Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Tápszentmiklós | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Pannonhalmi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kovács József (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 9094 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 889 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 46,36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 20,75 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 29′ 36″,k. h. 17° 51′ 07″47.49335,17.85206944444447.493350°N 17.852069°EKoordináták:é. sz. 47° 29′ 36″,k. h. 17° 51′ 07″47.49335,17.85206944444447.493350°N 17.852069°E | |||
  Tápszentmiklós Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén | |||
| Tápszentmiklós weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazTápszentmiklós témájú médiaállományokat. | |||
Tápszentmiklós (németül:Neudörfl Todthof)községGyőr-Moson-Sopron vármegyében, aPannonhalmi járásban található.
ASokorói-dombság déli, az Igmándi-Kisbéri medence nyugati peremén helyezkedik el. Kapcsolata egyértelmű aBakony tájegységgel. HatárosKomárom-Esztergom ésVeszprém vármegyével is.
Felszíne változatos. Az alacsonydombokat és a köztük lévővölgyekethomokos,agyagos-löszös,üledék borítja.
Győrtől 27 kilométer távolságra, délkeletre fekszik. Közúton több irányból érhető el: Győr felől a8222-es, Tatabánya-Kisbér, illetve a82-es főút veszprémvarsányi szakasza felől pedig a8218-as úton. Vasúton korábban elérhető volt aTatabánya–Pápa-vonalon, de itt 2007-ben megszűnt a személyforgalom.
Aközség határábannépvándorláskori leletekre bukkantak. Atatárjárás előtt a falu helyénYimár(Ilmar) nevű település állott, ami aztán elpusztult.Zenth Miklus néven1370-ben tűnik fel, mint apannonhalmi apátság birtoka.1527-benTörök Bálint foglalja el.1618-ban Török Zsuzsannára (Nyáry Pálnéra) száll át.1626-banEsterházy Miklósnak adja el. Később atörököké lett. A török kiűzése után ismét azEsterházyaké lett, akik mellett a Miskey és grófCseszneky családok rendelkeztek még itt birtokkal.
Katolikustemploma1751-ben, a református pedig1835-ben épült. Elemi iskolája mindkét felekezetnek volt. Areformátus iskola1796-ban, arómai katolikus1867-ben épült. Ekkor a határ nagy része Esterházy Móric grófé volt.
A20. század elejéntávíróval ésvasútállomással rendelkezett.Körjegyzőségi székhely volt. Az1900-as évek elején a község háromutcából állt. Hozzá tartozott az uradalom belsőmajorja is. Az 1990-es népszámlálás szerint 1083 lakója volt. A település területe nagyrésztszántóból állt. Volt ittrét,legelő,szőlő éskonyhakert. Talaja nagyobbrészt homokos agyag, kisebb részekavicsos. Ekkor a lakosok kizárólagföldműveléssel foglalkoztak. Korábban híreslótenyésztők voltak.
A községnek az 1898-as IV. törvénycikk által megállapított neveTápszentmiklós.1969-ben július 1-jétől Táp Községi Közös Tanácstársközsége.1989 év elejével kivált a közös tanácsból és egyidejűleg önálló községi tanácsot alakított,1990-től pedig önálló önkormányzata van. Címerét Bittmann István helyi tanár tervezte.
Állategészségügyi hatósági feladatok ellátására Tápszentmiklósszékhellyel három községgel kötött megállapodást.Társulási formában oldották meg hét községgel közösen azépítésügyihatósági feladatokat,Pázmándfalu székhellyel.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 974 | 978 | 961 | 949 | 888 | 916 | 901 | 889 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,7%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (14,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,2%, református 35,5%, evangélikus 1,4%, felekezeten kívüli 5,2% (24,1% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1% románnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,2% volt római katolikus, 27,5% református, 0,8% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 5,4% felekezeten kívüli (32,4% nem válaszolt).[12]
APannonhalmi járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
