Türr István Gimnázium és Kollégium( Bencés nagygimnázium Pannonhalmi Szentbenedekrendi szent Mór Katolikus Főgimnázium Állami Általános Gimnázium Pápa Pápai Állami Türr István Általános Gimnázium Türr István Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola Türr István Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola Türr István Gimnázium és Kollégium )
A Türr István Gimnázium épülete, Pápa főutcáján
Alapítva	1638
Névadó	Türr István
Hely	Magyarország,Pápa
Típus	gimnázium diákotthon
Tanulólétszám	569 (2015. szeptember)
Igazgató	Németh Zsolt
OM-azonosító	037185
Elérhetőség
Cím	8500Pápa, Fő utca 10.
Elhelyezkedése
Türr István Gimnázium és Kollégium Pozíció Veszprém vármegye térképén
é. sz. 47° 19′ 49″,k. h. 17° 27′ 56″47.3301714,17.465498347.330171°N 17.465498°EKoordináták:é. sz. 47° 19′ 49″,k. h. 17° 27′ 56″47.3301714,17.465498347.330171°N 17.465498°E
A Türr István Gimnázium és Kollégium weboldala
AWikimédia Commons tartalmazTürr István Gimnázium és Kollégium témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

ATürr István Gimnázium és KollégiumPápa belvárosában található középfokú oktatási intézmény. Egy a városban található 6 középfokú intézményből. Az iskola falai között számos költő, politikus illetve híres személyiség volt a diákok között a majd 400 éves története során. A gimnázium a pápai intézmények közül egyedüliként szerepel aHVG által évente közzétett "100 legjobb vidéki gimnázium és szakközépiskola listáján", 2014-ben a 68. helyet,^[1] míg 2015-ben a 61. helyet foglalta el a rangsorban.^[2]

Az iskolának közel 400 évre visszanyúló története van. Az első ismert oktatási intézményt ezen a helyen, pálos rendi szerzetesek alapították1638-ban,Csáky László földesúr hívására. Ekkor Pápán 4 családtól eltekintve csak protestáns családok éltek. Ezen szeretett volna a földesúr változtatni, egy katolikus iskola alapításával. Erre a célra ő apálos rendieket találta megfelelőnek, mind magyar eredetük, mind szerzetesrendjük szellemisége miatt.

Az első valódi feljegyzések az iskola tényleges létrejöttéről1647-ben keletkeztek, amikor a nagykáptalanhoz beterjesztett dokumentumban már említést tettek tanulókról. Ez az iskola még az ún.„kisgimnáziumi” kereteken belül működött. A pálos-iskola további létéről 1761-ig kevés írásos emlékünk van, de más feljegyzésekből kiderül, hogy kibővítették az iskola épületét, mivel a kisgimnáziumot átalakították ún. „archigimnáziumá” vagy más néven „főgimnáziummá”. Az épületet ekkor bővítették ki egy új iskolarésszel. Az iskola 1752-1780 között kiemelt szerepet kapott Pápán, mert ez időben aPápai Református Kollégium nem működött, és ezért a pálos gimnázium volt az egyetlen középfokú intézmény a városban.

Az oktatást ekkor 3 tanár végezte 6 osztálynak 3 tanteremben. Ebből 3 ún. grammatikai osztályban alatin nyelv írása és olvasása, míg a következő felsőbb évfolyamokban a poétika, retorika,görög nyelv, történelem és a földrajztudományok elsajátítása folyt.

Az iskola életében törést jelentett az1777-esRatio Educationis, amely a tananyag és ismeretanyag frissítése mellett előírta, hogy csak annyi osztálya lehet egy gimnáziumnak, ahány tanára van. Így a nagygimnáziumot újra „grammatikai gimnáziummá” minősítették vissza. Ezt még csak tetőzte az, amikorII. József feloszlatta a pálos rend1786-ban. Így, ez évtől,1786-tól a kisgimnázium már csak magániskolaként működött. Ez1794-től változott meg újra, mert ekkortól az uralkodó gondozásába került, és mintkirályi algimnázium működött tovább. A rendeketI. Ferenc király1802-ben állíttatja vissza, így lehetőséget kap újra, hogy a gimnázium újra egyházi kézbe kerüljön. Pápára a pálosokat várták vissza, mint eddigi fenntartókat, de helyettük a bencések költöztek ide. Ők kezdték meg az iskola kibővítését, a kötelező tanügyi rendelet szerinti 4 tanteremre. Az oktatást1806-ban kezdték el újra, immár újra egyházi gondozásban.

Az oktatás az 1806. éviII. Ratio Educationis bevezetésével újra változott, amely„művelt hű keresztények” nevelését tűzte ki célul. Emiatt a tanítás heti 20 óra lett, amelyet immár 4 tanteremben folytattak. Főleg latint tanítottak, de már megjelent a magyar nyelv is a többi tudomány (matematika, földrajz, történelem) mellett. A bencés gimnázium híres volt szigorú rendszabályairól. Ezek a diákok egész életére hatással voltak, a fegyelem megteremtésében nagy szerepet játszottak. Az iskolának lett volna lehetősége bencés támogatás mellett már korábban is nagygimnáziummá válni, de ez a támogatás hiányában elmaradt, egészen1911-ig. Ekkor alakul ún.bencés nagygimnáziummá. De az addig eltelt idő alatt is számos fejlődés történt,Pápa iskolavárossá vált és a bencés gimnázium az ország egyik leghíresebbike lett. Bevezették az1849-ben kiadottEntwurf értelmében a szaktanári rendszert, az1844-es törvények értelmében a magyar nyelv vált hivatalos nyelvvé, így itt is kiadták az első magyar nyelvű bizonyítványt,1845-ben.

Ez időben, a 19. század végén, élt az iskola egyik leghíresebb igazgatója:Füssy Tamás és diákjaVaszary Kolos.

Az iskola oktatási rendszere alapvetően1911-től változott meg megint gyökeresen. Ekkortól, mint nagygimnáziummár 8 osztályos képzést nyújtott és érettségit adott a továbbtanuláshoz. Az első ilyen osztály még nem is végzett, amikor kitört azelső világháború. Ez alatt az oktatás némileg szünetelt, és volt idő, amikor az iskola épületében rendkívüli hadikórházat működtettek. Az első érettségiző osztály1915-ben végzett, ebben kapott bizonyítványt a későbbi pénzügyminiszter,Sulyok Dezső is.

Az iskola utolsó nagy átépítése – amelynek formái napjainkig is megmaradtak –1912-1913 között zajlik. Ekkor már kialakult a maiTürr-re jellemző félköríves épületsor, a ma ismert terem-tematikával.

A háború után az iskola felvette a Szent Mór szerzetes nevet, így az1921/1922-es tanévben az iskola neve:Pannonhalmi Szentbenedekrendi szent Mór Katholikus Főgimnázium lett. A tanrend lassan visszazökkent a világháború válságából az az előtti rendbe. Az oktatásra hatással volt az1924-es oktatási rendelet, amely a felsőfokú tanulmányok végzésére való felkészítést tette fontossá, így az iskola reálgimnázium lett. Ezt a formát1934-ben változtatták vissza, újra általános gimnáziummá.

Az iskolában díszesen megünnepelték az1929-es évet, a bencés rend létezésének1400. évfordulóját. Ez időben, a 20-as évek közepén a tanulók száma elérte a 350-et, és ezek között egyre nagyobb számmal vannak jelen a más megyéből vagy paraszti sorból származó tanuló is. Ez utóbbit főlegKlebelsberg Kuno közoktatási miniszter oktatási rendelete támogatta.

Amásodik világháború szintén nagy hatással volt az iskola működésére, az elsőhöz hasonlóan rendkívüli hadikórházat működtettek, de a háború végén radikális változás kezdődött el. Az iskola 150 év után újra állami kézbe került, és összevonták a katolikus elemi iskolával. Az utolsó bencés diákok1947/1948-ban végeztek. Az államosítást követően1948 és1951 között az iskolaÁllami Általános Gimnázium Pápa néven működött tovább. Ezt minisztériumi javaslatra,1951-ben változtatták meg, felvette a máig is viseltTürr István nevét, így a gimnázium teljes neve,Pápai Állami Türr István Általános Gimnázium lett. Az oktatást az állam csak gimnáziumi szintűre korlátozta, így az alapiskolákat a református kollégium hasonló részlegével egybevonva kiszervezték.

A gimnáziumi képzés egy humán és egy reál tagozatra tagolódott, amelyhez később egy újabb reál tagozat csatlakozott. Később az egyik képzési forma átalakul nyelvi tagozattá (orosz-német), amely1971-ig volt jelen az oktatás palettáján. A tagozatokban1966-ban fordulat történt, ekkor vezették be a matematika-fizika fakultációt. Ennek és az összes eddigi fakultatív rendszerű képzésnek a minisztérium1982-es oktatási rendelete vetett véget, ekkortól a '80-as évek végéig csak általános oktatás folyt. A tagozatokbiológiai fakultatív képzéssel jönnek vissza1989-ben, az iskola tantestülete2004-ben döntött arról, hogy ezt a képzést megszünteti, így2007-től már nem lesz biológia fakultás osztály a gimnáziumban.

Az iskolában a gimnáziumi képzés mellett egy szakközépiskolai képzés is megjelent 1974-ben, ennek megfelelően alakult a hivatalos neve is:Türr István Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola. Ezzel a változtatással a minősítése is megváltozott, ekkortól a vegyes tanrendű iskolák közé sorolják. Az óvónői képzési típust1997-ben szüntették meg, ekkortól a szakközépiskolai részt a pedagógiai képzés váltotta fel, neve így:Türr István Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola lett. Ez utóbbi szakközépiskolai forma2005-ig volt jelen az iskola tanrendjében. Ezután a tantestület határozata szerint már nem indult újabb szakközépiskolai osztály a gimnáziumban.

A legnagyobb változást az iskola modernkori történelmében, az óvónői és pedagógiai képzéseket leszámítva, a nyolcosztályos képzési forma bevezetése jelentette. Ezt1992-ben indították be újra – a bencés hagyományokhoz visszatérve – s ma is nagy sikerrel működik a gimnáziumban, a városban egyedülállóan. A képzés bevezetésének árán viszont az eddigi 4 párhuzamos évfolyam 3 párhuzamos gimnáziumi és egy 5-8 közötti évfolyamokra változott meg.

A gimnázium2001-ben csatlakozott a kormány által támogatottArany János Tehetséggondozó Programhoz (AJTP), amellyel a hátrányos helyzetű, de tehetséges diákok felkarolása lett az iskola egyik központi célja. Az iskolában2005-től fokozatosan megszűnt a normál 4 évfolyamos gimnáziumi képzés, helyét egy 0., nyelvi előkészítő évfolyammal kiegészült 5 évfolyamos gimnáziumi képzési forma váltotta fel. Az Arany János programban résztvevők elszállásolása miatt az iskolához egy pápai kollégium is csatlakozott, ennek következtében az intézmény hivatalos neve is megváltozott, ígyTürr István Gimnázium és Kollégiumnak nevezik az intézményt2007-től kezdődően.

A gimnáziumban egyszerre 3 párhuzamos évfolyam található a 9-12. osztály között (A, F és G jelű), míg egy az 5-8. osztály között (G jelű).

• 2001-ben lépett hatályba az új közoktatási törvény, melynek következményeképpen atehetséggondozás érdekében külön az ilyen diákokra specializálódott osztályt alakítottakArany János Tehetséggondozó program néven. Ennek a képzési rendszernek2006-ban voltak először végzős, érettségiző osztályai.
• Jelenleg is létezik, az1992-ben elindított nyolcosztályos képzés, amelynek lényege az, hogy az általános iskola 4. osztály után egy központi felvételi révén márgimnáziumba kerülnek 10 éves diákok, majd 18 évesen érettségizetten hagyják el azt.
• Általános képzési forma, egy nulladik nyelvi előkészítő évfolyammal kibővítve, amellyel az általános képzés 5 év időtartamra nyúlik.

• Címe: 8500 Pápa, Fő utca 10.
• Tanulóink száma:569 (2015. szeptember)
• Oktatóinak száma:40 teljes állású tanár és3 óraadó tanár
• Vezetőség:
  • Igazgató: Németh Zsolt
  • Igazgatóhelyettes: Vargáné Hári Rita
  • Igazgatóhelyettes: Gálné Kardos Judit

Rendszerint a gimnáziumot a kolostori priorház főnöke irányította. Arról, hogy pontosan kik voltak, a feljegyzések nem egyértelműek. Vitathatatlan forrás csak1761-től van, ekkortól is csak egy igazgatóról bizonyos az iskolatörténet:

A bencések bejövetelétől folyamatos az írásos feljegyzés, az igazgatókat tanévektől tanévekig számították.

• A pápai Türr István Gimnázium hivatalos honlapja
• A Gimnázium a vendégvárón
• A Gimnázium a Pálya.hu oktatási portálon
• A Gimnázium a Térképen

• Pápa középiskolái
• Az 1630-as években alapított oktatási intézmények

• Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal
• Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 novemberéből
• Lapok térképekkel