Szváziföld (hivatalosan:Szváziföldi Királyság,[4][5]szváziul:Umbuso weSwatini)Magyarország területének egyötödével megegyező kiterjedésű ország Délkelet-Afrikában. 200 kilométeres észak–déli és 130 kilométeres nyugat–keleti kiterjedésével Afrika legkisebb országai közé tartozik; ennek ellenére klímája és domborzata változatos, a hűvös éshegyvidéki éghajlattól az alacsony fekvésű területek forró és száraz éghajlatáig terjed.
A lakosság főként aszvázik etnikai csoportjából áll, amiről a nevét is kapta. Az elterjedt nyelv aszvázi. 2018-tól az ország angol nevét is nemzetközileg a szvázi eredetűEswatinira változtatták,[6] amelynek jelentése azonos a Szváziföld névvel.
Fejlődő ország, amely a dél-afrikaivámunió, valamint a kelet- és dél-afrikai közös piac tagjaként fő helyi kereskedelmi partnere aDél-afrikai Köztársaság. A gazdasági stabilitás biztosítása érdekében pénzneme, alilangeni is adél-afrikai randhoz van kötve. Az ország foglalkoztatásának túlnyomó részét a mezőgazdasági és feldolgozóipari ágazatok adják.
A tájak jellegét elsősorban a tengerszint feletti magasság határozza meg. Négy tája:
Lubombo-hegység. Alacsony, 600 m gerincmagasságú hegység amozambiki határ mentén. A folyók szűk szorosokban törik át. Marhatenyésztő vidék.
Highveld. Az ország nyugati részén fekszik átlagosan 1200 m magasságban. Ez a legkellemesebb éghajlatú vidék, itt van a főváros,Mbabane.
Middleveld. Átlagos magassága 700 m. A legsűrűbben lakott vidék. Itt fekszikManzini, a fő kereskedelmi és ipari város.
Lowveld. Átlagos tengerszint feletti magassága 250 m. A többinél ritkábban lakott táj,malária fenyegeti az itt élőket. Növényzete jellegzetes afrikai tüskés bozót.
Az ország folyói mind a Transvaal-tartomány (Dél-afrikai Köztársaság) felől érkeznek, és nyugatról keletre keresztezik az országot, majd azIndiai-óceánba folynak. A fő folyók a Komati, az Mbuluzi (Umbuluzi), a Nggwavuma (Ingwavama) és a Mkondo-Usutu.
Szubtrópusi éghajlatú ország. Keletenszavanna, északnyugatonesőerdő borítja.Mivel a déli féltekén fekszik, a nyár közepe decemberben van, a tél júliusban. A fővárosban (a legmagasabb vidéken) a téli középhőmérséklet 13 Celsius-fok, a nyári pedig 20 Celsius-fok. A csapadékmennyiség 1000 – 2000 mm között váltakozik különböző években. Nyáron is ritka a kellemetlen meleg. Ezzel szemben a legmélyebben fekvő tájakon nyáron rendszeres a 40 fok körüli meleg, a csapadék pedig csak 500 – 900 mm évente. Az egész országra jellemző, hogy a csapadék zöme a nyári hónapokban hullik.
Különböző természetvédelmi területek mellett van egy nemzeti park is: Hlane Királyi Nemzeti Park (Hlane Royal National Park).[7] Itt sokfélemadár ésemlős él, de azelefánt ésoroszlán újonnan betelepítettfaj.
Mkhaya állatrezervátum (Mkhaya Game Reserve): ritkaságnak számítókeskenyszájú orrszarvú.
A kis állam területét a déli bantukhoz tartozó szvázi törzsek csak a19. század elején foglalták el, habár elődeik már a18. század közepén megjelentek itt. Az államot az1830-as években alapították, de függetlenségük rövid életű volt.1894 és1902 között abúrok kényszerítettek rá védnökséget, majd azangolok kezébe került.1903-tólTransvaallal együtt kormányozták, majd1907-ben Szváziföld brit protektorátus lett, de a szvázi király megtartotta formális hatalmát. Az ország1963-ban alkotmányt és formális függetlenséget kapott, külügyét, hadügyét és pénzügyeitNagy-Britannia irányította. Az első törvényhozói gyűlést1964-ben tartották, majd1967-től belső önkormányzatot élvezett. Az ország teljes függetlenségét1968. szeptember 6-án kiáltották ki Szváziföldi Királyság néven. Az1986 óta uralkodó jelenlegikirály betiltotta a pártokat, ő nevezi ki aminiszterelnököt, valamint aparlament 10 tagját.
Szváziföld az utolsó abszolút monarchia Afrikában.[9] AFreedom House 1972 és 1992 között még arészben szabad kategóriában tartotta számon, 1993 óta már anem szabad kategóriába csúszott. A legsúlyosabb probléma e szegény országban a királyi család pazarló életmódja, illetve akorrupció.[10] Nem ritkák a statáriális, bírósági eljárás nélküli kivégzések, a lincselések, a hatóságok által elkövetett kínzás, indokolatlan letartóztatás, illetve indokolatlanul hosszú fogvatartás, önkényes rendőri intézkedés, az általános jogok (szólás-, sajtószabadság, gyülekezési jog) korlátozása, a magánélet tiszteletben nem tartása, a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés, azLMBTQ tagjaival szembenidiszkrimináció, a félvérek és fehérek diszkriminációja, a munkavállalói jogok korlátozása, a gyerekek dolgoztatása.[11]
Hagyományos viselet egy kulturális bemutatónUmhlanga (Reed) tánc-fesztiválKulturális bemutató (videó), Szvázi Kultúrfalu, Mantenga Természetvédelmi Terület
Incwala (más néven Ncwala) a szvázi emberek legszentebb szertartása. Ez az „első gyümölcsök ceremóniája”, ahol a király engedélyt ad népének, hogy egyen az év új terméséből.
Az Incwala előkészítése néhány héttel előbb megkezdődik, aHold ciklusához igazítva.Bemanti (=tanult emberek) mennek a Lebombo-hegységbe, hogy növényeket szedjenek; másbemantik vizet vesznek Szváziföld folyóiból; és néhányan a hegyeken át az Indiai-óceánig utaznak, hogy a tengerből habot gyűjtsenek. Eközben a király visszavonul.
A telihold éjszakáján az egész országban fiatal férfiak szüretelik alusekwane fát, ami egy kis fa, és egy hosszú kirándulásra indulnak a királyi karámhoz Lobambában. Hajnalban érkeznek meg, és az ágakkal egy karámot építenek. Ha egy ág megfonnyad, arra annak a jeleként tekintenek, hogy az azt viselő fiatalember tiltott szexet folytatott.
Máskor tiltott dalokat énekelnek, és abemantik növényekkel, vízzel és habbal érkeznek meg. Az ünnepség harmadik napján bikát áldoznak fel. A negyedik napon a király kijön visszavonulásáról és népe előtt táncol. Tököt eszik, ami annak a jele, hogy a szvázik megehetik az újév termését. Két nappal később rituálé következik, aminek során az ünnepségen felhasznált összes tárgyat elégetik, amitől azt várják, hogy az esők megérkeznek.
A szvázi konyhát az évszakok váltakozása és a földrajzi elhelyezkedés határozza meg. Az ételek fő hozzávalói a kukorica, cirok és kecskehús.[16] Ezenkívül megtalálható a földimogyoró, cukornád, rizs és marhahús. A családok többnyire otthoni termelik meg az élelmiszert, amit kiegészítenek piacokon vásárolt termékekkel.
A piacokon gyakran árulnak pörköltöket, szendvicseket vagy kukoricalisztes fogásokat.[17]
Hagyományos ételek közé tartozik asishwala nevű kása hússal és zöldségekkel, asidvudvu nevű sütőtök alapú kása, atinkhobe nevű főtt kukorica vagy asitfubi nevű tejjel kevert kukoricaliszt.
Az Eswatinit látogató turisták többsége közúton érkezik Dél-Afrikából. Azapartheid vége óta Eswatini turisztikai attrakcióként hangsúlyozza hagyományos kultúráját.
A legtöbb turista csak egy éjszakára száll meg az országban, és sok látogató csak egynapos kirándulást tesz ide.[18]
.svg)
