Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
| Tápióbicske | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Nagykátai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Herczegh Róbert (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2764 | ||
| Körzethívószám | 29 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3655 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 69,31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 48,48 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 21′ 45″,k. h. 19° 41′ 14″47.3625,19.68722222222247.362500°N 19.687222°EKoordináták:é. sz. 47° 21′ 45″,k. h. 19° 41′ 14″47.3625,19.68722222222247.362500°N 19.687222°E | |||
  Tápióbicske Pozíció Pest vármegye térképén | |||
| Tápióbicske weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazTápióbicske témájú médiaállományokat. | |||
TápióbicskeközségPest vármegyében, aNagykátai járásban.
AzAlsó-Tápió jobb partján terül el. A legközelebbi településTápiószentmárton.
A4-es főútrólMonor–Gomba–Bénye–Káva–Pánd, aPilis–Káva–Pánd és aCegléd–Tápiószentmárton útvonalakon, a31-es főútrólNagykáta vagyTápiószecső felől közelíthető meg. A legközelebbivasútállomás Nagykátán található.
A község területe, a régészeti leletek tanúsága szerint, a bronzkortól lakott. Ahonfoglalás óta az Árpád-koriBicske (Bikchely) nemzetség ősi fészke. A hagyomány szerint az itteni mocsárvilágban eltévedtIV. Béla magyar királyt bicskei Bitskey András és fegyverhordozói igazították útba Buda felé. Erre utal a bicskeiBitskey család címerében a Budát mutató csillag szimbóluma; ez az egyetlen földesúri família a Tápió-vidéken, amely az Árpád-kortól az 1848-as jobbágyfelszabadításig fennmaradt és birtokait megőrizte. Az első írásos adat 1250-ből ismert. A török idők alatt elnéptelenedett falut a18. században a Bichkey,Beleznay és Bárdy családok birtokolták. A török kiűzés után több helyi nemesi birtokos család áttért a kálvinizmusról a katolicizmusra;1733.június 17.-én idősebb bicskei Bitskey István (1703–1773), tápióbicskei birtokos tért át. Első felesége, földeáki Návay Anna,[3] földeáki Návay Pál és Borsos Erzsébet lánya,1735-ben hozta világra egyetlenegy fiát, Bicskey Mihályt. Bitskey István második feleségétől, nemes Csebi Katalin (1720–1797) úrnőtől több gyermeke született: köztük, bicskei Bitskey Sebestyén (1764-1826), királyi kapitány, bicskei Bitskey Gábor (1756-†?), és bicskei Bitskey Abigail (1758-†?), avalkházi születésű nemes Takáts Ádám (1758-1812), birtokosnak a házastársa volt. Takáts Ádám leszármazottja volt Takács alias Deák György úrnak, aki1694.szeptember 10.-én szerzett nemesi armális címeresleveletI. Lipót magyar királytól.[4][5]
Egy másik ágához tartozó Bitskey Erzsébet és más örökösök1730-ban a földbirtokának egy részét eladtákBeleznay Jánosnak, összesen 2947 rajnai forintért.1773-ban és1785-ben újabb részek jutottak Beleznay család kezére. Onnantól fogva a Beleznay család igen meghatározó tényezőnek kezdett számítani a helyi birtokosok között.[6]
1848 nyarán Tápióbicskén az újoncozás alkalmával lázongás tört ki, amit vármegyei erővel kellett lecsillapítani. Aszabadságharc egyik győztes ütközetét vívta itt a magyar honvédsereg1849.április 4-én. A magyar veszteség nyolcszáz halott volt, akiket a homokbuckák alól 1882-ben temettek közös sírba.Itt zajlott le a Hermann Riedesel őrnagy ésSzíni Sebő Alajos alezredes közötti párviadal, amelyetJókai MórA kőszívű ember fiai című regényében örökített meg.
A dicsőséges ütközet emlékét híven őrzik a lakók. Vaskereszt mutatja az elesett honvédek, császári katonák, valamint a párviadalban elesett Riedesel báró hamvainak helyét. A többi áldozat végső nyughelye felett pedig kőkereszt áll.
Atápióbicskei csata emlékére az akkori bíró – Fehér István és felesége Csikós Terézia – vagyonuk egy részének felajánlásával alapítványt hozott létre. Miszerint a dicsőséges tavaszi hadjárat győztes csatájának évfordulóján – április 4-én – minden évben zsömlét osztanak a falu kisdiákjainak, akik részt vettek az évforduló ünnepén. A Fehér István és Csikós Terézia tiszteletére emelt emlékmű a nagykátai úton van, nem messze a párviadal színhelyétől, hamvaik helyét a tápióbicskei temetőben kopjafa jelzi. A tápióbicskei Kultúrházat Fehér Istvánról nevezték el.
Fáklyás menettel ünnepli a település minden évben az ütközet évfordulóját. Azt a falurészt pedig, aholJellasics altábornagy, horvát bán seregei táboroztak, Horvátországnak hívják.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 3331 | 3378 | 3409 | 3472 | 3567 | 3571 | 3596 | 3655 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,8% románnak mondta magát (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 5,1%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 16,8% (19,2% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 83,9%-a vallotta magát magyarnak, 3% cigánynak, 1,1% románnak, 0,5% németnek, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, szlovénnek és ukránnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,8% volt római katolikus, 4,1% református, 1,1% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 10,3% felekezeten kívüli (46% nem válaszolt).[16]
Aszeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt templom építését 1737-ben kezdték a falu közepén, de tornya csak 1786-ban készült el. Az egyhajós, barokk stílusú épület homlokzatát falsávok és tükrös kialakítások tagolják.
A templom oldalhomlokzatait hegedűablakok, tornyát törtívű zsalus ablakok díszítik. A boltozott belső szentélyében18. századi díszítőfestés van, a lapos kupolán – álperspektivikus keretben –Szentháromság-ábrázolás látható. A főoltár mögött pedig festett oltárépítmény látható. Az oltárok 18. századi, megújított alkotások, a padjai állítólag a régi budai egyeteméi voltak.
A templomkertben első világháborús emlékmű áll, melyen az első világháborúban elesett tápióbicskei katonák neve olvasható.
1849. április 4-én Tápióbicske határában zajlott az1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik győztes csatája. A csata színhelyén álló, 1910-ben emelt szobor,Jankovich Gyula alkotása.
A temető melletti ún. Agyigácsó-gödör meredek löszfalában nagyon gazdag gyurgyalag-telep található.
A Bicskey család kúriája az egyik legrégibb nemesi kúria a vármegyében, 1690 körül már állt. A19. század első felében klasszicista stílusban átépítették, eredeti stílusjegyei elvesztek.
Az épületben később téeszirodákat rendeztek be, jelenleg magántulajdonban van. Érdekessége, hogy máig megtalálható mellette a hajdani cselédház.
ANagykátai járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
