Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Szulimán | |||
 | |||
| katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Szigetvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bóta András (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7932 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 222 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 21,35 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,49 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 07′ 32″,k. h. 17° 48′ 20″46.12555556,17.8055555646.125556°N 17.805556°EKoordináták:é. sz. 46° 07′ 32″,k. h. 17° 48′ 20″46.12555556,17.8055555646.125556°N 17.805556°E | |||
  Szulimán Pozíció Baranya vármegye térképén | |||
| Szulimán weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazSzulimán témájú médiaállományokat. | |||
SzulimánközségBaranya vármegyében, aSzigetvári járásban.
Földrajzi értelemben aZselichez tartozik.Szigetvártól körülbelül 10 kilométerre északra fekszik, a67-es főúttól 1 kilométerre nyugatra, ahonnan a 66 118-as számú mellékúton érhető el. Közigazgatási területének nyugati szélét érinti aSomogyapáti-Vásárosbéc közti 66 125-ös út is. Egykor a már megszűntKaposvár–Szigetvár-vasútvonal is érintette a települést.[3]
A falu neve, a hiedelmekkel ellentétben nemI. Szulejmán oszmán szultánt idézi: eredetilegSzőlőmál volt, ami „szőlővel beültetett hegyoldal”t jelent. A község neve először a15. század elején fordul elő írásos alakban,Zelewmalként írva.
Az1500-as évekbenTörök Bálint birtoka volt.
A törökök kiűzése utánhorvátok ésmagyarok népesítették be újra, anémetek betelepedése csak az1800-as évektől jellemző.
1720-ban épített katolikus templomátSzent Györgynek ajánlották; később,1890-ben a falu középpontjában felépített templomotSzent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték fel.
Az1950-es megyerendezéssel a korábbanSomogy vármegyéhez tartozó települést aSzigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 231 | 224 | 223 | 217 | 220 | 251 | 250 | 236 | 222 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 54,7%-a magyarnak, 5,6% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,9% németnek, 0,5% románnak mondta magát (41,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,3%, református 4,7%, felekezeten kívüli 2,3% (46,3% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 84,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% horvátnak, 0,4% németnek, 4,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,2% volt római katolikus, 2,8% református, 0,8% görög katolikus, 10,4% felekezeten kívüli (43,8% nem válaszolt).[13]
Pajzs: álló, háromszögű pajzs arany mezejében alul völggyel átvágott kettős zöld halom. A halmok feletti arany mezőben lebegő, indás zöld szőlőfürt két levéllel.
Sisak: szembe fordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst sisak, zölddel és vörössel ékített arany heraldikai koronával.
Sisakdísz: a sisakkoronából kihajló két zöld tölgyfalevél között ívesen szélesedő szárú arany apostoli kettős kereszt.
Sisaktakarók: mindkét oldalon zöld-arany
Felirat: a címer alatt lebegő, hármasan tagolt, íves arany szalagon feketével nagybetűs SZULIMÁN felirat. A település neve előtt és után egy-egy díszpont.
