Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Törökország gazdasága |
|---|
| Pénzügy |
| Turizmus |
| Cégek |
| Projektek |
| További témakörök |
Törökország gazdaságát a modern iparágak dominanciája jellemzi. Az országmezőgazdasági termelése 2005-ben a világon a hetedik helyen állt, és a lakosság 11,2%-ának adott munkát.[1] A magánszektor erős és növekszik, ennek ellenére az állam még határozott szerepet vállal például azipar, a bankszektor, a közlekedés és atelekommunikáció irányításában. A török gazdaság az elmúlt években erősödött, 2005-ben 7,4%-kal, 2006-ban 6,1%-kal növekedett.[2] 2007-ben az infláció mértéke 7,1% volt. Az ország exportjának több mint 50%-át azEurópai Unió országaiba szállítja.[2] Törökország azon városait, ahol a gazdaság a legnagyobb mértékben növekszik, „anatóliai tigriseknek” nevezik.
ACIA besorolása szerint Törökország a világ 34 fejlett országához tartozik,[3] aMorgan Stanley pedig a feltörekvő gazdaságok(emerging markets) kategóriába sorolta (2006).[4] Törökország alapító tagja azOECD-nek illetve az ipari és küszöbországok csoportjának, aG-20-nak.[5] 2007-ben az egy főre esőGDP 9400$ volt, amivel a világon a 99. helyet foglalták el.[6]
Törökország élelmiszeripara az 1980-as évek óta önellátó. Ennek ellenére a gazdaság egészét tekintve a mezőgazdasági termelés csökken. 1990-ben a magánkézben lévő mezőgazdasági parcellák 85%-a tízhektár alatti méretű volt.[7] A műtrágya- és növényvédőszer-támogatásokat és ártámogatásokat fokozatosan csökkentik. Ezt ellensúlyozandó a kormány olyan projektekbe kezdett, mint a G.A.P.-projekt (Güneydoğu Anadolu Projesi:Délkelet-Anatólia projekt), mely aDélkelet-anatóliai régió mezőgazdaságát (több más szektor mellett) hivatott támogatni.[8]
2007. márciusi adatok szerint Törökország a világ legnagyobbmogyoró,füge,sárgabarack,cseresznye,birsalma ésgránátalma termelője;görögdinnye-,uborka- éscsicseriborsó-termesztésben második,paradicsom-,padlizsán-,zöldpaprika-,lencse- éspisztáciatermesztésben harmadik helyen van. Negyedik a világonhagyma- ésolajbogyó-termesztésben, ötödikcukorrépa-termesztésben, hatodik legnagyobbdohány-,alma- ésteatermesztő, a hetedik legnagyobbgyapot- ésárpatermesztő; nyolcadikmandulatermesztésben;búza-,rozs- ésgrépfrúttermesztésben kilencedik, valamint a tizedik legnagyobbcitromtermelő ország.[1]
Az állattenyésztés stagnál, főként szárnyasokat,juhokat,szarvasmarhát,kecskét ésméheket tartanak. Jelentős még a halászat, 2005-ben 469 462tonnahalat,rák- éskagylófélét bocsátottak piacra.[9]
Törökország 2005-ben ipari termelése alapján huszonegyedik volt a világon. Az iparban a lakosság 19%-át foglalkoztatják, a nemzeti össztermék 29%-át, a teljes export 94%-át teszi ki.[10]
A legnagyobb iparág atextil- és ruhaipar (16,3%), melyet az olajfinomítás (14,5%), az élelmiszeripar (10,6%), a vegyipar (10,3%), avas- ésacélipar (8,9%), azautóipar (6,3%) és agépipar (5,8%) követ. Azexport tekintetében is a textilipar vezet, 2005-ben 19%-ot tett ki. Az autóipar állt a második helyen 18%-kal, ezt a vas- és acélipar követi 13%-kal, majd a háztartási gépek (10%), vegy- és gyógyszeripari termékek (9%) és a gépipar (7%). A ruhaipar 2006-ban 13,98 milliárddollárnak megfelelő exportot bonyolított le, ennek 76,33%-a azEurópai Unió országaival való kereskedelemből származott.[11]
Törökországban több sikeres, multinacionális vállalat is működik, ilyen például aKoç Holding, melynek olyan cégei vannak, mint a többszörös díjnyertesArçelik, aminekBEKO márkája vezeti például azangol hűtőgép-piacot.[12] Az európaitelevíziópiac több mint felét a Törökországban gyártott áruk teszik ki.[13] AVestel Electronics Európa legnagyobb televíziógyártója, a kontinensen gyártott és eladott készülékek ¼ -ét állítja elő.[14] A Vestel és a BEKO termékei együtt Európa televíziógyártásának felét teszi ki.[13] 2005-ben a Profilo-Telra volt Európa harmadik legnagyobb televíziókészülék-gyártója.[15]
Törökországautóipara egyre növekszik, 2006-ban 1 024 987 darab gépjárművet gyártott,[16] ezzel Európa hatodik legnagyobb gépjármű-gyártójaNémetország,Franciaország,Spanyolország, azEgyesült Királyság ésOlaszország mögött.[17] Az ország második legnagyobb óriásvállalata (a Koç Holding után) aSabancı Holding, melynek tulajdonában 70 cég található, közöttük több bankkal és olyan leányvállalatokkal, melyek például aToyotát vagy aMitsubishit képviselik Törökországban.[18]
Ugyancsak rendkívüli sikereket könyvelhet el a 78 országba exportálóÜlker édességipari vállalat, mely nemrég vásárolta meg a híresGodiva csokoládé-márkát 850 milliódollárért a Campbell Soup Co.-tól.[19]
A töröképítőipar az Engineering News-Record által készített lista szerint harmadik a világon azUSA ésKína után, és 22 török építőipari vállalatot listáztak a világ legjobbjai között.[20]
 | Bővebben:Törökország turizmusa |
A turizmus Törökország gazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő szektora. A TUI Utazási Iroda és a Thomas Cook szerint a világ 100 legjobb szállodájából 11 található itt.[21] 2005-ben 24 124 501 látogató érkezett az országba, akik 18,2 milliárd dollárt költöttek, ez turistánként 679 dollárt jelent.[22] 2007-re a látogatók száma 27 214 988 főre nőtt.[23] Atörök riviéra kedvelt célpontjai többek közöttAntalya,Alanya,Marmaris,Fethiye,Kemer ésBodrum, deIsztambul is népszerű.
A Török Köztársaság Központi Bankját(Türkiye Cumhuriyet Merkez Bankası) 1930-ban alapították, egyedül a TCMB bocsáthat ki bankjegyeket. 25 hazai bankfiókkal rendelkezik, és vannak fiókjaiNew Yorkban,Londonban,Frankfurtban ésZürichben is.
A török bankok, mint például a Garanti Bank vagy az Akbank központjai általábanIsztambulban, az ország pénzügyi központjában találhatók, és szinte minden nagy külföldi bank képviselteti itt magát,[24] atörök kormány pedig nemrég úgy döntött, hogy a Török Központi Bank és számos más állami bank székhelyét is ide telepíti át, mivel Isztambul az ország gazdaságának szíve.[25] Az Isztambulitőzsde (ISE) az ország egyetlen hivatalosan elismert tőzsdéje.[26]
A régi török líra helyét a hat nullával kevesebbúj török lírát (YTL) 2005-ben vezették be, majd2009-ben visszahozták atörök lírát 1:1 arányban.
A Brookings Institution beszámolója szerint Isztambul a2008-ban kirobbant gazdasági világválságból leggyorsabban magához térő nagyváros a világon, megelőzveSencsent,Limát ésSzingapúrt.[27][28]
Törökország vonzó célpont a befektetők számára, amit a működőtőke beruházások (FDI) növekedése is mutat: 2005-ben 10 milliárd dollár volt, 2007-ben pedig 22 milliárd.[29]
Törökországexportja 2007-ben 110,5 milliárd dollár volt, nőtt azonban az import is (156,9 milliárd dollár), leginkább az ország megnövekedett energiaszükségelte (földgáz,kőolaj) miatt.[30]
Törökország fő kereskedelmi partnere azEurópai Unió (az export 59%-a, az import 52%-a),[31] azAmerikai Egyesült Államok,Oroszország ésJapán. Törökország 1995 óta előnyös helyzetet élvez az európai export és befektetések terén, mióta aláírták a vámegyezményt.[32]
Törökország természeti kincseit tekintve igen változatos és gazdag, több mint 60 féle különböző ásványi anyag található itt. Törökországbórkészlete például a világ készletének 72%-a.[33] ACIA World Factbook szerint bányászott ásványkincsek még akőszén, avasérc, aréz, akróm, azurán, azantimon, ahigany, azarany, abarit, aborát, acölesztin, aföldpát, amészkő, amagnezit, amárvány, aperlit, atajtékkő, apirit és azagyag.[34]
Törökországban találhatókőolaj is, de nem elegendő ahhoz, hogy az el tudja látni az ország energiaszükségletét, ezért importra szorul. 1999-ben 1738 km kőolajvezeték és 708 kilométernyiföldgáz-vezeték volt az ország területén. Itt halad át aKék Áramlat vezeték, melyOroszországból szállít földgázt. Ugyancsak itt haladna keresztül aNabucco-gázvezeték, melyAusztriáig szállítana földgázt.
Törökországban jelenleg 135 vízierőmű van használatban, melyek összesen 45 325GWh energiát termelnek évente. További 70 erőmű építését tervezik; a cél, hogy 2030-ra 127 300 GWh energiát tudjanak termelni.[35]
Az ország igyekszik kihasználni aszélenergiát is: míg a 2006-ban üzembe helyezett szélerőművek teljesítménye 19MW volt, ez a kapacitás 2007-ben majdnem 140 MW-ra nőtt. A szélfarmok többsége azÉgei-tengeri régióban,Çanakkale környékén találhatók, illetveBozcaada szigetén.[36]
Törökország ageotermikus energia-potenciált tekintve a világon az ötödik helyen áll. A kızılderei erőmű jelenleg 20 MW kapacitású, amiből éves átlagban 12-15 MW-ot hasznosítanak. 2010-re Törökország szeretne geotermikus erőművi kapacitását 500+3500 MW-ra (elektromos+hő) fejleszteni.[37]
Törökország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap