Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Szuhabaranka(Бронька) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás | Huszti járás(2020–) |
| Község | Dolha község |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 90152 |
| Körzethívószám | +380 3144 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 197 m |
| Terület | 9,57 km² |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 24′ 32″,k. h. 23° 16′ 09″48.408888888889,23.26916666666748.408889°N 23.269167°EKoordináták:é. sz. 48° 24′ 32″,k. h. 23° 16′ 09″48.408888888889,23.26916666666748.408889°N 23.269167°E | |
  Szuhabaranka Pozíció Kárpátalja térképén | |
 AWikimédia Commons tartalmazSzuhabaranka témájú médiaállományokat. | |
Szuhabaranka (1899-igSzuha-Bronyka,ukránul:Бронька [Bronyka],szlovákul:Suchá Broňka)faluUkrajnában,Kárpátalján, aHuszti járásban.
Nagyszőlőstől 50 km-re északkeletre,Dolhától 7 km-re északra, aBronyka patak és aBorzsa folyó összefolyásánál fekszik.
A falutBronica néven1454-ben említette először oklevél.1463-banBronyka,1555-benBoronka néven írták.
Szuhabaranka aBronyka pataknak aBorzsába való beömlésénél keletkezett, a Dolhaiak által telepítettruszin jobbágyok által lakott település, a Dolhai uradalom tartozéka. A falu a Dolhai család birtoka volt és a15. század közepéigBereg vármegyéhez tartozott.V. László király a Dolhaiak kérésére csatoltaMáramaros vármegyéhez.
1910-ben 1575, többségbenruszin lakosa volt, jelentősnémet kisebbséggel. Atrianoni békeszerződésigMáramaros vármegyeDolhai járásához tartozott.
A falunak ma 1700 ukrán-ruszin lakosa van.
 | Bővebben:Baranka vár |
Szuhabaranka határában, aBorzsa völgyét lezáró hegyen állt egykorBaranka vára, amely1265 előtt épült. Nevét az oklevelek1237-ben említették előszörBorynka néven.
Szerepet játszott aIV. Béla és fiaIstván közti harcokban.
1237-1273 körül a várat a király ellenségei és kémlelők csellel foglalták el, deCsák nemzetségbeli Péter seregével visszaszerezte.
III. AndrásBalog-Semjén nemzetséghez tartozó Ubul fia Mihályt bízta meg a vár őrzésével odaérkezéséig, és a vár sorsáról való döntéséig. Azonban úgy látszik, hogy a rablóvárak lerombolásáról hozott (1291 évi 24. §.) törvénycikk értelmében ezt is lerombolták, mert1321-ben már csak mint birtokot említették.
1336-ban a Nagyszőllőshöz tartozó Daróc és Halászföld határjárásakor a vár már romokban állt, valószínűleg a13. század végén rombolták le. Mára már csak csekély romjai láthatók.
Kárpátalja-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap