Ató szárazfölddel körülvettállóvíz. A tavak többségeédesvizet tartalmaz. Természetes tavak aFöld szinte bármely részén kialakulhatnak, de a legtöbb tó azészaki félteke magasabb szélességi körein található.
Területük 2,5 millió km2, a Föld felszínének 0,5%-a, a szárazföldek jégmentes felszínének 2%-a.[1]
A tó azon stagnáló víztömeg, mely a felszínnek atengerrel közvetlen kapcsolatban nem álló, minden oldalról zárt mélyedését tölti ki. (F. A. Forel). A tengertől való elkülönítésének legfontosabb szempontja, hogy az állóvíz és a tenger között nincs kétirányú kapcsolat. Afolyótól való megkülönböztetés kritériuma, hogy az átfolyó víz sebessége nem elegendő a víztömeg teljes átkeveréséhez.
Az exogén eredetű tavak külső erők – jég, termokarsztos folyamatok, szél, folyó, tenger, élővilág, kozmikus becsapódás, karsztosodás,földcsuszamlás – által létrehozott tavak.
Az exogén erők közül a jég felszínformáló erejének következtében kialakuló tavak a glaciális tavak.
Asziklamedencés tavak jégtakaró által kimélyített tavak. A jég szelektíven pusztítja a felszínt, a puhább kőzeteket jobban kimélyíti a befagyott törmelékekkel, mint a keményebbeket. A jég elolvadásával a mélyedésekben felhalmozódik a víz. Ilyen eredetú tavak:
Akarsztos tavak karsztos területek mélyedéseiben (például víznyelő, polje, dolina,uvala) keletkező tavak, melyek akkor jönnek létre, ha a karsztos formát vízzáró anyag béleli ki.Ilyen karsztos tavak például
Rövid életű, átmeneti képződmények. Megszűnésük oka: vizük eltűnik a medencéből, vagy a medence semmisül meg (feltöltődéssel vagy lecsapolódással).A tavak vízvesztése leggyakrabban éghajlatváltozás következménye.
Tavak pusztulásának típusai:
A szárazság növekvő mértéke miatt a vízháztartás tartósan veszteségessé válik
Például Szahara-menti tavak
Tavak lecsapolódása leggyakrabban úgy történik, hogy a tó vizét levezető folyó völgymélyítő tevékenysége eléri a tó peremét és annak vize a bemélyedő völgyön át lefolyik
Tavak feltöltődése: a tóba érkező folyó lerakja a hordalékát, vagy a szél hordalékszállítása révén, vagy organikus üledékképződés révén (eutrofizáció).
Azeutrofizáció a vízbe jutó növényi tápanyagok hatására a tavak tápanyagtartalma egyre nagyobb ⇒ túlburjánzik a vízinövényzet. A vízinövények természetes elhalása révén egyre nagyobb mértékben halmozódik fel a tó aljzatán ⇒ halpusztulás.
Tavak pusztulásának szakaszai:
1. Fertő állapot: az elsekélyedő vízben az egész tófenéken megtelepedik a növényzet
2. Mocsári állapot: a növényzet a nyílt vízfelülethez képest túlsúlyba kerül.
↑Szabó J. 2010.:: A hidroszféra (vízburok). In: Tóth József (főszerk.): Világföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest.ISBN 9789630589482
Ez aföldrajztudományi tárgyú vagy földrajzi fogalommal kapcsolatos lap egyelőrecsonk (erősen hiányos).Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
