Törökország kultúrája az ország különleges,európai-ázsiai fekvésének éstörténelmének köszönhetően igen változatos, ötvözi a keleti és a nyugati tradíciókat. Földrajzi fekvésének köszönhetően az ország mind politikailag, mind gazdaságilag fontos stratégiai pontnak számít.[7][8]
2022-ben azENSZ jóváhagyta a török kormány kérelmét, ami a szervezetben hivatalosan is a török Türkiye-re változtatja az ország nemzetközi megnevezését az eddigi angol Turkey helyett (ami angolulpulykát is jelent).[14]
ATörökország szó alapját képezőtörök melléknév/főnév valószínűleg agöktürk vagy köktürk[15] („törökök gyökere”) népcsoporttürük szavából származik (i. sz. 8. század), mellyel magukat nevezték. A szó talán atatárjárás környékén kerülhetett át a magyar nyelvbe, majd azü hang nyíltabbá vált.[16] Atürük szó atörök nyelvbetürk formában öröklődött tovább.
Atürk szó régi jelentése „erős”.[17] A Törökországot jelölőTürkiye összetétel-iye ragjaarab eredetű; jelentése: „tulajdonos” vagy „valamihez kapcsolódó”. A legtöbb nyelvbe a középkorilatinTurchia alakból került át, i. sz. 1369 körül.[18]
ATörökország (Türkiye) nevet hivatalosan az 1921-ben készült első török alkotmányban rögzítették először. A köztársaság kikiáltása után az 1924-es alkotmányban is megerősítették.
Az országot az európai és török geográfusok más-más szempontok szerint osztják különböző tájegységekre. Az európai felfogás az alábbi egységekre tagolja az országot:[19]
TörökországÁzsia nyugati részén fekszik. AKis-Ázsiai félsziget egy központi fennsíkból és keskeny tengerparti síkságokból áll, északon aPontuszi, délen aToros-hegylánc határolja. Keleten is hegyvidék található, itt ered azEufrátesz, aTigris és azAraksz folyó, itt fekszik aVan-tó, valamint azArarát Törökország legmagasabb pontjával (5166 m). Az ország területének 80%-a 500 méternél magasabban fekszik a tengerszint felett, partvonala 8372 km hosszú,[21] határain belül 15 sziget fekszik,[21] és két tengerszorosa van, aBoszporusz és aDardanellák.
Törökországban Anatóliageológiai sajátosságai miatt előfordulnak erősföldrengések is.
Törökország folyói közül a leghosszabbak azEufrátesz (a folyó hosszának közel fele, 1263 km van Törökország területén), aKızılırmak (1151 km), aSakarya (824 km) és aMurat (722 km).[21]Anatólia területén körülbelül 50 nagyobb és 200 kisebb tó fekszik (összesen 9423 km²[21]) ezek közül a legnagyobb aVan-tó.[22] A másik említésre méltó tó aTuz-tó, ami szó szerint „sós tavat” jelent, mérete a lehullott csapadék mennyiségétől függően változik,[22] peremét lerakódott só borítja.
Törökországrégióinak éghajlata igen változatos. Azégei- ésföldközi-tengeri területekenmediterrán éghajlat a jellemző, enyhe, esős telekkel, meleg, száraz nyarakkal. Az átlagos maximum hőmérséklet a nyári hónapokban 33-34 C°, télen a hőmérséklet nem süllyed 8-10 C° alá.[23] A csapadék átlagértéke 580 és 1300 milliméter között váltakozik. Afekete-tengeri területek csapadékban gazdagok, 1400 milliméternyi átlaggal, nedves szubtrópusi éghajlattal. A régió keleti részein enyhébb az időjárás, nyugaton szárazabb. A középhőmérséklet télen 7 C°, nyáron 23 C°.[23]
A hegyvonulatok megakadályozzák amediterrán éghajlati hatást azanatóliai területeken, így ittkontinentális éghajlat uralkodik. A keleti részeken (Örmény-magasföld) tipikus magashegységi éghajlat a jellemző:[23] kemények a telek, akár −30 °C vagy −40 °C is előfordulhat, a hó pedig akár 120 napig is megmaradhat. Nyugaton (Anatóliai-fennsík) a téli hőmérséklet átlagértéke 1 °C, a nyarak melegek, szárazak, gyakran 30 °C fölötti hőmérsékletűek, az éghajlat száraz sztyepp-jellegű.[23]
Az ország európai részének, illetve Kis-Ázsia márvány-, égei- és földközi-tengeri partvidékének természetes növénytakarója az alacsonyabb hegyvidékeken atölgyfajok,borókák és illatos levelű cserjék alkottakeménylombú erdők, magasabban a fenyők alkotta mediterrántűlevelű erdők. Az erdőirtások nyomán állományaik megritkultak, helyükönolajfaligetek, citrom, narancsültetvények és mediterrán cserjések vannak. APontuszi-hegység Fekete-tenger felé eső oldalán ababérlombú, a déli oldalán a mérsékelt övi lombhullató erdő a természetes növényzet. Fő fafajaik atölgy, abükk. A babérlevelű erdők cserjeszintjében jellemző pl. ababérmeggy, ahangarózsa. 1200 m tszfm. fölött tűlevelű erdők, fölöttük kb. 2000 m tszfm.-on havasi rétek vannak.Lomboserdő-állományok főként a hegység keleti részén találhatók. Az égei-tengeri partokon a vallon tölgy, a Nyugati-Toroszban a tölgy és aboróka terjedt el.[24]
A mediterrán klímájú területek folyóit követő erdők jellegzetes fája akeleti platán.Anatólia belső részének természetes növénytakarója a gyér, mediterrán jellegűsztyep, amelynek déli állományai átmenetet képeznek afélsivatagok felé.[24]
Törökországnak jelenleg (2008) 33nemzeti parkja van[25] (más források szerint 39[26]), melyek összterülete 877 771hektár.[26] Az első nemzeti parkot 1958-ban hozták létre. A török nemzeti parkok egyik jellegzetessége, hogy többségük nemcsak természeti, de történelmi kincseket is őriz, ilyen például azAntalya tartománybéliBeydağları Parti Nemzeti Park, aholPhaselis és Olimpos ókori városok romjai találhatóak, vagy a szintén antalyaiKöprülü Kanyon Nemzeti Park, ahol például aciprusfélék közé tartozóCupressus sempervirens fák avilágon egyedülálló módon összefüggő erdőt alkotnak.[26] A legtöbb nemzeti park erdős területeken található, van azonban néhány, amely asztyeppék élővilágát hivatott megóvni, ilyen például aKelet-anatóliai régióMunzur Völgyi Nemzeti Parkja, melyfarkasoknak,rókáknak,vad kecskéknek,sasoknak ad menedéket.[27]
Anatólia (Kis-Ázsia) azókorban több civilizációnak és királyságnak volt a bölcsője. Területén az I. e. 7. évezredben élte fénykorát a legkorábbi ismert városok közé tartozóÇatal Hüyük. Később több ókori birodalom területe is részben átnyúlt Anatóliába, vagy itt volt a központja. Éltek itt példáulakkádok,asszírok éshettiták. A Hettita Birodalom bukása utánPhrügia ésLüdia uralta a nyugati partokat, ahogy azókori görög kultúra terjedni kezdett. A terjeszkedést egyedül a távoliPerzsa Birodalom fenyegetése akadályozta meg. Ahogy a perzsák egyre hatalmasabbak lettek, az anatóliai kikötők is úgy lettek egyre gazdagabbak. Uralmukat végülNagy Sándor törte meg, mikor győzelmet aratottIII. Dareiosz felett. Halála után a birodalmat hadvezérei egymás között osztották fel, miközben folyamatosan védeniük kellett a területeiket apergamoni,pontoszi,egyiptomi és más uralkodók támadásaitól.
Arómaiak úgy erősítették meg uralmukat a régióban, hogy helyi kormányzásra bízták a területeket, ami hatékonynak bizonyult; és katonai védelmet is biztosítottak.Nagy Konstantin idején épült ki az „új birodalom”, melynek székhelyeKonstantinápoly lett. A térségben a7. század óta folyamatos háborúskodás zajlott amuszlimok ellen. Végül aszeldzsukok a11. században egyesítették a számos anatóliai fejedelemséget, a terület egészen a 14. század elejéig a kezükben maradt.
Az Oszmán Birodalom utolsó évtizedeiben az államot egy heterogén,nacionalista,alkotmánypárti politikai tömörülés, azIfjútörök mozgalom irányította,1908-tól kis megszakítással1918-ig. Hivatalos szervezetük azEgység és Haladás Mozgalma(İttihat ve Terakki Cemiyeti) volt, melynek egy szélsőségesen nacionalista,Talát,Enver ésDzsemal pasa által fémjelzett csoportosulása gyakorolta a tényleges hatalmat. Az ifjútörökök nevéhez fűződik azörmény népirtás, melynek során mintegy másfél millióörményt telepítettek ki és mészároltak le[29]1915 és1917 között. Ugyancsak az ifjútörök vezetés nyomására lett a birodalomNémetország szövetségese az első világháborúban.
Az elvesztett háborút lezárósèvres-i békeszerződés ellen a törökök katonai ellenállást szerveztek. Atörök függetlenségi háború (1919-1923) során aMustafa Kemal,İsmet İnönü,Kazım Karabekir és más tábornokok által vezetett török haderők kiszorították azangol,olasz,görög ésfrancia csapatokat, valamint megalakult aTörök Nemzeti Országgyűlés, melyet azonban a szultán és kormánya nem volt hajlandó elismerni. 1922. november 1-jén azankarai országgyűlés eltörölte a szultanátust, majd a sèvres-i döntéseket felülbírálólausanne-i békeszerződés megkötése után,1923.október 29-én kikiáltották aköztársaságot. Az ország vezetője,Mustafa Kemal Atatürk, modern, világi és Nyugat-orientált államot hozott létredrasztikus reformok segítségével. A 20. század során több katonai puccs történt az országban, az utolsó1980-ban. Törökország1952-ben lett aNATO tagja, és célul tűzte ki azEurópai Unióhoz való csatlakozást. Aciprusi török jelenlét, a régóta tartókurd szabadságharc keleten, és aziszlám növekvő politikai jelenléte táplálja a közéleti vitákat, és befolyásolja az ország nemzetközi kapcsolatait és az uniós csatlakozási tárgyalások kimenetelét.[30]
Elvileg biztosítja a nemzetközileg elismert emberi jogokat, amelyeket vészhelyzetben korlátozni lehet, és nem lehet őket az állam egységének megsértésére vagy nem-szekuláris nem-demokratikus kormány létrehozására felhasználni.[31] A valóságban az ország elnyomó,tekintélyelvű rendszerű, amely aláássa ademokratikus elveket és nem hagy teret a kritikáknak.[32]
Az egykamarás törökparlament, aNagy Török Nemzetgyűlés vagyTürkiye Büyük Millet Meclisi a törvényhozó testület. 550 tagját arányos képviselet elve alapján választják 5 éves periódusra, a jelenlegi (2007) képviselők közül 52 nő.[33] Egy pártnak a szavazatok legalább 10%-át kell megszereznie országos szinten a parlamentbe bejutáshoz. A parlamentben azAKP van többségben, aköztársasági elnökRecep Tayyip Erdoğan.
Törökországban a kisebbségi nyelveket nem ismerik el, az ország és az oktatás hivatalos nyelve a török.[34]
Erdoğan újraválasztott államfő2018. júliusi eskütételével új korszak kezdődött az országban. A korábbi parlamentáris berendezkedést végrehajtóielnöki rendszer váltotta fel. Az elnököt öt évre választják, kétszer (esetleg harmadszor is) újraválasztható. Megszűnt a miniszterelnöki intézmény, az államfő jogkörei jelentősen bővültek.[35][36]
2004-ben 50 regisztrált politikai párt volt Törökországban, változatos politikai ideológiákkal, a szélsőjobboldaltól egészen a szélsőbaloldalig.[37] 2007-ben három párt került be a parlamentbe,Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), aKöztársasági Néppárt (CHP), melyet Atatürk alapított,[38] és aNemzeti Mozgalom Pártja (MHP). A Demokratikus Társadalom Pártja (DTP) által támogatott független jelöltek közül 20 fő jutott képviselői mandátumhoz, akik a parlamentben létrehozták a DTP frakcióját.
A hatékonyfékek és ellensúlyok hiánya, valamint a hatalomnak a végrehajtó hatalomban (elnökben) való túlzott koncentrációja a 2017-es alkotmánymódosításokat és a 2018-aselnöki rendszerre való átállását követően a törvényhozó és az igazságszolgáltatás rovására a politikai rendszer szerves jellemzőjévé vált.[39] AVelencei Bizottság szerint nem elegendőek a szükséges fékek és ellensúlyok a hatalom egy hivatalban történő túlzott koncentrációja elleni védelemhez és azigazságszolgáltatás függetlenségének biztosításához.[39]
A módosítottalaptörvény (alkotmány) több cikkelye különösen vitatott, például a parlament bizonyos jogainak eltörlése.[39] Azautokratizálódási folyamat elnyomó politikai környezetet eredményezett, amelyet ajogállamiság meggyengülése és amédia függetlenségének csökkenése jellemez.[39]
Azigazságszolgáltatás függetlenségének rendszerszintű hiánya az egyik legsúlyosabb probléma az országban. A végrehajtó hatalom jelentős ellenőrzést gyakorol az igazságszolgáltatás felett, és gyakran beavatkozik a bírói döntésekbe.[39] A 2020-as években is folytatódtak az ügyvédek elleni büntetőeljárások, megfélemlítések és elmarasztalások, különösen az emberi jogi aktivistáknak és szervezeteknek jogi segítséget nyújtó ügyvédek esetében.[39]
Azalkotmánybírósági kinevezéseket is átszövi a politika. 2021 januárjában Erdoğan olyan bírót nevezett ki az Alkotmánybíróságra, aki korábban Isztambul legfőbb ügyészeként tevékenykedett, ahol több olyan vitatott ügyben is részt vett, amelyek azAKP javára szolgáltak.[39]
Akorrupció vált az „Új Türkiye” egyik fő problémájává, amely befolyásolja a kormányzati apparátus működését. Különösen a magas rangú tisztviselőket és politikusokat érintő korrupciós vádakat egyáltalán nem vizsgálják.[39] A köztisztviselők és a kormányhoz közel álló politikai körök érinthetetlenek, a végrehajtó hatalom által irányított igazságszolgáltatás rendkívül kedvező környezetet teremt ennek a korrupt rendszernek a fenntartásához.[39]
A2020-as évek elején a gyűlöletbeszéd, azetnikai ésvallási kisebbségekkel szembeni fenyegetés, valamint azLMBTQ+ személyek jogainak megsértése továbbra is súlyos probléma.[39] A szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló munkahelyi megkülönböztetést 2020-ban sem tiltja a törvény.[39] Ahomoszexualitás bár legális,[43] a török hatóságok számosdiszkriminatív gyakorlatot alkalmaznak.[44][45][46]
Az emberi jogokkal vagy különösen akurd kérdéssel foglalkozó szervezetek az országon belül továbbra is erős nyomással szembesülnek.[39] A kurd kisebbség kulturális jogai továbbra is korlátozottak, beleértve akurd nyelv általános és középfokú oktatásban való használatára vonatkozó jogi korlátozásokat.[39] A közszolgáltatásokat csaktörök nyelven biztosítják.[39] A 2020-as évek elején is nyomás nehezedik a kurd médiára, kulturális és nyelvi intézményekre.[39]
A vallási és etnikai kisebbségekhez tartozók gyakorlatilag ki vannak zárva bizonyos szakmai beosztásokból, például közalkalmazotti és katonatiszti tisztségekből.[39] A vallási vagy etnikai kisebbségeket, illetve a kiszolgáltatott csoportokat, például aromákat célzó fenyegetés továbbra is komoly probléma.[39]
Törökország közigazgatási egységei egymással szorosan összefüggő, hierarchikus rendbe illeszkedő egységek, melyek elnevezése és egymással való kapcsolata némileg eltér aMagyarországon megszokott fogalmaktól. Az ország tartományokból áll, melyeketilcsékre (körzet) osztanak. Az ilcsék alárendelt egységei abudzsakok és akaszabák (kisvárosi önkormányzatok). A falvak önkormányzatai a városoknak vannak alárendelve, míg a falvaknál kisebb települések a falusi önkormányzatoknak. A városokszemtekre (kerület) vannak osztva, melyek további alegységekből,mahallékból állnak. Minden egyes közigazgatási alegységnek külön vezetője van.
Törökország 81tartományból(il) áll. A tartományokat avali, a kormányzó irányítja. Minden megyének van egy kormányzói székhelye(merkez ilçe), melynek neve általában egyezik a tartomány nevével, a kivételek: Hatay (Antakya), İçel (Mersin), Kocaeli (İzmit), és Sakarya (Adapazarı).
Egy szemten belül városi és vidéki területek is lehetnek. A szemteket a polgármesterek irányítják, és minden mahallénak külön vezetője van, akajmakam. Minden városnak saját önkormányzata van(belediye).
Törökország haderejét (törökül:Türk Silahlı Kuvvetleri) a szárazföldi hadsereg, a haditengerészet és a légierő alkotja. A török csendőrség(Jandarma) és a parti őrség(Sahil Güvenlik Komutanlığı) békeidőben a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik (akárcsak a rendőrség), de egyben a hadsereg illetve a haditengerészet alá is. Háború esetén mindkettő rendelkezik jogérvényesítő és katonai hatáskörrel.
Törökország népessége 2011-es becsült adatok szerint 78 785 548 fő, ebből 39 708 547 férfi, 39 077 001 nő.[48][49][50] A lakosság fele 28 éven aluli. Az emberek 70,5%-a városban lakik, Isztambulban élnek a legtöbben (a teljes populáció 17,8%-a). 2007-ben 98 064 külföldit regisztráltak az országban.[49]
1960 és 2000 között a népesség egyenletesen évi 1 millióval gyarapodott.
Törökországban hat olyan város található, melyek lakossága milliós nagyságrendű; ezek:Isztambul,Ankara,İzmir,Bursa,Adana ésGaziantep. A nyári turistaszezonban a népszerű üdülőhely,Antalya lakossága is egymillió fölé emelkedik, köszönhetően a környező városokból és falvakból érkező idénymunkásoknak.
A lakosság 99,8%-aiszlám vallású.[50] Legtöbbjük a vallásszunnita ágához tartozik, de igen jelentős asíita misztikus (bátin)alevi(török: Alevîlik) muszlimok száma is.
A lakosság kb. 70-75%-atörök etnikumú,[50] akik csak az ország hivatalos nyelvét, atörököt beszélik.
A legjelentősebb kisebbség akurdoké, akik az ország népességének körülbelül 20%-át alkotják[50] (más források szerint 17%-ot, és így 13 millióan vannak[53]), főleg az ország keleti területein, valamint a nagyobb városokban élnek. A további népcsoportok közé tartoznak agrúzok (1,5 millió[53]),cserkeszek (1 millió[53]),zazák (1 millió[53]),azeriek (800 000[53]),lázok (500 000[53]),szírek,arabok,görögök (5000[54]) ésörmények (70 000[55]).[56]
Sok török vándorol külföldre a jobb megélhetés reményében. A tömeges kivándorlás az 1960-as és 70-es években kezdődött. A törökök legnagyobb számban amásodik világháború után munkaerőhiánnyal küzdőNémetországba költöztek. Egy 2004-es felmérés szerint Németországban mintegy 1,739 millió török él.[57] A hetvenes-nyolcvanas években vendégmunkásként érkező törökök jó része ma vállalkozó, akiknek üzlete 2005-ben 29,5 milliárdeuró értékű eladást produkált.[58] Németországon kívül sok török élHollandiában,Franciaországban,Belgiumban,Oroszországban ésAusztriában is, a tengeren túlon pedig azEgyesült Államokban ésKanadában jelentős a számuk.
A szociális rendszeren belül három intézményen keresztül kapnak ellátást a török és külföldi állampolgárok, ezek aSosyal Sigortalar Kurumu (SSK), azaz a társadalombiztosító; azEmekli Sandığı, vagyis a nyugdíjbiztosító, valamint aBağ-Kur, az önalkalmazásban lévők biztosítási rendszere. A létminimum alatt élők számára az Egészségügyi Minisztérium úgynevezett zöld kártyát biztosít, melynek segítségével térítésmentesen vehetik igénybe az állami kórházak és rendelőintézetek szolgáltatásait, valamint nem kell fizetniük a gyógyszerekért, ha a fekvőbeteg-ellátást veszik igénybe (a járóbeteg-ellátásban nem térítik meg a gyógyszerek árát).[59]
A társadalombiztosítási rendszer alapjait 1949-ben rakták le, a jelenlegi rendszert az 1964-es társadalombiztosítási törvény szabályozza, melyet 1999-ben módosítottak. Minden 18 éven felüli munkavállaló jogosult a juttatásokra, abankszektorban, amezőgazdaságban, abiztosítóknál és atőzsdén dolgozók, valamint az önalkalmazásban lévők és a köztisztviselők esetében speciális feltételek érvényesülnek. A munkavállalók havi munkabérének 9%-át vonják le. A nyugdíjkorhatár férfiaknál 60 év, nőknél 58 év, nyugdíjra az jogosult, aki legalább 25 évig (7000 napnyi hozzájárulás) fizetett biztosítási díjat. Anyugdíj örökölhető, abban az esetben, ha a biztosított már nyugdíjasként halálozott el, vagy legalább 5 évig rendszeresen fizette a biztosítási díjat. Az örökösnek közeli hozzátartozónak kell lennie: míg a házastárs addig jogosult az elhunyt nyugdíjára, amíg újra nem házasodik, a gyermekek 18 éves korig (felsőoktatásban tanuló esetén 25 éves korig) jogosultak, a 18 éven felüliek pedig csak akkor, ha munkanélküliek és nem kapnak más szociális támogatást. A nyugdíjat a munkavállaló éves átlagfizetésének alapján számolják ki (360 nap átlagának 3,5%-a).[60]
A betegszabadságra vonatkozó első törvényt 1950-ben vezették be, a betegbiztosítás a havi munkabér 5%-a. Fekvőbeteg-ellátás esetén a munkavállaló a bér 50%-ára jogosult, járóbeteg-ellátás esetén a ⅔-ára. Szülési szabadság igénylése esetén a bér ⅔-át utalják át a szülést megelőző 8 hétben, valamint az utána következő nyolc hétben. A betegek a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök árának 20%-át önrészként fizetik, a többit a biztosító finanszírozza.[60]
Amunkanélküliek támogatására vonatkozó törvény 2000-ben lépett életbe. A munkavállaló havi munkabéréből 1%-ot vonnak le egy elkülönített alapba, ehhez 2%-kal járul hozzá a munkáltató, az állam pedig további 1%-kal. A feltételek szerint a munkahely elvesztését megelőző 3 évben legalább 300 napnyi hozzájárulással kell rendelkeznie a biztosítottnak. Ebben az esetben 180 napig kaphat munkanélküli járulékot, mely a napi átlagkeresetének 50%-a. Minél több ideig biztosított valaki, annál hosszabb ideig jár neki a támogatás. A járulék egyszerre, egy összegben is igényelhető, akárcsak a betegbiztosítás.[60]
A munkanélküliek aránya 2007-ben 11,3% volt, ami 2 576 000 embert jelent, 75%-uk férfi, illetve 58%-uk csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezett. A munkanélküliek száma vidéken gyorsabban emelkedett, mint a városokban.[61]
Törökország dinamikus gazdasága keveréke a modern iparnak éskereskedelemnek, valamint a hagyományosmezőgazdaságnak, amely2001-ben a lakosság 40%-ának adott munkát. A magánszektor erős és gyorsan növekszik, de az államnak nagy szerepe van az iparban, a pénzügyekben, a közlekedésben és a telekommunikációban. A legfontosabb iparág és legnagyobb exportőr atextilipar, amely majdnem teljesen magánkézben van.[50]
A 2000-es évek elején a gazdasági helyzetet kiszámíthatatlan növekedés és komoly kiegyensúlyozatlanság jellemezte. AGNP növekedése több évben is meghaladta a 6%-ot, de ezt megszakította a termelés erős hanyatlása1994-ben,1999-ben és2000-ben. A költségvetési hiány rendszeresen meghaladta aGDP 10%-át, amit nagyrészt a kamatfizetések hatalmas terhe okozott, amely 2001-ben a költségek több mint felét alkotta – az infláció pedig magas (két számjegyű) maradt.[50]
Arçeliktelevízió; a török háztartási és szórakoztató-elektronikai cikkek gyártása a legsikeresebbek közé tartozikEurópában.
Ezen okokból kifolyólag a külföldi befektetés Törökországban alacsony volt – kevesebb mint 1 milliárd dollár évente. 2000 végén és 2001 elején a növekvő kereskedelmi hiány és a bankszektor gyengesége válságba sodorta a gazdaságot, amely arra kényszerítette a kormányt, hogy lebegtesse alírát, és gazdasági pangás következett. A 2002-es év eredményei jobbak voltak, azNemzetközi Valutaalaptól érkező erős pénzügyi támogatás és a szorosabb pénzügyi politika miatt. Az utóbbi években növekedtek aprivatizációs eladások, melyek értéke meghaladja a 21 milliárd dollárt.[50]
ACIA besorolása szerint Törökország a világ 34 fejlett országához tartozik,[74] aMorgan Stanley pedig a feltörekvő gazdaságok(emerging markets) kategóriába sorolta (2006).[75] Törökország alapító tagja azOECD-nek illetve az ipari és küszöbországok csoportjának, aG-20-nak.[76] 2007-ben az egy főre esőGDP 9400$ volt, amivel a világon a 99. helyet foglalta el.[77]
A legnagyobb iparág atextil- és ruhaipar (16,3%), melyet az olajfinomítás (14,5%), az élelmiszeripar (10,6%), a vegyipar (10,3%), avas- ésacélipar (8,9%), azautóipar (6,3%) és agépipar (5,8%) követ. Azexport tekintetében is a textilipar vezet, 2005-ben 19%-ot tett ki. Az autóipar állt a második helyen 18%-kal, ezt a vas- és acélipar követi 13%-kal, majd a háztartási gépek (10%), vegy- és gyógyszeripari termékek (9%) és a gépipar (7%). A ruhaipar 2006-ban 13,98 milliárddollárnak megfelelő exportot bonyolított le, ennek 76,33%-a azEurópai Unió országaival való kereskedelemből származott.[78]
Törökországban több sikeres, multinacionális vállalat is működik, ilyen például aKoç Holding, melynek olyan cégei vannak, mint a többszörös díjnyertesArçelik, aminekBEKO márkája vezeti például azangol hűtőgép-piacot.[79] Az európaitelevíziópiac több mint felét a Törökországban gyártott áruk teszik ki.[80] Ugyancsak rendkívüli sikereket könyvelhet el a 78 országba exportálóÜlker édességipari vállalat, mely nemrég vásárolta meg a híresGodiva csokoládé-márkát 850 milliódollárért a Campbell Soup Co.-tól.[81] Az ország második legnagyobb óriásvállalata (a Koç Holding után) aSabancı Holding, melynek tulajdonában 70 cég található, közöttük több bankkal és olyan leányvállalatokkal, melyek például aToyotát vagy aMitsubishit képviselik Törökországban.[82]
Törökország közlekedésének legfontosabb szereplői az autóutak és a gépjárművek, valamint a vízi közlekedés. A sokáig háttérbe szorulóvasútnak új lendületet adott a készülőben lévőMarmaray projekt, valamint azAnkara–Isztambul és az Ankara–Konyanagysebességű vasút építése. A nagyvárosi közlekedésben még mindig a személyautók dominálnak atömegközlekedés helyett, ezen igyekeznek javítani, például újvillamospályák ésmetrók építésével. Különösen Isztambul és Ankara tömegközlekedése fejlődik rohamosan. A szárazföldi és vízi közlekedés mellett egyre nagyobb teret kap a légi közlekedés is, az állami tulajdonúTurkish Airlineslégitársaság mellett az országnak két nagy, magánkézben lévő légitársasága is van, azOnur Air és azAtlasJet, melyek főleg belföldi szállítással foglalkoznak. Az ország legnagyobb repülőtere az isztambuliAtatürk reptér.
Törökország Vízügyi Igazgatóságát(Devlet Su İşleri Genel Müdürlüğü) 1954-ben alapították, a fő feladata az országvízellátásának felügyelete és a rendszer fejlesztése. Az országban jelenleg 555 víztározó található, és további 210 építését tervezik. Törökországban 135vízerőmű működik, melyek 45 325GW elektromos áramot termelnek évente. Az erőművek 2,96 milliárdköbméter vizet biztosítanak a vízhálózat számára.[83] Jelenleg naponta 280 liter víz jut egy főre.[84]
Avillanyáram termeléséért,exportjáért, importjáért és a villamoshálózat működtetéséért a Törökországi Villamosenergia Társaság(Türkiye Elektrik Kurumu) felelős. 2021-ben Törökországban 334 723 GW elektromos áramot termeltek, 2334 GW-otimportáltak.[85] 2021-ben az ország telepített energiaforrásának 53%-átmegújuló energia tette ki, melynek mintegy 23%-a származottvízenergiából. Anapenergia 7,8%, aszélenergia 10,6% volt.[86]
Az Oszmán Birodalom Postaszolgálati és Távirati Minisztériumát 1840-ben hozták létre. Az első posta aPostahane-i Amire voltIsztambulban, azÚj mecset mellett. A nemzetközi postaszolgálat 1876-ban indult.[87] A török posta elnevezése PTT (posta-telefon-telegráf), logója sárga-kék. Törökországban a PTT-t szinte kizárólag levélküldeményekhez veszik igénybe, a csomagküldést magáncégek végzik. A nagy nemzetközi csomagküldő cégek – mint például aDHL – mellett számos hazai cég látja el a szolgáltatást, úgy mint a Yurtiçi Kargo vagy az Aras Kargo.
Samuel Morse 1847-ben kapta meg atelegráf szabadalmát Isztambulban, magátólI. Abdul-Medzsid szultántól aBeylerbeyi palotában, miután a szultán maga tesztelte a találmányt.[88] Az első távíróvonal kiépítése még ugyanebben az évben megkezdődött, Isztambul ésEdirne között.[89] 1855-ben létrejött a Távirati Iroda.[87] 1881 júliusában kiépítették az első telefonvonalat a Postaszolgálati és Távirati Minisztérium és az isztambuli Postahane-i Amire (Főposta) között.[89] Az első, 50 vonalas telefonközponttal aSirkeci Főposta büszkélkedhetett 1909-ben.[89]E-mail-levelezést először 1984-ben lehetett folytatni Isztambul,Ankara,İzmir ésAdana között; 1987-ben pedig Isztambulban tartottákEurópa első videokonferenciáját.[89] Az elsőmobiltelefon-szolgáltatás 1986-ban indult.[89]
Egy hangos példa a török nyelv ragozó voltára:Tanıştığımıza sevindim (Örülök, hogy megismerkedtünk)
Az oszmán-török vagy (a tulajdonképpeni) török nyelv(türkçe vagytürk dili) azaltaji nyelvcsaládtörök ágán belül aköztörök nyelvekoguz csoportjába tartozik. Az elnevezés eredetileg a hajdaniOszmán Birodalom török ajkú lakosságának zömét kitevő török nép anyanyelvének megjelölésére szolgált, de a magyar szakirodalomban az oszmán-török nyelv közvetlen folytatójának számító modern török nyelv megnevezéseként használatos, megkülönböztetésül a többi török nyelvtől, ugyanis e nyelv neve és a török nyelvcsalád elnevezése azonos.[90] Bár a többi türk nyelv (főleg azazeri és atürkmén, melyeket a voltSzovjetunió utódállamaiban beszélnek) közel áll a törökhöz, fontos különbségek vannak köztük anyelvtan, a szókincs és ahangtan tekintetében. A törökagglutináló nyelv, főleg ragokat használ, ritkák az elöljárószavak. Egészen 1929-ig azarab ábécét használták,Atatürk radikálisreformjának köszönhetően vezették be alatin betűket.
Az ország legrégebbi és legpatinásabb középiskolája, a francia kéttannyelvűGalatasaray LisesiIsztambulbanAz Isztambuli Műszaki Egyetem kampusza
A török oktatási rendszerAtatürk reformjainak alapjain nyugszik, melyeket atörök függetlenségi háború és a köztársaság kikiáltása után vezettek be. A rendszert az állam felügyeli, úgy alakították ki, hogy képzett munkaerőt legyen képes adni a szociális és gazdasági szektorok számára.[91]
Törökországban a gyerekek 5,5 koruktól 17,5 éves korukig iskolakötelesek. Az 5-14 éves korú gyerekek 95%-a jár iskolába, ez alatta van azOECD-átlagnak. Az óvodások száma igen alacsony, a 4-éveseknek csupán 19%-a járt óvodába 2012-ben, ami jóval alatta van a 84%-os OECD-átlagnak. Ugyanebben az évben összesen 3287 óvodát tartottak számon az országban, 275 ezer gyerekkel.[92] Törökországban 12 év általános iskolai tanulás kötelező, az általános iskolát követően a középiskola két részből áll, alsó és felső szintű középiskolából (middle school, high school).[93] Vannak állami illetve magániskolák is, a gyerekek többsége az állami oktatásban tanul, azonban egyre növekszik a magániskolákat választók száma, 2015-ben mintegy 1,1 millióan tanultak ilyen iskolában.[94]
2012-ben az olyan 15 és 29 év közötti fiatalok száma, akik nem járnak iskolába és nem is dolgoznak, 29% volt.[95] Az írástudatlanok száma Törökországban2015-ben mintegy 2,6 millió fő volt, a legtöbben, 1,3 millióan 65 év felettiek.[96]
2002-ben az állam, magán- illetve nemzetközi források 13 milliárdlírát költöttek az oktatásra Törökországban.[97] Törökország azOECD átlagnál kevesebbet költ oktatásra.[98]
A törökországi egyetemek többféle képzést ajánlanak: kétéves felsőfokú képzettséget adó tanfolyamokat (associate's degree), melyre szakközépiskolai bizonyítvánnyal rendelkezők jelentkezhetnek felvételi vizsga nélkül; 4 éves alapképzést (bachelor's degree), 2 évesmesterképzést (master's degree), 4 évesdoktori képzést és egyéb posztgraduális képzéseket.[99] Törökországban 2016-ban 183 egyetemet tartottak nyilván.[100] A műszaki egyetemek programjait az Egyesült Államok Mérnökképzésért Felelős Akkreditációs Bizottsága (ABET) is elismerte, így azok megfelelnek az amerikai programoknak is.[101]
2016-ban az ország tíz legjobb egyeteme közé a következők tartoztak:[102]
1983-ban alakultak meg Törökország-szerte az úgy nevezett „Atatürk Kulturális Központok”(Atatürk Kültür Merkezi), melyeket államilag hoztak létre azatatürki eszmék terjesztésére, a kultúra terjesztésének elősegítésére.[104] Ezek amolyan közösségi házak, vagy „kultúrházak”, ahol koncerteket, bemutatókat, kiállításokat, szemináriumokat, előadásokat szerveznek.
Törökország Nemzeti Könyvtára(Milli Kütüphane)Ankarában található.[105] Csak azok akönyvek kölcsönözhetőek, amelyek elérhetőekkönyvtárközi kölcsönzésre. Külföldieknek előzetes regisztráció szükséges a belépéshez, melyhez meghívó levelet kell kitölteni, és mellékelni kell az útlevél másolatát. A könyvtárnak külön vanAtatürk hagyatékát kutató részlege. Ankarában van a speciálisan Atatürk-kutatások céljából létrehozott Atatürk Kutatóközpont(Atatürk Araştırma Merkezi),[106] ahol minden, az alapító államfővel kapcsolatos dokumentum fellelhető és kutatható.
Törökországban több mint 1400 nyilvános könyvtár található, emellett mintegy 80 felsőoktatási intézmény könyvtárai is látogathatóak.[107] Ezek mellett találhatóak még egy-egy témakörre specializálódott könyvtárak és magánkönyvtárak is. Az egyestartományok mobil könyvtárakat is üzemeltetnek, ezekből napjainkban 65 található szerte az országban. Jelenleg 60 könyvtár rendelkezik digitális katalógussal, az internetre viszont csak 30 könyvtárban lehet csatlakozni. Általában nincsenek audiovizuális szolgáltatások, de a könyvek egy része elérhető hangoskönyv formájában a látássérültek segítésére.[108] Az egyetemi könyvtárakban általában elérhető az internet-szolgáltatás.[109]
A levéltárak viszonylag új intézmények Törökországban, az Állami Levéltárak Igazgatóságát(Devlet Arşivleri Genel Müdürlüğü)[110] 1984-ben alapították, az oszmán kori iratokatIsztambulban, a köztársaság alapítása után keletkezett dokumentumokat Ankarában őrzik.[111]
A török építészet formavilágának alapjai a nép ősi nomád életmódjára vezethetők vissza.[112] Ezeket a motívumokat is felhasználta aperzsa,görög,római,örmény ésbizánci hatásokat mutatószeldzsuk építészet, mely főképpenmedreszéiről (iskola),karavánszerájairól éstürbéiről nevezetes. Azoszmán építészet monumentalis jellegét a leghíresebb török építész,Szinán munkáiban is felfedezhetjük. A legjellemzőbb oszmán épületek az impozánsmecsetek, mint például azEdirneiSzelim-mecset, vagy azisztambuliKék mecset, illetve a pompázatos szultáni és főúri paloták. A modern török építészetre a 18. illetve 19. században virágzótörök barokk ésoszmán Art-Noveau stílusok is hatást gyakoroltak. A 20. század elején a nemzeti érzelmek feltámadása hozta létre a monumentálisnacionalista építészetet, melynek gyökerei a klasszikus oszmán építészetig nyúlnak vissza. Az 1930-as évekre a funkcionalista, eklektikusságot mellőző építészet volt a jellemző, ahogy aztAnkara épületei is jól mutatják. Később számos irányzat jött létre, mint például a Sedad Hakki Eldem, illetve a német Paul Bonatz nevével fémjelzett „második nacionalista építészet”, vagy a hatvanas években népszerű újregionalizmus.[113]
A török irodalom (törökül:Türk edebiyatı vagyTürk yazını) atörök nyelvű írott és szóbeli szövegeket jelenti, melyek létrejöhettek egyrészt azOszmán Birodalomperzsa illetvearab nyelvi hatás alatt álló oszmán-török nyelvén, illetve a későbbmegreformálttörök nyelven. Írásban előbb az oszmánok által preferált perzsa-arab ábécé egy változatát használták, a reformok óta pedig alatin ábécét.
A török irodalom csaknem 1500 évet ölel át. A legrégebbi ismert írott türk nyelvű szövegek azorkhon vagy türk feliratok, melyeket Közép-Mongóliában, azOrkhon Völgyben találtak és a 8. századra tehetőek. A 9. és 11. században keletkezhettek azok azepikus művek, melyeket aközép-ázsiainomád török népek adtak át egymásnak szájhagyomány útján, mint például aDede Korkut könyve,[114][115] az oguz-törökök – a mai törökök őseinek – regéje, valamint aManasz, akirgizek őseposza.
Amikor aszeldzsukok a 11. században letelepedtekAnatóliában, a szájhagyomány után az írásbeliség is megjelent. Kezdetben sok motívumot, témakört és műfajt adaptáltak az arab és a perzsa irodalomból. 900 éven keresztül, egészen azOszmán Birodalom összeomlásáig az írott és szájhagyomány útján terjedő irodalmi tradíciók élesen elváltak egymástól, a török köztársaság létrejöttekor kerültek közelebb egymáshoz.
A törökszínházművészet már azoszmán időkben is jelen volt, bábszínházakkal, tradicionális törökkaragöz(árnyjáték) előadásokkal szórakoztatták a közönséget.[116] Törökországban élénk a színházi élet, vannak állami színházak és magán színi társulatok. Az állami színházakat azÁllami Színházak Intézete(Devlet Tiyatroları) felügyeli. Jelenleg 37 társulat tartozik ide, az országnagyobb városaiból. Az intézet célja többek között a török drámaírók segítése, a török színdarabok külföldi népszerűsítése, a színházkultúra terjesztése.[117] Az állami és magánszínházak mellett az egyes városok önkormányzatai is tartanak fenn színházakat. Az állami színházakból sok színész a televízióban is játszik, az egyik legismertebb ilyen színészLevent Kırca. A legjelentősebb drámaírók között tartják számonFerhat Sensoyt ésOrhan Asenát.[116] A színészeket, rendezőket, dramaturgokat, jelmeztervezőket állami konzervatóriumokban képzik.
A török opera története egészen azoszmán időkig nyúlik vissza, azEurópában népszerű műfaj aszultáni udvart is elérte a 18. században.Giuseppe Verdi néhány operáját például előbb mutatták beIsztambulban, mintOlaszországban. Atatürk köztársaságának első török operáját 1934-ben mutatták beÖzsoy címmel. Atatürk támogatta a török zenei életet, megalakult azElnöki Szimfonikus Zenekar, és sorra nyíltak a zeneiskolák és konzervatóriumok. Az 1960-as évekre más nemcsak Ankarának volt operatársulata, de Isztambulnak,İzmirnek és későbbAntalyának is.[118]
Ferzan Özpetek (jobb oldalon), az egyik legismertebb török filmrendező
Néhány évvel azután, hogy az elsőfilmvetítések megkezdődtek Európában, a film elérte azOszmán Birodalmat is. Ez először csak a szultán számára volt elérhető magánvetítések formájában, 1908-tól azonban sorra nyíltak a nyilvános filmszínházak is, többségük külföldi vagy kisebbségi tulajdonban volt.[119] Az első török filmnek Fuat Uzkınay katonatisztAyos Stefanos'taki Rus Abidesinin Yıkılışı („A Szent Sztefanosz-beli orosz szobor ledöntése”) című munkáját tartják.[119][120] Az első török filmekre erőteljes hatást gyakorolt a színház. A befolyásmentes, „igazi” filmművészet kezdete az1950-es évekre tehető.[120] 1952-ben rendezték az első török filmfesztivált, melynek első díját Lütfi AkadKanun Namına („A törvény nevében”) című filmje nyerte el.[121] Az 1960-as évek a török filmművészet aranykorának kezdeteként is tekinthető, évente mintegy 60 filmet készítettek ekkor, melyek többsége társadalmi és gazdasági problémákkal foglalkozott.[120] Az 1960-as évek végén atelevízió megjelenése a török filmművészetre is kihatott. Az 1980-as években rohamos fejlődés kezdődött, és a török filmek már a nemzetközi fesztiválokra is eljutottak. A társadalmi problémák mellett megjelentek apszichológiai témákat és anők jogait boncolgató alkotások is. Az 1990-es években kevesebb, de magasabb színvonalú filmet készítettek, ennek oka pedig a filmművészet oktatásában rejlik: ekkor vezették be az egyetemeken a filmművészeti karokat, és kezdtek el szakembereket képezni.[120] Ahollywoodi és európai filmek nemzetközi népszerűsége kihatott a török filmgyártásra is, a filmek és ezzel párhuzamosan amozik száma is csökkenni kezdett. Állami támogatással azonban a török rendezők elkezdtek más országok stábjaival közösen dolgozni, aminek következtében a filmgyártás ismét fellendült.
Ma a török filmek egy része Európába is eljut, ilyen például a népszerű stand-up komikus,Cem YılmazG.O.R.A. című filmje, melyMagyarországon is megjelentDVD formátumban, vagy a hazai mozikban is vetítettFarkasok völgye: Irak című, sok vitát kiváltott akciófilm. A török-európai filmművészet legismertebb alakja azOlaszországban élő, de sokszor török témákat feldolgozóFerzan Özpetek, akinek legismertebb filmje aTörökfürdő. Ugyancsak ismert török rendező aNémetországban születettFatih Akın, akinekFallal szemben című filmje több díjat is nyert. Akın másik érdekes alkotása aCrossing the Bridge: The Sound of Istanbul című műve, melyIsztambul zenei életébe kalauzol, olyan török sztárok segítségével, mintSezen Aksu, azEurovízió-győztesSertab Erener vagy a törökrap királyának tartottCeza.
Törökországban minden évben több filmes fesztivált is rendeznek, ezek közül a legnagyobb presztízzsel azantalyaiAltın Portakal (Arany Narancs) és azUluslararası İstanbul Film Festivali (Nemzetközi Isztambuli Filmfesztivál) rendelkezik.[122]
Törökország tradicionális zenéje két fő hagyományhoz kötődik, melyek szorosan összefüggenek, mégis eltérő jellegűek. Az egyik a török népzene, melyet azanatóliai, balkáni és közel-keleti népek kultúrája határoz meg. A török népzene nemcsak aközép-ázsiai türk népek zenéjére támaszkodik, de erőteljes kölcsönhatásban van a régió más népeinek zenéjével is. A másik zenei tradíció, a török klasszikus zene az oszmán elit társadalom zenéjét tükrözi, melyre erősen hatottak aziszlám (különösen azarab és aperzsa) kultúrák.
AzOszmán Birodalom korában a török klasszikus zenét a palotákban játszott zene jelentette, míg a népzene a falvakban játszott zene volt. 1923-ban, aköztársaság kikiáltásával új korszak kezdődött: az új köztársaság céljai között szerepelt többek között az ország modernizálása és a nyugati kultúra támogatása, így az oszmánnak maradványnak nyilvánítottisztambuli székhelyű klasszikus zene helyett a törökösnek számító anatóliai zenei világot népszerűsítették. Mindemellett támogatták a nyugati klasszikus zene terjesztését is, az ország modernizálásának egyik lépcsőfokaként.
Az1960-as években a nyugati populáris zene Törökországot is elérte, törökül ahafif-batı müziği (könnyű nyugati zene) nevet kapta. Akommunista eszmék világméretű terjedésének következtében a török művészek a modern dallamokat népzenei elemekkel ötvözték, létrehozva az ún.anatóliai rock műfaját.
Az1970-es években elkezdődött a városiasodás: vidékről egyre többen költöztek a munkahelyet biztosító nagyvárosokba (leginkább Isztambulba), ám nagyon sokan nem tudtak hozzászokni az új környezethez, az urbanizációhoz, és ennek következtében létrejött egy új zenei műfaj, azarabeszk, „a szenvedés zenéje”, melyet néhány szakember az oszmán klasszikus zene „elferdítésének” minősített. Az arabeszk (Arabesque) zene a török népzene és a közel-keleti zene fúziója. A növekvő baloldali közösségek létrehozták saját protest-zenei stílusukat, az„özgün müzik” azaz szabad zenét. A katonai kormányzat ideje alatt mind az arabeszk, mind az özgün zenét „elkorcsosodottnak” minősítették, és a török klasszikus zenét részesítették előnyben.
Az1990-es évek elején lett népszerű a nyugati stílusúpopzene, a világra nyitó modernizációs tendenciáknak köszönhetően. A popzene növekvő népszerűsége olyan nemzetközileg is ismert sztárokat emelt a magasba, mintTarkan vagy azEurovíziós Dalfesztivál győztese,Sertab Erener, és Berksan. Az ezredforduló óta egyre nagyobb teret nyer a rockzene is, olyan népszerű előadókkal, mintŞebnem Ferah, aKargo, amaNga vagyEmre Aydın.
A török népzene az 1990-es évek végén ismét középpontba került, és egyre népszerűbb.
Törökország hivatalos néptáncegyüttesét, az Állami Néptáncegyüttest 1975-ben alapították. A társulat több mint 50 országban lépett már fel, repertoárjában az összesrégió főbb táncai megtalálhatóak.[123] A néptáncot az Atatürk Kulturális Központokban is oktatják, és több magán tánccsoport is létezik. A néptáncokat a modern táncokkal ötvöző leghíresebb török társulat azAnadolu Ateşi,[124] akik percenkénti 241 lépésszámukkal Guinness-rekordot döntöttek.[125]
Atörök konyhaművészet jól ismertEurópában. A török konyhát jelentősen befolyásolta azOszmán Birodalom sokszínűsége, multikulturális környezete. Az oszmán konyhaművészet egyesítette a birodalom területén élő népek ételeit és elkészítési módszereit. A legnagyobb befolyást agörög ésközel-keleti konyha gyakorolta rá, de keveredtek benne az ősi,közép-ázsiai török hagyományok is.
A legízletesebb fehérsajtok ésjoghurtokjuhtejből készülnek. Népszerű köret arizs(pilav) és abulgur (összetört, főzött majd kiszárított búzakása). Azolívaolaj széleskörűen elterjedt, leginkább Törökország nyugati területein, ahol bőven találhatóak olajfaligetek. Azolívabogyó (zöld, fekete, rózsaszín) kedvelt előétel. Akenyérbúzából,árpából éskukoricából készül. Jellegzetesen török kenyér apide (pita) és atandır ekmeği (tandır: szabadtéri, kerek tűzhely, melynek a belső oldalán sütik ki a kenyértésztát).
Törökországban élénk a médiaélet, atörökök szeretnek újságot olvasni, népszerűek a napilapok és a pletykalapok. A nyomtatott sajtót tekintve a legnépszerűbb napilapok közé tartozik aHürriyet, a Milliyet, aZaman és a Vatan.[126] A török televíziózás 1964-ben kezdődött, amikor elkezdte sugározni első adását aTRT csatorna. Az állami televíziócsatorna mellett számos kereskedelmi csatorna is működik. A legnépszerűbb műsorok a helyi sorozatok, illetve a show-műsorok. Törökországban számos országos szórású rádióadó működik, ezek mellett pedig szinte minden nagyobb településnek vannak saját rádióállomásai. A legtöbb napilapnak, magazinnak, televízió- és rádiócsatornának saját honlapja is van, ezeken kívül több, független internetes hírportál is működik.[127][128]
Nemzetközi megfigyelők szerint a török médiát erősen cenzúrázzák, kényes témáknak a hatalom szempontjából nem megfelelő közlése miatt több újságírót is letartóztattak már, illetve egyes csatornák műsorsugárzási idejét is felfüggesztették.[51] 2004 óta aTRT csatornának újra vankurd nyelvű adása, mellyel azEurópai Uniós szabályoknak kívánnak megfelelni.[51]
A török médiaszabályozó intézet, az RTÜK új rendelete szerint tilos mindenneműalkohol- éscigarettakép atelevíziókban. Az olyan filmekben/sorozatokban, amelyekben láthatóak alkoholfogyasztó jelenetek, a poharat/üveget ki kell kockázni. A török sorozatok forgatókönyvírói pedig ezentúl csak olyan jeleneteket írhatnak, amiben nem isznak és nem dohányoznak a szereplők.[129]
Kappadókia speciális természeti képződményei, az ún. "tündérkémények"Ahmed szultán mecsetje (kék mecset), IsztambulHagia Szophia (Szent Bölcsesség) bizánci építésű hajdani ortodox bazilika, ma mecset, IsztambulbanÓratorony Izmir városában
Törökország népszerű turistacélpont, 2007-ben közel 19 millió külföldi látogató érkezett az országba.[130] Főként az úgynevezett „török riviéra”, azaz azÉgei-tenger és aFöldközi-tenger partján, 8000 kilométernyi homokos tengerparton[131] fekvő üdülővárosok és falvak közkedveltek. A nyári szezon itt már április végén elkezdődik és egyes helyeken egészen október végéig tart, a kedvező időjárási viszonyoknak köszönhetően. Az antalyaiak például úgy tartják, náluk húsz évente egyszer esik hó télen, akkor sem marad meg pár óránál tovább, a nyár folyamán pedig nagyon ritkán esik az eső.[132] A leglátogatottabb üdülővárosAntalya, de kedvelt mégAlanya,Kemer,Marmaris, a festői szépségűFethiye,Bodrum ésÇeşme is. A nyári időszakban a riviérán sok a főkéntnémet,kelet-európai, de leginkábborosz turista, de egyre több azarab látogató is. Antalya külön érdekessége, hogy a várost gyűrűként körülölelőToros-hegységben télen síelni is lehet, utána pedig fürdeni a tengerben.
A riviéra városain kívül az egyik legnépszerűbb úti célIsztambul, az ország kulturális fővárosa. Itt számos ókori, középkori és újkori látnivaló várja a turistákat, gazdag a kultúrája és híres-hírhedt az éjszakai élete is, megannyi szórakozóhellyel, étteremmel és pubbal. Kedvelt célpontok még az ókori görög maradványokat kínáló városok, mint példáulTrója,İzmir,Efeszosz, illetve a világon egyedülálló méretű, hófehér mészkőmedencéiről és gyógyvízéről híresPamukkale. Az ország belsejében húzódó, barlang- illetve föld alatti lakásrendszeréről híresKappadókia is vonzza a látogatókat.
Törökország nemzeti sportja ayağlı güreş, azaz az olajbirkózás, melynek évszázadokra visszatekintő hagyományai vannak. Az 1300-as évek ótaEdirnében tartják aKırkpınar Güreşleri elnevezésű olajbirkózó versenyt.[133]
Flesch, István.Atatürk és kora (magyar nyelven). Budapest: Corvina (2004).ISBN 963-13-5318-4
Flesch, István.A Török Köztársaság története (magyar nyelven). Budapest: Corvina (2007).ISBN 978-963-13-5652-6
Hamza Gábor: A polgári jog kodifikációja Törökországban. Magyar Jog 50 (2003) 676-682. old.
Hamza Gábor: Römischrechtliche Traditionen und die Kodifikation des Privatrechts in der Türkei. Anuario da Facultade de Dereito da Universidade da Coruña (Revista jurídica interdisciplinar internacional) 10 (2006) 557-565. old.
Kinross, Patrick.Atatürk: The Rebirth of a Nation (angol nyelven). London: Phoenix [1964] (2001).ISBN 1-84212-599-0
↑Sitkei, Levente: Átpolitizált történelem (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2007. október 12. [2011. augusztus 7-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 24.)
↑Ass. Prof. Mustafa Aksoy: THE NAME "TURK" AND TURKISH STAMPS (angol nyelven). Turkgenealogy.com. [2008. május 11-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 24.)
↑Turkish Directorate General of Press and Information: Political Structure of Turkey. Turkish Prime Minister's Office, 2004. augusztus 24. [2006. október 5-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 14.)
↑Kemal Ataturk (angol nyelven). Britannica Online. (Hozzáférés: 2008. április 24.)
↑Dr. Tessa Hofmann: Armenians in Turkey Today (angol nyelven) (PDF). The EU office of Armenian Associations of Europe. [2020. július 13-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 27.)
↑A kisebbségek népességére vonatkozó adatok csupán becslések, Törökországban hivatalosan nem számolják a kisebbséghez tartozókat a népszámlálások alkalmával.
↑Carter Dougherty: Turks in Germany are in bullish mood (angol nyelven) pp. 1. International Herald Tribune, 2005. november 5. [2005. november 15-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 4.)
↑Healt Care in Turkey (angol nyelven). All About Turkey. (Hozzáférés: 2008. április 24.)
↑abTörök Posta: PTT: Tarihçe (török nyelven). PTT Genel Müdürlüğü. [2008. szeptember 13-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 11.)
↑İstanbul became the centre of Islam (angol nyelven). İstanbul, Third Capital of Ottoman Empire. Török Kulturális és Turisztikai Minisztérium. (Hozzáférés: 2008. május 11.)
↑Atatürk Culture Centre (angol nyelven). ATATÜRK Supreme Council for Culture, Language and History. [2009. március 6-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 24.)
↑Milli Kütüphane (török nyelven). [2007. január 3-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 25.)
↑Opera in Turkey (angol nyelven). Török Kulturális és Turisztikai Minisztérium. [2015. szeptember 27-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 24.)
A felvétel a cikk 2005. június 10-i változatát tükrözi; a későbbi változtatások a felvételen nem jelennek meg.Ide kattintva meghallgathatod a cikkről készült felvételt.
1 AzEurópai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 FöldrajzilagÉszak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják 2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik 3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják
.svg)
.JPG)
.JPG)
.jpg)
_without_national_boundaries.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
