Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Tékes | |
| Evangélikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Baranya |
| Járás | Hegyháti |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Máté Gábor (független)[1] |
| Irányítószám | 7381 |
| Körzethívószám | 72 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 188 fő(2025. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 18,63 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 12,56 km² |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
AWikimédia Commons tartalmazTékes témájú médiaállományokat. | |
Tékes (németül:Teckisch)községBaranya vármegyében, aHegyháti járásban.
ABaranyai-hegyháton fekvőzsáktelepülésDombóvártól mintegy 9,Komlótól 15 kilométerre. Erdőkkel övezett csendes falu. Közigazgatási területén áthalad aMecsekjánosi-Vásárosdombó közti6546-os út, de lakott területe vonatkozásábanzsáktelepülésnek tekinthető, mivel oda csak az előbbi útból délnyugat felé kiágazó 65 177-es út vezet.
A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.[6]
Ahelyi önkormányzat adatai szerint:
| Év | Lakosok száma | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 1910 | (magyar, német) | |
| 1930 | ||
| 1990 | (91% magyar, 9% német) | |
| 1996 | ||
| 2002 | ||
| 2006 |
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 244 | 244 | 240 | 218 | 224 | 202 | 200 | 195 | 188 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,4%-a magyarnak, 21,8% cigánynak, 0,4% lengyelnek, 1,7% németnek mondta magát (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,5%, evangélikus 6,3%, református 0,4%, felekezeten kívüli 23,8% (16,7% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 29,2% cigánynak, 0,5% ruszinnak, 0,5% németnek, 0,5% lengyelnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,1% volt római katolikus, 4,5% evangélikus, 0,5% református, 0,5% egyéb keresztény, 20,3% felekezeten kívüli (35,1% nem válaszolt).[12]
