február 21.[1][2][3][4][5] Cleveland[6] |
| Elhunyt | 1965.március 8.(48 évesen)[1][2][3][4][5] New York[5] |
| Sírhely | Ferncliff Cemetery |
| Pályafutás | |
| Műfajok | dzsessz |
| Aktív évek | 1940s–1960s |
| Hangszer | zongora |
| Tevékenység |
|
| Kiadók | Blue Note Records |
| IPI-névazonosító | 00007392100 |
| Tadd Dameron weboldala | |
 AWikimédia Commons tartalmazTadd Dameron témájú médiaállományokat. | |
Tadd Dameron (Cleveland,1917.február 21. –New York,1965.március 8.), amerikai dzsesszzongorista, hangszerelő, zeneszerző.
A legnagyobb hatássalGeorge Gershwin ésDuke Ellington volt rá. Dameron abebop korszak legjelentősebb hangszerelője volt, deswing- éshard bop-zenészek számára is dolgozott. Az általa hangszereltek között szerepeltCount Basie,Artie Shaw,Jimmie Lunceford,Dizzy Gillespie,Billy Eckstine ésSarah Vaughan is. 1940-41-ben aKansas CitybeliHarlan Leonard és Rockets zenekar zongoristája, egyben hangszerelője volt. A dalszövegíróCarl Sigmannel ő írta az „If You Could See Me Now”-t Sarah Vaughannak.
Az 1940-es évek végén Dameron feldolgozásokat készítettDizzy Gillespiebig bandjének, akik 1948-ban aCarnegie Hallban mutatták be „Soulphony in Three Hearts” című nagyzenekari darabját. Ugyancsak 1948-ban Dameron saját New York-i együttesét vezette, amelybenFats Navarro is szerepelt. A következő évben egy párizsi jazzfesztiválon játszottMiles Davisszel. 1961-tőlMilt Jackson,Sonny Stitt ésBlue Mitchell hangszerelője volt.
Az 1940-es évek végén és az 1950-es években Fats Navarro, Miles Davis,Dexter Gordon,Sonny Rollins,Wardell Gray ésClifford Brown zenészpartnere volt. 1957-es "Mating Call" című kompozícióibanJohn Coltrane szerepelt.
Dameron kábítószer-függő lett karrierje vége felé. 1957-ben és 1958-ban le is tartóztatták, ezeket egy szövetségi börtönkórházban ülte le (1959–1960).
48 éves korában rákban halt meg.
